Magyar Honvédség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Magyar Honvédség
A Magyar Honvédség emblémája
Dátum:	1848 –
Ország:	Magyarország
Személyzet:	hivatásos és szerződéses állomány
Feladat:	Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez.
Méret:	28 780 fő (2008. január 1-jétől, teljes személyi állomány)
Parancsnoki struktura:	Hadsereg
Diszlokáció:	Budapest
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok:	Havril András vezérezredes
Kultúra és történelem
Mottó:	„A Hazáért”

Az Egyesült Államok elnökének fogadása (huszárokkal a háttérben).

A 2007-es kecskeméti repülőnap alkalmából különleges festést kapott Mi-24-es harci helikopter.

A Magyar Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak. A Magyar Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve hajtja végre.

A Honvédséget békében az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter irányítja. Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács. A Magyar Honvédség vezetése a mindenkori vezérkarfőnök joga és kötelessége. Gyakorolja törvényben rögzített hatáskörét, illetve végrehajtja az irányítására jogosultak utasításait. A Magyar Honvédség (MH) szakmai vezetését a Honvéd Vezérkar (HVK) és 2007. január 1-jétől a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság látja el, a MH Szárazföldi Parancsnokság, a MH Légierő Parancsnokság megszüntetésével, azok jogutódjaként, illetve a megszűnő MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, a Magyar Honvédség Híradó és Informatikai Parancsnokság, a Magyar Honvédség Művelet Irányító Központ és a Magyar Honvédség Egészségügyi Parancsnokság egyes feladatainak átvételével.

[szerkesztés] Története

Bővebben: Magyar hadtörténet

A modern magyar hadsereg megalakulása a gyakorlatban 1848. május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalogzászlóaljat, névlegesen a Nemzeti Őrsereg részeként – valójában ezt a seregtestet a hivatalos iratokban is Honvédségként emlegették. A magyar állam ellen irányuló külföldi aggresszió fenyegetése és belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én, Pesten az országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és a 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg – hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris véderejét. Az erélyes intézkedések nyomán Magyarországnak 1848 legvégén már 110 ezer főnyi serege állt hadrendben, amely végigharcolta a szabadságharcot. Az 1849. évi orosz cári invázió nyomán az ország közel 20 évig tartó osztrák katonai megszállás alá került, ez idő alatt nemzeti rendelkezésű hadserege nem volt.

Az önálló magyar hadsereg ismételt felállítására 1868-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása után került sor. 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása. A századforduló nem képez éles választóvonalat a honvédség fejlődésében, de az 1900-as évek első évtizedében az általános európai fegyverkezés hatására mélyreható és gyors haderő-fejlesztési program indult be az Osztrák–Magyar Monarchiában. A haderő első vonalát a császári és királyi közös hadsereg és haditengerészet, második vonalát a magyar királyi honvédség, illetve császári királyi Landwehr alkotta. Az európai nagyhatalmak felgyorsult ütemű fegyverkezését szem előtt tartva a hadvezetés a közös hadsereg tüzérségét óhajtotta fejleszteni, ami létszámnöveléssel járt együtt. Az I. világháborúban Magyarország többszázezres emberáldozatot szenvedett el, főleg az orosz fronton és az olaszországi Isonzónál. A volt Magyar Királyság területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok igényt tartottak a szlovák, román és délszláv nemzetiségek által lakott területekre, és az antant támogatásával katonai intervenció indult meg az ország feldarabolására. Az ország jelentős része francia, román és szerb ellenőrzés alá került. Ez a Károlyi-kormány bukásához vezetett, és 1919. március 21-én az ország még magyar kézen maradt részében a kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat.

A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttekor a külpolitikai helyzet még súlyosabb volt, mint a polgári kormányzat idején. Az események alakulását jelentősen befolyásolta a Vix-jegyzék, mely 1919. március 20-án került átadásra. Az ország vezetői úgy vélték, hogy 3-4 hónap alatt lehetséges egy körülbelül 200 ezer fős hadsereg létrehozása. 1919. március 25-én jelent meg a Vörös Hadsereg fölállításáról szóló rendelet. Április 16-án a román, majd április 27-én megindult a cseh csapatok támadása. A kezdeti katonai sikerek után azonban a több irányból szorongató túlerővel szemben a kommunista hadvezetés is vereséget szenvedett.

A június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés katonai rendelkezései alapvetően biztosították a kisantant államok teljes katonai fölényét. Olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, mely nemcsak támadó hadműveletekre alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem képes ellátni. Magyarország a területi revízió politikáját támogató két országgal, először a fasiszta Olaszországgal, majd a legfontosabb gazdasági partner náci Németországgal kereste az együttműködést. A Tengelyhatalmak szövetségeseként 1941-ben Magyarország belépett a II. világháborúba. A gyengén felszerelt magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a keleti fronton, majd 1943 januárjában a 2. magyar hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett a Don folyó partján.

1947. február 10-én Párizsban aláírták a magyar békeszerződést, amelynek a hadseregre vonatkozó előírásai értelmében Magyarországnak jogában állt 70 ezer fős hadsereget szerveznie. 1948 végén megkezdődött a hadsereg gyorsított fejlesztési tervének kidolgozása. 1951 őszéig nyolc lövész- és egy páncéloshadosztály, hadseregközvetlen tüzérség, szerény légierő és légvédelmi tüzérség felállítására került sor. Még e nagyságrendileg nem túl jelentős haderő is rendkívüli megterhelést igényelt, 1950-ben például az állami költségvetés 25%-át. 1951. június 1-jén a Magyar Honvédség elnevezést Magyar Néphadseregre változtatták, az év végétől megkezdődött az állomány szovjet mintájú egyenruházattal való ellátása.

Az új Magyar Néphadsereg a szovjet katonai rendszeren és eszközökön alapult. A hatalmas hadi kiadások az 1950-es évek közepére gazdasági csődbe juttaták az országot. Az 1956-os forradalom leverése után a Vörös Hadsereg a Magyar Néphadsereg összes komolyabb eszközét elhordta az országból.

1968-ban a Prágai tavasz politikai változásokat hozott Csehszlovákia életében. A szovjet vezetés ezt nem nézte jó szemmel, így 1968 nyarán a Varsói szerződés tagállamainak katonai egységei (Románia kivételével) bevonultak az országba. Magyar részről egy hadosztály vett részt a hadműveletben.

A rendszerváltozás a hadseregben már 1989-ben megkezdődött. A kormány 1989. november 30-i határozata szerint további 20–25%-os csapatcsökkentést kell végrehajtani, a néphadsereget nemzetközi haderővé alakítani és a diszlokációt egyenletessé tenni. 1990. március 15-től a haderő hivatalos neve Magyar Honvédség.

