Magyar Légierő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Magyar Légierő (angolul Hungarian Air Force) a Magyar Honvédség része. Nemzetközi rövidítése: HuAF.

Tartalomjegyzék 1 Hivatása 2 Felségjelzése 3 Története 3.1 Az I. világháború alatt 3.2 A köztes időszak és a II. világháború 3.3 1948-1990 között 3.4 1990 után 3.4.1 A Magyar Légierő adatai (1993) 3.5 1993 utáni változások 3.5.1 MiG–21-től a Gripenig 3.5.2 Helikopterek változása 3.5.3 Légvédelmi eszközök változása 4 Magyar Légierő alakulatai 5 Magyar Légierő fegyverzete 2006-2008 között 5.1 Repülőerők 5.2 Repülési idő 5.3 Helikopterek 5.4 M-készletben és selejtezve 5.5 Légvédelmi rakéták 6 Az első magyar Gripen gyakorlat 7 A magyar repülőgép-vezetők kiképzése 2004-től 8 C–17-esek Pápán 9 A Magyar Légierő fegyverzete 2010-ben (tervezett) 10 Repülőesemények és katasztrófák 11 Rádiótechnikai eszközök 12 A jövő elképzelései 12.1 A vadászrepülőgépek száma 12.2 Lehetséges orosz-magyar megállapodás a MiG–29-esekről és a helikopterek felújításáról 13 Képek a Magyar Légierőről 14 Lábjegyzetek 15 Lásd még 16 Források 16.1 Könyvek, monográfiák 16.2 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Hivatása

Légi technikáival (repülőgépek stb.), fegyvereivel, légvédelmi rakétákkal védi a magyar légtér sérthetetlenségét, a Magyar Köztársaság szuverenitását. Háborúban feladata védeni a magyar légteret a betolakodóktól, ellenséges erőktől, földi létesítmények, városok, stratégiai fontosságú területek védelme, szárazföldi csapatok légi oltalmazása, a légi fölény kivívása, ellenséges földi, és légi csapatok támadása. Ellenséges erők, területek, stratégiai fontosságú helyek bombázása, támadása.

[szerkesztés] Felségjelzése

A Magyar Légierő felségjelzése a háromszögekbe foglalt nemzeti színek (piros, fehér, zöld), melyek a magyar zászlóban is megtalálhatók. Ezzel a felségjelzéssel repültek a MiG–21-esek, Szu–22-esek, MiG–23-asok is. Az utolsó géptípus a MiG–29-es, és a Jak–52-es, illetve L–39ZO Albatros volt, amely még ezzel a felségjelzéssel repült. 2006-tól a felségjelzésről eltűnnek a színek, és helyükre azok szürke árnyalatai kerülnek (Ez NATO szabvány). A magyar Gripenek már ilyen felségjelzéssel repülnek. A többi alakulat eszközein (helikopterek, harckocsik, harcjárművek stb.) megmarad a piros, fehér, zöld háromszög, mint felségjelzés.

A Vörös Repülőcsapat első felségjelzése 1919-ben.	A Vörös Repülőcsapat második felségjelzése 1919-ben.	A Vörös Repülőcsapat harmadik felségjelzése 1919-ben.	A Magyar Királyi Honvéd Légierő felségjelzése (1938-1941).
A Magyar Királyi Honvéd Légierő felségjelzése a 2. világháborúban (1942-1945).	A Magyar Néphadsereg légierejének felségjelzése (1948-1949).	A Magyar Néphadsereg légierejének felségjelzése (1949-1951).	A Magyar Néphadsereg légierejének felségjelzése (1951-1990).
A Magyar Légierő felségjelzése (1990-1991).	A Magyar Légierő felségjelzése 1991-től.	A Magyar Légierő felségjelzése, szürke árnyalatokkal.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Az I. világháború alatt

Az első magyar katonai repülő ^[1].

[szerkesztés] A köztes időszak és a II. világháború

1938-ban alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő, 1945 májusában szünt meg.

[szerkesztés] 1948-1990 között

A Magyar Légierő újjászervezése a II. világháború után ^[2]

[szerkesztés] 1990 után

1990-ben a Magyar Néphadsereg Honi Légiereje megszünt, jogutódja a Magyar Légierő lett. Gép- és személyi állományát a jogutód átvette. A drasztikusan változó külpolitikai helyzetek miatt a haderőnem feladatai megváltoztak. A többszöri haderőreform végrehajtása során a légierő gép- és személyi állománya is átalakult, az igényeknek, új kihívásoknak megfelelően lecsökkent.

