Ausztria zászlaja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ausztria zászlaja Ausztria egyik nemzeti jelképe.

A zászló három egyenlő sávból áll, amelyek piros-fehér-piros sorrendben követik egymást. Ez a lobogó a világ egyik legrégebben használt zászlaja.
Amikor valaki az osztrák zászlóra pillant, valószínűleg legelőször a Habsburg ház jut róla először eszébe, hiszen ki ne ismerné azokat a festményeket, amelyeken valamelyik császár a piros-fehér-piros keresztpántot viseli. De meglepő módon a zászló története messze elkerüli az 1278-tól kezdve uralmon lévő Habsburgokat. Ugyanis a lobogó gyökerei korábbi időkre nyúlnak vissza. A zászlót a mai formájában először 1230-ban használták. Az utolsó Babenberg herceg, II. Frigyes alkotta meg ezt a trikolort, amellyel az volt a szándéka, hogy tovább függetlenítse uradalmát a német-római császártól.

Hogy Frigyes miért éppen ezt a kompozíciót választotta Ausztria jelképének? Egy legenda ad erre pontos választ. Eszerint V. Leó, osztrák herceg (1157–1194) volt az, aki akaratlanul megalkotta a máig fennmaradt lobogót. Leó a kereszténység védelmében részt vett a keresztes hadjáratokban, és seregének élén bátran harcolt a pogányok ellen. Egyszer az Acre-i csata (1191) előtt fehér zubonyt vett magára, és úgy nézett szembe az ellenséggel. A krónikák szerint a csata olyan véres volt, hogy a végére Leó tiszta vér volt. Amikor a herceg leoldotta övét, a vérvörös kabáton egy fehér csík jelent meg, amelyet az öv mentett meg a vértől. Ezek után Leó ezt a három színt használta lobogójának.

[szerkesztés] A nemzeti zászló mellett használt lobogók

Egy 1945-ös, a zászlóhasználatra vonatkozó törvény szerint a nemzeti zászló címer nélküli, az állami zászló, amit az elnök és az állami hivatalok használhatnak, címerrel ellátott. A címer a zászló közepén helyezkedik el, átnyúlva a vörös sávokra is. A zászló oldalainak aránya a nemzeti zászlóval megegyező: 2:3.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Ausztria zászlaja a Világ zászlói (Flags of the World) weboldalon