Magyarország – a volt Varsói Szerződés tagországai közül elsőként – 1996. január 29-én jelentette be hivatalosan csatlakozási szándékát a NATO-hoz. 1997. július 8-án a NATO madridi csúcstalálkozóján a szövetség állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot csatlakozási tárgyalásokra hívja meg. 1999. március 12-én Magyarország felvételt nyert a NATO-ba.

Az Országgyűlés 2004 novemberében módosította az alkotmányt a sorkötelezettség eltörlésével kapcsolatban, ettől kezdve a Honvédség állományát már kizárólag szerződéses katonák, hivatásos katonák, és közalkalmazottak alkotják.

[szerkesztés] Feladatai

A Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése,
közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában,
a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,
a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátása,
közreműködés az Alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdése szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában,
talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, illetőleg egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása,
hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához,
állami szervek részére térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása,
részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.

[szerkesztés] Felépítése, egységei

Honvéd Vezérkar (HVK):
- Adminisztratív támogató:
  - MH Összhaderőnemi Parancsnokság
  - MH Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ
  - MH Hadkiegészítő Parancsnokságok:
    - MH Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság
    - MH Kelet-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság
  - MH Műveleti Központ
  - NATO/EU beosztások
A MH Összhaderőnemi Parancsnokság alá tartozó alakulatok:
- - Harcoló alakulatok:
    - MH 5. Bocskai István Lövészdandár (szárazföldi)
    - MH 25. Klapka György Lövészdandár (szárazföldi)
    - MH 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóalj (vegyes)
    - MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj (különleges feladatú, a MH 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóalj-al együttműködve tevékenykedik.)
    - MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis (légi)
    - MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred (légvédelmi)
    - MH 86. Szolnok Helikopterbázis (légi)
  - Harci támogató alakulatok:
    - MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár
    - MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj
    - MH 43. Híradó és Vezetéstámogató Ezred
    - MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred
    - MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ
    - MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ
    - MH Béketámogató Kiképző Központ
    - MH Katonai Közlekedési Központ
    - MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj
  - Kiszolgáló – támogató alakulatok:
    - MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred
    - MH Bakony Harckiképző Központ
    - MH Pápa Bázisrepülőtér
    - MH Veszélyesanyag Ellátó Központ
    - MH Logisztikai Ellátó Központ
    - MH Légijármű Javítóüzem
    - MH Katonai Közlekedési Központ
    - MH Támogató Dandár
    - MH Geoinformációs Szolgálat
    - MH Egészségügyi Központ
    - MH Kinizsi Pál Szakisk. és Kik. Bázis
  - Missziók:
    - MH PRT
    - MH KRK
    - MH ŐBZ
    - MH KFOR SZD
    - MH CIPRUS

Az MH Honvéd Vezérkar szolgálati alárendeltségébe tartozó egyéb parancsnokságok:

MH Budapesti Helyőrségparancsnokság
- MH Katonai fogház
- MH Központi zenekar
- MH 32. Budapest Őr és Díszezred
  - Díszzászlóalj
  - Rendészeti és Őr zászlóalj
  - Támogató zászlóalj
MH Egészségügyi Parancsnokság
- MH Központi Honvédkórház
- MH Kecskeméti Repülőkórház
- MH Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet
- MH Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet
- MH Verőcei Betegotthon
- MH Egészségvédelmi Intézet
- MH Egészségügyi Kiképző Központ

A Magyar Honvédség felépítése (angol)

[szerkesztés] Szárazföldi erő

[szerkesztés] Rendeltetése

A szárazföldi erők alapvető kötelessége a Magyar Köztársaság katonai védelme, az államhatár őrzése és védelme, valamint a nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségek (kollektív védelmi feladatok, béketámogató műveletekkel kapcsolatos feladatok) teljesítése. Segítségnyújtás elemi csapás vagy jelentős katasztrófa esetén, valamint protokolláris feladatok ellátása.

[szerkesztés] Fegyverzet

Megnevezés	Mennyiség	Megjegyzés
Harcjárművek
T–72M1 harckocsi	15 db	Összesen a kivontakkal együtt 743 db harckocsi van, bár ezek nagyrésze elavult T–54-es,T–55-ös, melyeket hatástalanítanak, vagy raktárakban állnak, illetve T–72-es (kb. 180 db) melyek nagyrésze raktárokon áll. 70 db T–72-es az új iraki haderőnek lett adva. A 15 darab T-72M1-esből harckocsizó modult alakítanak ki a támogató zászlóaljban, mely a Magyar Honvédség bármely kötelékének állományában képes feladatok megoldására.
BTR–80 páncélozott szállító harcjármű	513 db (ebből 100 db raktáron)	PSZH-kal együtt 770 db páncélozott harcjármű. A BTR–80-at BTR–80A-ra folyamatosan modernizálják.
BTR–80A páncélozott szállító harcjármű	178 db
BMP–1 páncélozott szállító harcjármű	502 db (mind raktáron)	Hadrendből kivonva Páncélozott terepjárokkal tervezik a helyük pótlását.
BRDM felderítő harcjármű	???	A BRDM-ből a BRDM–1, és BRDM–2 is szolgálatban van. A BRDM-ből vannak, páncéltörő rakétával felszerelt, páncélelhárító feladatot ellátók, és vegyvédelmi feladatokat ellátók is.
Szállító járművek
UAZ terepjáró	???	Az UAZ-ok közül, a 452-es, és a 469b-s is szolgálatban állt/áll. Az UAZ-469b típusú katonai terepjárókat, lassan Mercedes-Benz G-270 CDI típusú katonai terepjárók váltják. Az UAZ-469b típusú katonai terepjárók között vannak, páncéltörő rakétaindítóval vagy könnyűgéppuskával ellátott változatok is rendszerben.
Mercedes-Benz G katonai terepjáró	???	A Mercedes-Benz G típusu katonai terepjárók között vannak könnyűgéppuskával ellátott változatok is rendszerben, illetve el lehet őket látni, péncéltörő rakétaindítókkal is.
Mercedes-Benz Unimog katonai teherautó	???	A Mercedes-Benz Unimog típusú katonai teherautók között, vannak Mistral légvédelmi rakétaindítókat mobil platón szállító változatok is.
Rába H-14 (4x4) katonai terepjáró tehergépkocsi	???
Rába H–18 (6x6) katonai terepjáró tehergépkocsi	???
Rába H–25 (6x6) katonai terepjáró tehergépkocsi	???
MAN HX32 (8x8) katonai terepjáró tehergépkocsi	???
Ural 4320 (6x6) katonai terepjáró tehergépkocsi	???	Az Ural 4320 katonai teherautókat, a Rába, és MAN típusú katonai teherautók váltják.
Ikarus E-95 katonai autóbusz	???
Ikarus F-15 katonai autóbusz	???
Nehézfegyverek
BM–21 rakéta-sorozatvető	62 db (mind raktáron)
D–20 ágyútarack	305 db (ebből 287 db raktáron)	Egyelőre modulrendszerben képeznek ki tüzér egységeket. A Magyar Honvédség átalakításában, annak ellenére, hogy jelenleg az MH szervezetét vizsgálva nem látszik, de a közeljövőben ismét felértékelődik a magyar tüzér fegyvernem helyzete, amely munkához minden tüzér katona szakmai felkészültségére szükség lesz. A Magyar Honvédségben átértékelték a tüzérség szerepét, és megerősítették, hogy a közeljövő korszerű magyar haderejének kialakításához, komoly tűztámogatásra, mindenek előtt modern tüzérségre van szükség. Mondta beszédében Huszti András dandártábornok.^[1]
2SZ1 Gvozgyika önjáró löveg	153 db (mind raktáron)	Hadrendből kivonva.
82 mm-es aknavető	50 db	Modulrendszerben képeznek ki aknavetős egységeket. A 82 mm-esek mellé, 81 mm-es és 60 mm-es aknavetők kerültek beszerzésre.
9M111 Fagot, 9M113 Konkursz irányított páncéltörő rakéta	389 db (ebből 276 db raktáron)	Modulrendszerben képeznek ki páncéltörő egységeket.