[szerkesztés] A Magyar Légierő adatai (1993)

• Létszám: 18 300 fő, ebből 12 900 sorállományú.
• Tartalékállományban: 10 000 fő.

Szervezeti felépítés:

• 3 harcirepülő-ezred
• 1 légvédelmi rakétadandár
• 3 légvédelmi rakéta ezred
• 1 rádiótechnikai dandár

Harci repülőgépek: 6 vadászrepülő század:

• 65 db MiG-21F, MiG-21PF
• 12 db MiG-23MF
• 28 db MiG-29 (22 db-B, 6 db-UB)

1 felderítő század:

• 12 db Szu–22M3

Oktató gyakorló repülőgépek:

• 20 db L-29
• Jak-22, Jak-18
• MiG-15UTI
• 4 db MiG-21UM
• 3 db MiG-23UM
• 4 db Zlin-43

Légvédelmi rakéták: 16 települési helyen, 70 db Sz–75 Dvina (SA–2) indító, SZ–125 Nyeva–M (SA-3).

[szerkesztés] 1993 utáni változások

[szerkesztés] MiG–21-től a Gripenig

1999. március 16-ától Magyarország tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének. Ezzel végérvényesen megindult a haderő és benne a légierő átalakítása. Kisebbé, olcsóbbá és hatékonyabbá tétel lett a fő cél. Ezért több, ekkorra már elavult repülőgépet vont ki a HM a hadrendből. Ezek a MiG–21, a MiG–23 és a Szu–22 típusok. Utóbbit kivonásuk előtt előbb nagyjavítotak. Még a délszláv válság idején, 1993-ban érkezett az orosz államadósság fejében 28 db MiG-29, de ahogy ezek megérkeztek, már látszott, hogy nem a MiG-29-es a hosszútávú megoldás. Érkeztek ezután Magyarországra a külföldi cégek, és olyan gépeket ajánlottak, mint az F–16-os, F/A–18 Hornet, Mirage 2000–5. Tervben volt a meglévő MiG–21-es állomány modernizálása, izraeli segítséggel. A Nemzetbiztonsági Kabinet 2001 februárjában döntést hozott 24 db használt F–16-os lízingjéről, de ez szeptember 10-én módosult, a gazdasági szempontból kedvezőbb svéd ajánlat irányába, a Gripenek felé, amelyből mindössze 14 db-ot rendelt az ország. A "csak" 14 db miatt volt némi értetlenség, hogy miért csak 14 db védi Magyarország légterét ezután, de a válasz: a Gripen erős fegyverzetű, negyedik generációs, több célú (vadász, támadó, felderítő) gép, mely akár 60 km-rel hamarabb észlel egy MiG–29-est, mint az őt, köszönhetően kis méretének. Így kb. 28, korábban használt gép feladatát tudja ellátni ez a 14 gép. 28 db MiG-29-esből 2002-től már csak 14 volt rendszerben, és ezeket is 2006-tól folyamatosan váltották le a negyedik generációs több feladatú svéd Saab JAS 39 Gripenek. Bár utólag világossá vált, hogy a tizennégy gép csak a nemzeti légtérvédelmi feladatokat képes ellátni (mennyiségét tekintve), és több gép szükséges a NATO, illetve a missziós feladatok ellátásához, ezért valószínüleg a jövőben 1 század, de minimum 6-8 gép beszerzését tervezik. A Gripenek eredendően csak a svéd igényeket elégítették ki, ennek változása érdekében a JAS 39 A/B Gripenekből kilakították a magyar, illetve NATO igényeket is kielégítő Saab JAS 39 Gripen EBS HU (EBS HU: Export Basic Standard for Hungary) változatokat. Ennek is két fajtáját, az egyszemélyes C változatot, és a kétszemélyes, gyakorló D változatot. A D változat is képes harci alkalmazásra, annyi különbséggel, hogy a D változatnak nincs fedélzeti Mauser BK-27 gépfegyvere. Magyarország lézeres célzó berendezést rendelt Izraeltől. A Gripen-század 2009. január 1.-étől ad váltott készültséget a MiG–29-esekkel, majd 2010. január 1.-étől véglegesen átveszik az ország légtérvédelmét.