Ezenkívül összesen a raktáron lévőkkel együtt 834 db tüzérségi löveg van, bár ezek nagyrészét kivonták (vagy a jövőben kivonják).
Modulrendszer: olyan egység, mely a Magyar Honvédség kötelékének bármely állományában képes lehet feladatai ellátására. (pl. tüzérség, aknavetősök, harckocsizók, páncéltörők)

[szerkesztés] Katonák fegyverzete

96M P9RC pisztoly,
PA–63 pisztoly,
AK–63D gépkarabély,
AMD–65 gépkarabély,
KGP–9 géppisztoly
Heckler & Koch MP5A3 géppisztoly^[2]
M4A1 SOPMOD
PKM könnyű géppuska,
SZVD mesterlövészpuska,
Gepárd mesterlövészpuska,
Szép mesterlövészpuska
Remington 870 Marine sörétes puska^[3]

Páncéltörő erőknél:

Konkurs, irányított páncéltörő rakéta
Fagot irányított páncéltörő rakéta
Metisz, irányított páncéltörő rakéta
RPG–7, nem irányított páncéltörő rakéta

- Az AMD-65 gépkarabélyból, a Magyar Honvédség 2007-ben 20 500 db-ot, melyet raktáron tarottak, és nincs rá szükség, az afgán haderőnek adott. (Ezeket nem használta a honvédség, és nem volt rájuk szükség, mellettük még maradt bőven ilyen típusú fegyver)

[szerkesztés] Különleges Erők

MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj - Különleges erők.

A Magyar Honvédség MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj jogelődje az 1939. október 1-jén megalakult Honvéd Ejtőernyős Zászlóaljnak. A zászlóalj első és egyben utolsó ejtőernyős bevetését 1941. április 12-én hajtotta végre. A bevetés során repülőkatasztrófában életét vesztette Vitéz Bertalan Árpád őrnagy, a zászlóalj parancsnoka is. A zászlóalj a háború további időszakában mint gyalogos alegység harcolt, majd a háború végén felszámolták.

Az ejtőernyős fegyvernem hagyományait az 1951. október 4-én Székesfehérváron megalakult ejtőernyős zászlóalj vitte tovább. A katonai szervezet működését 1954-ben felfüggesztették, majd 1959-ben akkor már megváltozott struktúrával újjászervezték. Új orosz gyártmányú D-1 típusú ejtőernyővel szerelték fel a zászlóaljat 1961-ben.

További átszervezés keretén belül a katonai szervezet 1963-ban diszlokált át Szolnokra. A zászlóalj 1973-tól MI-8 tipusú helikopterből, majd 1977-től AN-26 repülőgépből hajtotta végre ejtőernyős ugrásait. A zászlóalj 1990-ben vette fel gróf Bercsényi László nevét. Az alakulat 1. felderítő százada Magyarország NATO tagságától kezdődően felajánlásra került, először 1999-2003 között az AMF(L) kötelékébe, majd ugyanez a század 2004. január 16-tól már az AMF(L) helyébe lépett NRF kötelékében teljesített féléves készenléti szolgálatot. A század 2004 augusztusától az MH Könnyű Gyalog Századként vett részt az ISAF műveletekben, Afganisztánban. A felderítő zászlóalj különleges műveleti zászlóaljjá alakulását 2005. szeptember 01-én kezdte meg a katonai szervezet és a szervezési időszak végére, 2006. február 28-ra be is fejezte az átszervezést, ezt követően pedig megkezdte a felkészítést és a kiképzést.

A képzést támogatja MTT (Mobil Training Team) Amerikai Egyesült Államok kormányának megbízásából segíti a különböző országok hadseregeit, többek között a különleges műveleti képességeik kialakításában. A zászlóalj tagjai különbafjta "special forces" képzésben részesülnek, mint például a híres green beret (zöld sapkás). A teljes képzés 2 éves, és emellett egy 3 hetes különleges túlélési gyakorlaton vesznek részt (ami állítólag még az ilyen alakulatoknál se átlagos). A kiképzés konkrét segítése mellett a csoport másik fontos feladata a jövőben egy olyan kiképzési program összeállítása, amelynek alapján a zászlóalj a jövőben már önmaga készítheti fel katonáit. Sőt, nem csak saját katonáit. A közeljövő tervei között szerepel ugyanis egy, az MH Béketámogató Kiképző Központ és a Bercsényi-zászlóalj bázisán megalakítandó regionális különleges műveleti kiképző központ létrehozása, amely egyrészt a környező országok, illetve más NATO-tagállamok különleges erői kiképzésének bázisa lehetne, másrészt pedig a Magyar Honvédség egy újabb, NATO-nak felajánlható képességévé válhatna.

A Zászlóalj felszerelése nem nyilvános, de a némileg publikus információk, videók, és képek alapján egy különleges erőkhöz méltóan, áltagon felüli a felszerelésük. Kézi fegyvereik között megtalálhatóak, az MP5, M4A1 SOPMOD, M16, GEPARD stb. "A híradást, a biztonságos összeköttetést szolgálják a többsávos, hordozható URH-rádiók is, melyek közül az egyik SATCOM (műholdas) antennával képes a világ bármely pontján lévő hadműveleti területről összeköttetést biztosítani. Emellett kaptak ütés- és vízálló zsebszámítógépeket (Pocket PC handheld) és laptopokat, amelyek (valamint a digitális fényképezőgépek) segítségével a műholdas rendszeren keresztül akár fotót is képesek továbbítani a műveleti területről. Ugyancsak megérkeztek a speciális, nyolcvanliteres, vízhatlan, variálható, gyorsleoldó zárral ellátott hátizsákok, és tesztelik már a jelenlegi repeszálló mellényhez hasonló védelmi fokozatú málha- és védőmellényt is. Ez a különleges erők által tervezett mellény „felhasználóbarát", modul rendszerű, a feladatnak és használó igényeinek megfelelően állítható össze, továbbá eltávolítható nyak- és felkarvédelemmel is rendelkezik. Folyamatosan érkeznek a szükséges fegyverek, felszerelések, új technikai eszközök is"

Az alakulat különlegesége még, hogy zászlóaljként működnek. A világban hasonló "special forces" erők egy pici századként funkcionálnak.

[szerkesztés] Légierő és légvédelem

Bővebben: Magyar Légierő

[szerkesztés] Rendeltetése

A Magyar Légierő a Magyar Honvédség egyik alapvető haderőneme. Feladata békében és háborúban a Magyar Köztársaság légterének ellenőrzése és védelme. A Magyar Légierő három fegyvernemből áll, úgymint repülő, légvédelmi rakéta és rádiótechnikai (radar).

Személyi állomány: 5000-6000 fő

[szerkesztés] Eszközök, fegyverzet

Repülők:

JAS 39 Gripen a Kecskeméti repülőnapon

Magyar MiG–29-es.

Magyar L-39ZO Albatros.

14 db Saab JAS 39 Gripen EBS HU, ebből 12 darab C és 2 darab D változat. (2009-től)
13 db MiG–29, A, B és UB változat. 2008-ra lesz bevethető a Gripen század, amely 2009 és 2010 között váltja a MiG-eket.
10 db L–39ZO Albatros,
10 db Jak–52,
4 db C-17 szállítórepülőgép (Magyar felségjelzéssel, nemzetközi személyzettel, NATO kötelékben, Pápán. 2008-tól érkeznek.)
5 db An–26 szállítórepülőgép,

Raktáron:

14 db MiG–29,
kb. 55 db MiG–21-es, MiG–23 és Szu–22-es.

Helikopterek:

49 db Mi–24 harci helikopter, ebből 12 db felújított, modernizált változatok. (P, V és D változatban),
8 db Mi–8T, Mi–9 szállítóhelikopter,
7 db Mi–17P,

Pilóta nélküli felderítőgépek:

2 db SOFAR, pilóta nélküli felderítőgép (UAV).

Légvédelmi rakéták:

44 db légvédelmi rakétaindító (KUB 2K12M, ebből 32 db raktáron)[4],

Modernizálták: "A lengyel és magyar együttműködésben megvalósult modernizálás eredményeképpen a rendszer legfontosabb harcászati és technikai paraméterei javultak. Emellett NATO szabványú idegen-barát felismerő rendszerrel és (az épített utakon való közlekedést lehetővé tevő) gumibetétes lánctalppal rendelkezik." ^[4]

közeli hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer ( Atlas–2 Mistral & Mercedes-Benz Unimog[5] )
348 db légvédelmi rakéta (Sztrela, 9K310 Igla[6] (255 db raktáron)).

Radarok:

P–14 nagy hatótávolságú kétkoordinátás felderítő és rávezető rádiólokátor
P–15 felderítő rádiólokátor
P–17 felderítő rádiólokátor
P–18 nagy hatótávolságú digitális jelfeldolgozású, L sávban működő felderítő rádiólokátor^[5]
P–19 kis hatótávolságú felderítő rádiólokátor^[6]^[7]
P–37 közepes hatótávolságú kétdimenziós felderítő és rávezető rádiólokátor^[8]^[9]
PRV–16 nagy hatótávolságú magasságmérő rádiólokátor
PRV–17 nagy hatótávolságú magasságmérő rádiólokátor^[10]
SZT–68U nagy hatótávolságú háromdimenziós digitális jelfeldolgozású felderítő- és magasságmérő rádiólokátor^[11]^[12]

[szerkesztés] Védelmi kiadások

A Honvédség költségvetése 2000-2004 között folyamatosan a GDP 1,7%-a körül mozgott. 2005-től a költségvetési megszorítások miatt jelentősen csökkentek a rendelkezésre álló források. Többször is kritika érte Magyarországot, mivel a NATO elvárása a tagországokkal szemben kétszázalékos ráfordítás, ezzel szemben Magyarország 2006-ban a nemzeti össztermék 1,1%-át költötte honvédelmi célokra.^[13] Egyébként 2006-ban a kétszázalékos arányt a NATO 26 tagországa közül mindössze hét teljesíti.

A kormány 2006. november 22-i ülésén jóváhagyott költségvetési terve szerint a 2007-re tervezett mintegy 270 milliárd forintról (1,35 milliárd USD) 2010-re 322,5 milliárd forintra (1,612 milliárd USD) emelkedik majd a honvédelmi tárca költségvetése.^[14]^[15]^[16]

Védelmi kiadások 2000-től^[17]
Év	Milliárd forint	A GDP %-ban
2000	226,9	1,7%
2001	272,4	1,8%
2002	279,5	1,7%
2003	214,3	1,7%
2004	310,7	1,5%
2005^[18]	284,5	1,25%
2006^[19]^[20]	283,1	1,17%
2007^[21]^[22]	278,2	N/A
2008^[23]	319,7	N/A
2009 (előirányzat)	321,0	N/A
2010 (előirányzat)	322,0	N/A

[szerkesztés] Honvédelmi átalakulások

A Varsói Szerződés megszűnése és a szovjet csapatok kivonulása után megkezdődött a Magyar Honvédség első jelentős átalakítása. A technikai eszközök átlagéletkora meghaladta a 15 évet, és mintegy 60%-uk technikailag elhasználódott. A szükséges javításokhoz nem minden esetben állt rendelkezésre pénzügyi fedezet. Ebben az időszakban a Honvédség – az orosz államadósság terhére – MiG–29-es vadászgépeket, BTR–80-as páncélozott szállító harcjárműveket, illetve Fehéroroszországból T–72-es harckocsikat szerzett be. Megkezdődött a kötelező katonai szolgálaton alapuló reguláris haderő átalakítása vegyes rendszerű – szerződéses és sorozott katonákból álló – hadsereggé. A sorkatonai szolgálatot előbb kilenc, majd rövid idő elteltével hat hónapra csökkentette a törvényhozás.