[szerkesztés] Helikopterek változása

• 2004-ben a visegrádi négyek aláírtak egy szándéknyilatkozatot a Mi-24 harcihelikopterek modernizációjával kapcsolatban. A nyilatkozatot konkrét modernizálás nem követte.
• Már 2004-ben megkezdődött a Dunai Repülőgyár Rt-nél két Mi-17P és két ex-német Mi-24P helikopter átalakítása és felújítása.
• Modernizálnak 12 db Mi-24-es harci helikoptert, 8 db Mi-8-as, Mi-9-es szállító helikoptert, és 7 db Mi-17-es helikoptert.

[szerkesztés] Légvédelmi eszközök változása

• A 90-es évek után modernizálták a légvédelmi rakétadandárt (Arrabona).
• Az Igla, a Kub komplexumok még 3-6 évig rendszerben tarthatóak, ám valószínüleg 2010-ben újabb eszközökkel váltják őket.
• Az SA-6 Ganful (KUB) rendszereket modernizálták, a lengyel és magyar együttműködésben megvalósult modernizálás eredményeképpen a rendszer legfontosabb harcászati és technikai paraméterei javultak. Emellett NATO szabványú idegen-barát felismerő rendszerrel és (az épített utakon való közlekedést lehetővé tevő) gumibetétes lánctalppal rendelkezik.^[3]
• Megkezdődött az új francia gyártmányú Atlas-2 Mistral légvédelmi rakéta komplexumok beszerzése. (Első ütemben 35 db, így jelentősen nőtt Magyarország lefedettsége az alacsonyan érkező támadásokkal szemben.)
• Az elavult Sztrela rendszereket kivonták.

[szerkesztés] Magyar Légierő alakulatai

• MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis (Kecskemét)
• MH 86. Szolnok Helikopter Ezred (2007. március 1-ével megszünt, jogutódja az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis)
• MH 87. Bakony Harcihelikopter Ezred (2004-ben megszünt, beolvadt az MH 86-ba) (Szolnok)
• MH Pápa Bázisrepülőtér (Pápa)
• MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétadandár (Győr)
• MH 54. Légtérellenőrző Ezred (Veszprém)
• MH 1. Logisztikai Zászlóalj

[szerkesztés] Magyar Légierő fegyverzete 2006-2008 között

A Magyar Légierő létszáma: 7700 fő (2005), 6044 fő (2006), 5023 fő (2007)

[szerkesztés] Repülőerők

• 5 db aktív MiG–29-es: ebből 4 db együléses MiG–29B és 1 db kétüléses MiG–29UB ^[4]. Az együlésesek géppáronként váltott készültséget adnak a nap 24 órájában a tervek szerint 2008 év végéig. Ezeken kívül 14 db rövid időn belül üzembe állítható, a többi 7 db gép alkatrészként funkcionál.
• 14 db bérelt Saab JAS 39 EBS HU Gripen többcélú vadászrepüőgépnek megkezdődött a leszállítása: 5 db 2006. március 21-én érkezett meg Svédországból (30, 31, 32 oldalszámú együlésesek és a 42, 43 oldalszámú kétülésesek). Október 25-én landolt a kecskeméti légibázison a hatodik (34-es), 2007. január 31-én a kilencedik (36-os), majd ez év augusztus 8-án a tizedik és a tizenegyedik. A hátralévő 3 Gripen 2007. december 14-én érkezett meg
• 10 db L–39ZO Albatros kétüléses sugárhajtóműves oktató repülőgép.
• 10 db Jak–52 kétüléses légcsavaros oktató repülőgép.
• 5 db An–26 teherszállító repülőgép: oldalszámaik 405, 406, 407, 603, 110. A 110-est utoljára, 2004 márciusában vette át a légierő (modernebb, Graza–26 típusú lokátora van) az iraki kontingens hatékonyabb ellátására. Mind az öt iparilag nagyjavított és modernizált (sorrendben: 406, 603, 405, 407 és 110; elsősorban rádióberendezések cseréje: fedélzeti rádió zavarásvédetté tétele FM adásoktól, frekvenciaváltók cseréje, VEM–72 magasságmérő beépítése stb.). Üzemidő tartalékuk 2011 és 2013 között fog elfogyni, a váltótípus keresésére a 2008-as évtől kezdődnek konkrét lépések.

[szerkesztés] Repülési idő

150-200 óra tervezett, gyakorlatilag változatlanul 50-70 repült óra/év/fő, ez folyamatosan pozitív irányba változik.

[szerkesztés] Helikopterek

• 12 db Mi–24P, Mi–24V, harci helikopter. A Mi–24D altípus hadrendből kivonva.
• 8 db Mi–8T, 1 db Mi–8P közepes szállítóhelikopter.
• 7 db Mi–17P közepes szálllítóhelikopter.