1999-ben a kormány döntött egy 2013-ig szóló fejlesztési program elindításáról. A Kormányhatározat konkretizálta a haderőfejlesztés soron következő lépéseit. Megszűnt a Magyar Honvédség parancsnoka beosztás, a Honvéd Vezérkar visszakerült a tárca alárendeltségébe, a haderőnemek vezetése – békében – azok parancsnokainak hatáskörébe került. A kormányhatározat döntött a pénzügyi keret felhasználásáról is: 40 + 30 + 30%-os megosztást irányzott elő személyi, fenntartási és fejlesztési kiadások területén.

A légierő modernizálásával kapcsolatban az amerikai F–16-os, F/A–18-as, a francia Mirage-2000, a svéd JAS 39 Gripen, illetve az orosz MiG–29-es vagy Szu–27-es vásárlása vagy lízingelése került szóba. 2001 őszén a kormány végül a Gripen bérlete mellett döntött. Ugyanebben az évben a törvényhozás megalkotta a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényt, amelyben újraszabályozta a hivatásos katonák jogait és kötelezettségeit. 2006 októberében a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök ismertette az új haderőreform terveit.^[24]

2007-ben ötpárti egyetértés jött létre, a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól. Ez azért is fontos, hogy a Honvédség tényleg fejlődjön az évek során, hiszen eddig az volt, hogy a pártok, egymással rivarizáltak, és ez meglátszódott a nemzetvédelemben is. Amit az egyik párt elrendelt, azt a másik soron következő párt, eltörölte, és mást rendelt el, így nem tudott haladni a fejlődés, amolyan 1-et előre, 2-t hátra lépéses taktika. Így viszont a pártok közösen tárgyalják meg a magyar honvédelem dolgát, így fejlődik a honvédelem. Így 2007-ben a határozattervezet, amely mind az öt parlamenti párt képviselőinek együttműködésével és egyetértésével született meg, egyrészt támaszkodik az elmúlt évek, évtizedek haderőreformjaira, másfelől választ ad az aktuális biztonságpolitikai követelményekre. Készítői igyekeztek megőrizni a korábbi (2004-es) országgyűlési határozat vívmányait, sarokköveit; azokat továbbfejlesztették, építettek az elért eredményekre. Céljuk az volt, hogy a szövetségi kötelezettségi rendszerből fakadó igényekhez, illetve a honi társadalmi, politikai és gazdasági élet diktálta igényekhez igazodva döntsön az Országgyűlés a Magyar Honvédség következő 10–15 évének fejlesztési irányairól. Az elfogadás előtt álló határozatot olvasva egy takarékosan működtethető, ugyanakkor szakmailag optimális szervezésű és felszerelésű haderő körvonalai rajzolódnak ki. Az elmúlt időszakban összevontak, megszüntettek, diszlokáltak bizonyos katonai szervezeteket. Csökkentették a vezetőszervek számát, egyszerűsítették a vezetési rendszert, és folyamatosan növelték a csapattagozatban szolgálatot teljesítők létszámát, ezzel is erősítve a valós katonai képességeket. A Magyar Honvédség katonáinak, szervezeteinek számos komoly kihívással kellett szembenézniük, akár a hazai katasztrófavédelmi feladatokat, akár a különböző ENSZ-, NATO- és EU-missziókban történő folyamatos részvételt nézzük. Az alapvető kihívások változatlanok. Ahhoz azonban, hogy jövőbeni feladatainkat az eddigi magas színvonalon teljesíthessük, folytatni kell a modernizációt, a képességfejlesztést, a haderő-átalakítást. A dokumentum mindezt alapelvként kezeli. Ma már viszont önmagában nem elég az, ha kiválóan felkészült és képzett személyi állomány áll rendelkezésünkre, szükség van korszerű felszerelésre, fegyverre, logisztikai és infrastrukturális háttérre is. Ez pedig nem kevés pénzbe kerül – mutatott rá a honvédelmi miniszter, dr. Szekeres Imre, a 2007.05.30-án előadott expozéjában, az Országgyűlés előtt. Az Országgyűlésben abban nem volt vita, hogy a Magyar Honvédség rendelkezésére álló technikai eszközök folyamatos fejlesztésre, gazdaságos üzemeltetésre, időnként pedig cserére szorulnak. Az öt párt és a kormány ugyanakkor fontosnak tartotta azt, hogy a határozattervezetben hangsúlyt kapjon: a haditechnikai fejlesztések és beszerzések során a korszerűség, a hosszabb távon rendszerben tarthatóság, a gazdaságosság, a könnyebb szállíthatóság, a védettség és a környezetvédelem szempontjainak szintén érvényesülniük kell. Fontosnak tartom, hogy az előkészítés során kialakult vitákban mind az öt parlamenti képviselőcsoport alkotó módon vett részt. Így válik a magyar honvédelem össznemzeti üggyé. Bízom benne, hogy az Országgyűlés ezt a határozattervezetet jóváhagyja, s ennek révén egy erős, jól szervezett Magyar Honvédség jön létre – zárta expozéját Szekeres Imre honvédelmi miniszter, 2007. május 30-án.^[25]

[szerkesztés] Létszámváltozások

A szárazföldi szervezetek személyi állománya a jelenlegi 8609 főről 10 219 főre nő (9 önálló szervezeti elemmel, 7 helyőrségben végzi feladatait), a légierő szervezetek létszáma a jelenlegi 6044 főről 5023 főre csökken (5 önálló szervezeti elemmel, 5 helyőrségben fog települni). A logisztikai és egyéb szervezetek létszáma a jelenlegi 7248 főről 6458 főre csökken, és 15 önálló hadrendi elemmel hajtják majd végre feladataikat. A Magyar Honvédség egészét tekintve, jelenleg 78 önálló hadrendi elem, 44 helyőrségben 24 890 fős (2006 vége, 2007 eleje, a 2007-re tervezetteknek megfelelően) létszámmal rendelkezik, ami a haderő-átalakítás végrehajtása után 30 hadrendi elem 42 helyőrségben 21 700 fős létszámmal teljesíti majd a feladatokat. A 2007 novemberében a Parlament elé terjesztett javaslat alapján, a Magyar Honvédség létszáma 23 950-re fog növekedni (21 030 fő fog a csapatoknál szolgálni ekkor már). Bár az 5 párt közül, a Fidesz tartózkodik az előirányzattól, mert a frakció szerint a 23 950 fő, csak minimális érték lehet, ezért ennek növelését javasolják majd módosító indítványban. A Magyar Honvédség január elsejétől 23 950 fővel működik. További 1000 munkatárs dolgozik a Katonai Biztonsági Hivatalnál, valamint a Katonai Felderítő Hivatalnál, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kilencszázan oktatnak, vagy tanulnak, míg az Állami Egészségügyi Központban kétezer-kilencszázharmincan látnak el részben katona-egészségügyi feladatot. Ezek figyelembevételével a teljes létszám az országgyűlési határozatban előírtaknak megfelelően 28 780 fő. Az esztendő során beterjesztett kormányjavaslatokat széleskörű konszenzus övezte.^[26]

MH Támogató Dandárral (kb. 1700 fő) együtt 19 400 fő fog a csapatoknál szolgálatot teljesíteni, ez jelentős növekedés, mivel korábban a közel 30 000 főből csak 15-17 000-en teljesítettek a csapatoknál szolgálatot. A 24 500 fős tárca létszámból 19 400-an a csapatoknál fognak szolgálni, ez a jelenlegi vezető és alárendelt arányt 50:50%-ról, 20:80%-ra változtatja. Ez az ország számára is hasznosabb, lényegesen hatékonyabb haderőt eredményez.

5500 főről 2800-főre kívánják csökkenteni a hivatali és háttérintézményi szervezetek létszámát. Ezt olyan megoldásokkal akarják elérni, hogy civil közigazgatásba adnak át bizonyos feladatokat. A minisztérium létszáma is kevesebb lesz, a korábbi 650-ről mintegy 490 főre csökken.

A haderő jelentős létszám csökkentése nem rí ki a többi európai ország közül, hiszen mindenhol ez (vagy hasonló) tendencia mutatkozik. A különbség a csökkentés ütemében figyelhető meg, Magyarországon ez igen gyorsan ment végbe. A tervek szerint 2007-re a feltöltöttség 100%-os lesz, a 2006-os 80%-hoz képest. Több lesz a katona, de kevesebb a közalkalmazott, és kisebb lesz a Honvédelmi Minisztérium létszáma. A tervek szerint a fegyveres állomány kisebb, de jobban kiképzett lesz.

A tartalékosok létszáma 90 300 fő volt, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem. (2005)

Mozgósítható létszám 2,66 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2 millió fő. (2005-ös adatok)^[27]

Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti.

Esetleges Nemzetőrség, Honi Gárda: 2001-ben felmerült a Nemzetőrség létrehozásának lehetősége, sorozott tartalékos erőnek, de az ötlet végül nem valósult meg.^[28]^[29]. 2007-ben Simicskó István újra felvetette a Nemzeti Gárda ötletét (megyénként, 1000 önkéntes, kiképzett, katonai erő),^[30]^[31] de még döntés nem született (mivel meg kell vitatni, majd ki kell alakítani az esetleges gazdasági, és más tényezőket), illetve 2007 szeptemberében kezdődtek meg az öt párti egyeztetések a Honi Gárdáról, konkrétum azóta nem született.

Határvadász egységek: Rendkívüli állapot(háború esetén) a Határőrség egyes egységei, a "határvadász századok" az Alkotmány alapján beolvadnak a Magyar Köztársaság Honvédségébe, irányításukat pedig a Honvédelmi Minisztérium veszi át. A Határőrség létszáma, 2005-ben 11 500 fő volt. A Határőrség 2007-re részben integrálódott a Rendőrségébe, 2008-ra teljesen beleolvadt, a határvédelmi feladatokat így, közösen látják el. A Rendőrség 9433 határőrt vett át, a határvadász egységek a Határőrség-Rendőrség integrációja után a rendőrségi csapaterőt fogják erősíteni.^[32]

[szerkesztés] Az eszközök modernizálása

A kilencvenes évek végén a gépesített lövész dandárok könnyűlövész dandárokká alakultak át. Ezzel járt a BMP–1 páncélozott, szállító, lánctalpas harcjárművek leváltása BTR–80 típusú páncélozott, kerekes harcjárművekre. Az UAZ-ok helyett hadrendbe kerültek Mercedes-Benz G-osztályú terepjárók különböző típusai. Rába H–18, Rába H–25, Mercedes Unimog kamionok váltották/váltják a Zileket, Krazokat, Dacokat. Hadrendbe kerültek MAN, Iveco kamionok.

Magyarország napjainkban váltja le elavultnak minősített orosz technikájú járműveit, német, magyar technikára. A Honvédség modernizálja légierejét, fegyverzetét, a harckocsikat, helikoptereket, de csökkenti azok létszámát, kivonják a harcképtelen, elavult eszközöket. Bizonyos alkalmazási területeken új kézifegyverek kerültek bevezetésre (KGP–9, Gepárd M1A2, Szép stb.), illetve modernizálják a páncéltörő erőket is.

Megvalósult

Létrejön a modulrendszer a honvédségben. Az új magyar honvédelmi koncepcó szerint (mely a nyugati államok elképzeléseit is tükrözi, (pl. Franciaország, Belgium) a Magyar Honvédségnek számottevő páncélos és tüzér erőkre nincs szüksége, illetve azok modulrendszerként lesznek megtalálhatóak a honvédségben.
BM–21-es sorozatvetők, és a D–20-as ágyútarack kivonva 2006-ig.
81 mm-es, 60 mm-es aknavetők beszerzése.
Maljutka páncéltörő rakéta kivonása. (114 db)
Norvégiából URH adóvevők beszerzése.
Modern, három dimenziós radarok beszerzése.
SOFAR Pilóta nélküli felderítőgép (UAV) beszerzése
Heckler & Koch MP5A3 géppisztoly, Gepárd M1 romboló, mesterlövészpuska, Remington 870 Marine sörétes puska beszerzése, és rendszerbe állítása.
Szép mesterlövészpuska rendszerbe állítása.
2002-2003-ban 5 db An-26-os szállítórepülőgép lett felújítva.
Modernizálásra kerültek a KUB rakétarendszerek. A lengyel és magyar együttműködésben megvalósult modernizálás eredményeképpen a rendszer legfontosabb harcászati és technikai paraméterei javultak. Emellett NATO szabványú idegen-barát felismerő rendszerrel és (az épített utakon való közlekedést lehetővé tevő) gumibetétes lánctalppal rendelkezik." ^[33]

Folyamatban

BTR–80-ok NATO kompatibilis modernizálása, fejlesztése, BTR–80A és BTR–80K típusokra. 300 darabot kivonnak.
Mi-17-ek felújítása (5 db-ot modernizálnak), Mi-24-ek felújítása, NATO kompatibilis modernizálása. (ezzel a Mi-24-esek 2020-ig rendszerben tarthatóak teljesen el tudják látni feladatukat)
MiG–29-ek kivonása. Őket váltják 2010-ig a Gripenek.
A gépjármű program keretein bellül 12 000 új Rába terepjáró kamion, Mercedes terepjáró kamion, Mercedes G katonai terepjáró, illetve Iveco terepjáró kamionok beszerzése 2010-2013-ig.
2008-ban készül átfogó javaslat egy modern rakétarendszer telepítésére Magyarországon.
A 3 db 3D-s radar telepítése már zajlik (mely 3 évtizedre oldja meg a hadsereg ilyen irányú igényeit), a harmadik és egyben utolsó radar lenne a Tubesre tervezett (annak telepítése függ a jelenleg is zajló pertől és a helyi társadalom ellenállásától az ügyben).
A veszprémi radarvezetési központ modernizációja pedig 2010-ben fejeződhet be.
A légi szállítás terén jelentős előrelépés, hogy a NATO Pápára telepíti a fő hadműveleti bázisát. Itt C-17-es szállítógépek állomásoznak majd (magyar felségjelzéssel).
Az átmeneti időszakra An-24-eseket terveznek felújítani.

Terv

2011-ig a honvédelmi tárca újabb 140 db Atlas-2 Mistral légvédelmi rakétakomplexum beszerzését tervezi.
A repülési idő növelésének és a NATO feladatok érdekében újabb repülőgépek beszerzése. (Több verzió is létezik. Így, hogy például a meglévők mellé plusz 14 db Gripent vennének/bérelnének. Vagy esetleg felújítják a MIG-29-eseket. Másik verzió lehet még 12-14 db repülőgép beszerzése, a csehek jelképes áron felajánlottak L-159 Alca típusú gépeket.)
KUB légvédelmi rakétaindító komplexumok helyett újak beszerzése. (2016-ig tarthatóak rendszerben)
2010 után a Konkurs kiváltása korszerű eszközzel.
A Mi–8-ok helyett új gépek beszerzése.

Forrás (részben): Milliárdos fejlesztési tervek a légierőnél. (www.jetfly.hu)^[34]

A Honvédség 2007-ben nem kezd új beruházásokba, helyette a jelenleg folyamatban lévő fejlesztések befejezésére helyezi a hangsúlyt.^[35]

[szerkesztés] Tízéves védelmi terv

2006. november végéig elkészül a szaktárca tízéves védelmi terve, mely a honvédség szerkezetét, képességeit és feladatvállalásait határozza meg.^[36] Úgy tervezték, hogy 2007 elejére egyesített parancsnokságot hoznának létre. Ez meg is valósult, 2007. január 1-jei hatállyal megalakult a MH Összhaderőnemi Parancsnokság. Ide a szárazföldi-, a légierő-, az összhaderőnemi logisztikai-, a híradó és informatikai-, a budapesti helyőrség-, valamint az egészségügyi parancsnokságot vonták össze, és egyes minisztériumi szervezeteket is összevontak. Például 2007. január 1-jétől a Katonai Ügyészséget a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Fogházat pedig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kezelésébe adják át.

Vizsgálják azt az elképzelést is, hogy az egyesített parancsnokság ne Budapesten koncentrálódjon, hanem Székesfehérváron, és részben Veszprémben működjön. Ez a változtatás kétharmados parlamenti döntést kíván.

[szerkesztés] Nemzetközi szerepvállalás

A magyar békefenntartói szerepvállalás a 19. század végéig nyúlik vissza. Magyar katonák az Osztrák–Magyar Monarchia közös hadseregének részeként a világ számos pontján igyekeztek megakadályozni a konfliktusok eszkalációját: békefenntartói feladatot láttak el 1897-ben Kréta szigetén, részt vettek a kínai boxerlázadás (1901) utáni helyzet normalizálásában, óvták a békét Kosovóban (1902–1907) és Albániában (1902–1914). A második világháború után 1973–75 között egy 750 fős magyar kontingens tevékenykedett a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság égisze alatt Dél-Vietnamban.

A 90-es évek elejétől a nemzetközi békefenntartáshoz való magyar hozzájárulás folyamatosan fejlődött és erősödött. A Magyar Honvédség kezdetben ENSZ katonai megfigyelőket, néhány fős csoportokat küldött Afrika (Angola, Uganda, Mozambik) és a Közel-Kelet (Irak, Kuvait) válsággócaiba. 1995-ben Magyarország fegyveres békefenntartókat küldött a Sínai-félszigetre, Ciprusra és a Balkánra. Ugyanebben az évben biztosította a NATO-erők átvonulását szárazföldön és a légtérben, befogadó nemzeti támogatást nyújtott átmenetileg az IFOR/SFOR-erők részére, és egy műszaki zászlóaljjal járult hozzá a Camp David-i egyezmény megvalósításához. A boszniai rendezésben való részvétel rendkívül fontosnak bizonyult, mert a magyar hozzájárulásnak komoly súlya volt a NATO tagsági meghívásban.

1999 óta a Magyar Honvédség valamennyi NATO szárazföldi katonai békeműveletben részt vesz. 2003 és 2004-ben Irakban egy magyar logisztikai szállítózászlóalj működött, amely a lengyel vezetésű nemzetközi hadosztály logisztikai támogatását végezte. 2003-tól magyar katonák szolgálnak Afganisztánban is.

Az ország Európai Uniós tagsága óta részt vesz az EU Althea operációban egy katonai rendőri századdal, emellett 2005-től Magyarország részese a kongói EU missziónak is. Az ENSZ-, NATO-, EU-műveleteken kívül magyar katonák szolgálnak EBESZ missziókban, Afrikai Uniót támogató (EU–AU) műveletekben, és más nemzetközi megállapodásokon alapuló béke feladatokban is.^[37]

Az Országgyűlés legutóbb 2006 őszén 12 fő határőr és 6 fő katonai térképész Libanonba küldéséről döntött, ahol az ENSZ UNIFIL kötelékében fognak szolgálatot teljesíteni.^[38]^[39]

Összesen közel 1000 fő szolgál ezekben a missziókban.

Missziók, amelyekben magyar katonák a legnagyobb létszámban szolgálnak^[40]
Ország	Szervezet	Létszám	Megjegyzés
Koszovó, Prishtina	NATO, KFOR	312 fő	Törzstisztek, EÜ személyzet, ŐBZ állomány összesen
Koszovó, Peć	NATO, KFOR	159 fő	Törzstiszt és század állomány összesen
Bosznia-Hercegovina, Szarajevó	EUFOR	158 fő	Törzstiszt és IPU állomány összesen
Afganisztán, Pol-e Kumri	NATO, ISAF	191 fő	A magyar kontingens 2006-ban vette át Bagram tartomány felügyeletét a holland kontingenstől. Lásd: MH Tartományi Újjáépítési Csoport
Irak, Bagdad	NATO	20 fő	Törzstiszt
Ciprus, Nicosia	ENSZ, UNFICYP	84 fő	Fegyveres békefentartók
Egyiptom, Sínai-félsziget	MFO	41 fő	ebből 15 fő rendőr

2007 augusztusi állapot.

Néhány fős létszámmal szolgálnak még magyar katonák Libanonban, Nyugat-Szaharában, Kongóban, Tádzsikisztánban, Grúziában és Albániában is.

[szerkesztés] Halálesetek a külföldi missziókban

1973. április 9., Vietnam – Dylski Aurél határőrszázados és Cziboly Csaba főhadnagy, a NEFB tagjai. Járőrözés közben helikopterük lezuhant.
1998. február 18., Sínai-félsziget – Két magyar katona halt meg autóbalesetben.
2001. október 8., Abházia – Török László ezredes, az ENSZ grúziai megfigyelő missziójának parancsnokhelyettese. Járőrözés közben helikopterét lelőtték.^[41]
2004. június 17., Irak - Életét vesztette az Irakban szolgáló Nagy Richárd szakaszvezető, amikor a egy vízszállító konvoj ellen pokolgépes merényletet követtek el. A detonációban egy másik szakaszvezető is megsérült. ^[42]
2008. június 10., Afganisztán - Egy bomba hatástalanítása közben meghal egy magyar katona, Kovács Gyula 30 éves tűzszerész főtörzsőrmester, hiába volt rajta a legjobb védőfelszerelés. A házi készítésű bombát korábban robottal próbálták elvinni a helyéről, de a súlya miatt ez nem volt lehetséges. A bomba akkor robbant fel, amikor a törzsőrmester kampót akart rátenni, hogy elvigyék a helyéről.^[43]

[szerkesztés] Jelentősebb hadgyakorlatok

Magyarországon NATO-csatlakozása óta (1999. március 12.) több ország hadereje képviseltette magát NATO-együttműködést segítő hadgyakorlatokon, vagy más feladatok teljesítése során (pl. NATO szövetséges erők állomásoztak Magyarországon a délszláv válság idején, kisegítve és erősítve a Honvédség légvédelmi csapatait). Gyakorlatokon, kiképzéseken jártak az országban olasz, holland, francia, német, amerikai, román és a 2006-ban megrendezett „Sólyomcsapás” (Falcon Strike) elnevezésű hadgyakorlaton szlovén erők is Várpalota térségében, illetve magyar kontingensek is csatlakoztak több közös NATO-hadgyakorlathoz, hogy javítsák a Szövetség egyes tagjaival létrehozandó együttműködési képességiket.

A Magyar Honvédség fontosabb hadgyakorlatai NATO-csatlakozása óta:

Hadgyakorlat neve	Időpontja (év. hónap nap.)	Helye	Célja	Résztvevők és eszközeik	Forrás
Bevetési Irány 2007	2007. október 11.	na.	na.	na.
Spring Flag 07	2007. május 7–25.	Olaszország, Szardínia szigete	többnemzeti NATO légierő-gyakorlat	na.
Cooperative Search and Rescue 2006	2006	Románia	NATO kutató-mentő hadgyakorlat	na.
Steadfast Jaguar 06	2006	Zöld-foki-szigetek	na.	na.
Brillant Ledger 06	2006	na.	na.	na.
„Sólyomcsapás” (Falcon Strike)	2006. október 23– november 17.	MH Bakony Harckiképző Központ, Várpalota	szlovén–magyar kontingensek együttműködési képességeinek gyakorlása és javítása, magyar PRT-tapasztalatok átadása, kiképzési együttműködési egyezmények megkötése	Szlovén Fegyveres Erők – 600 fő (Valuk harcjárművek és PC–9 kiképző repülőgépek)	^[44]
Bevetési Irány 2006	2006. szeptember 15–30. és október 1–13.	na.	na.	na.	^[45]
Légi Fölény 2006	2006	Lengyelország	rakéta-éleslövészet	na.
Bevetési Irány 2005	2005	na.	na.	na.
Long Fall hadgyakorlat	2006. október 24–27.	na.	na.	na.
Légi Roham 2005	2005	na.	na.	na.
Balti 2005	2005	Lengyelország	éles légvédelmi rakétalövészet	na.
Clever Ferret 2005	2005. május 9–25.	na.	na.	na.
Ample Train 2003	2003. május 26–30.	MH 59. Sz. D. Rb., Magyarország	az első „kereszt-kiszolgálási” hadgyakorlat Magyarországon hét NATO-tagállam és Svédország részvételével	Belgium (F–16AM/BM), Franciaország (Mirage 2000D), Görögország (F–16C/D), Nagy-Britannia (Sea Harrier FRS. 2), Németország (Tornado és F–4F), Svédország (JAS 39 Gripen), Törökország (F–4E) és Magyarország (MiG–29B/UB)	^[46]
Clever Ferret 2003	2003. május	MH Bakony Harckiképző Központ, Várpalota^[47]	az IT–HU–SL MLF (Multinational Land Force)^[48] főpróbát tartott a 2003 őszén kezdődő közös parancsnoki KFOR-misszióhoz	olasz Júlia alpesi dandár szlovén 1. Gépesített Lövészdandár magyar 5. Bocskai István Gépesített Lövészdandár	^[49]

[szerkesztés] A magyar hadiipar

A magyar hadiipar az utóbbi időkben jelentős fejlődéseken ment keresztül, melyet az állam is támogat. A hadiipar fejlesztéseinek köszönhetőek többek között a Szép illetve Gepárd mesterlövészpuska családok, KGP–9 géppisztoly kifejlesztése, rendszerbe állítása, amelyek világ színvonalon is elismeréssel képviseltetik magukat. A legjobb példa lehet talán a hadiipar felé való elkötelezettségre azonban a Rába katonai terepjáró kamionok fejlesztése, rendszerbe állítása. A Rába Jármű Kft. és a Honvédelmi Minisztérium 2003 áprilisában egy 15 évre szóló együttműködési keretszerződést írt alá, amelynek értelmében 2018-ig a társaság nemzetközi partnereivel együttműködve terepjárókat szállít a Honvédségnek. A Rába most katonai szállítójárműveket, valamint különleges felépítmények hordozására alkalmas járműveket szállít a katonaságnak egy kétéves időszakra aláírt kiegészítő megállapodás keretében. A Rába Jármű Kft. bruttó 14,1 milliárd forint értekben szállít katonai járműveket a Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségének.^[50] Így látszik (illetve a honvédelmi miniszter is többször kijelentette) a magyar hadiipar mellett a magyar kormány is elkötelezett.