[szerkesztés] M-készletben és selejtezve

• 14 db MiG–29 (és 7 db alkatrésznek)
• 14 db Szu–22M3 és UM3K.
• Kivonva a hadrendből kb. 55 db MiG-21MF és bisz, valamint MiG-23MF és UB típusok.

[szerkesztés] Légvédelmi rakéták

• 44 db 2K12M Kub-rakétarendszer (SA–6 Gainful) (32 db raktáron).
• 348 db légvédelmi rakéta (Sztrela, Atlas–2 Mistral) 9K310 Igla (255 db raktáron).

[szerkesztés] Az első magyar Gripen gyakorlat

• 2006. október 24-én a Francia Haditengerészet Landivisauban állomásozó 12F századának két Rafale M típusú gépe landolt a Kecskeméti légibázison. A két francia vadászgép közös repülési gyakorlatra érkezett a Magyar Légierőhöz. A gyakorlat két napja alatt a Rafale-ok mind a MiG-29 Fulcrummal, mind a JAS 39 Gripennel is levegőbe emelkedtek. Különböző NATO eljárásokat, harci feladatokat gyakoroltak. (kettő egy elleni küzdelemtől a COMAO feladatig)
• A rövid gyakorlat a "Long Fall 2005" elnevezésű gyakorlat folytatása volt, amikor is egy hétig a francia haditengerészet 11F századának négy Super Etendard típusú gépe gyakorlatozott a magyar vadászgépekkel.

[szerkesztés] A magyar repülőgép-vezetők kiképzése 2004-től

• A magyar repülőgép vezetőket Magyarországon Jak-52-es típuson képzik ki, illetve miután megérkeztek és rendszerbe álltak, a Gripen D (kétüléses gyakorló) változatával is.
• A HM hosszútávú szerződést kötött a kanadai Védelmi Minisztériummal a magyar repülőgép-vezetők kiképzéséről Kanadában.
• Még a Gripenek érkezése előtt megkezdődött a fiatal magyar repülőgéppilóták kiválasztása, kiképzése. Az első magyar Gripen pilótákat Svédországban képezték ki az új géptípusra.
• Jelenleg, és valószínüleg a jövőben is a magyar pilótákat a NATO képzési programja alapján képezik az az NFTC rendszerében. A négy fázisból álló képzés során a kezdő repülőgép-vezetőből profi vadászpilótát képeznek. A képzés első fázisát Szolnokon, a továbbiakat külföldön teljesítik a jelöltek az NFTC keretében (NATO Flying Training in Canada).

[szerkesztés] C–17-esek Pápán

2007-ben szóbeli megállapodás született Dr. Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter és Robert Gates amerikai védelmi miniszter között arra vonatkozóan, hogy a Magyar Honvédség állományába tartozó pápai bázisrepülőtér a NATO C–17-es gépekből álló közös szállítógépflottájának egyik bázisává váljon. Ezzel több száz új munkahely jönne létre a térségben, s feltehetően az afganisztáni magyar misszió utánpótlását is könnyebbé tenné, hiszen a C-17-es nehéz szállítógépeket Magyarország is használná, a NATO többi szövetségesével együtt.^[5][6][7] 2007 novemberében el is dőlt, hogy a C-17-esek Pápára költöznek.^[8] Az ide települő C–17-es szállító repülőgépeket a Magyar Honvédség fogja regisztrálni, így a gépek magyar felségjelzéssel fognak repülni, a személyzet pedig nemzetközi lesz.

[szerkesztés] A Magyar Légierő fegyverzete 2010-ben (tervezett)

Repülők:

• 12 db Saab JAS 39 Gripen EBS HU C;
• 2 db Saab JAS 39 Gripen EBS HU D;
• 26 db MiG-29B-t és MiG-29UB-t legkésőbb 2009-ben kivonnak a hadrendből, váltótípusuk a Gripenek;
• 10 db L–39ZO Albatros (kivonásuk után repülési óráinak vásárlása, majd új típusokkal helyük pótlása);
• 5 db An–26 szállítórepülőgép (2012 körül érik el üzemidejük végét). Majd új típusokkal pótolják, vagy több NATO szövetségessel együtt, egy közös légi flottában C-17-eseket használnak.

Helikopterek:

• 12 db Mi–24P, Mi-24V, Mi-24D harcihelikopter (modernizálva),
• 8 db Mi-8T, Mi–9 szállítóhelikpopter (ezek új típusokkal kiváltva 2010-után),
• 7 db Mi–17P (modernizálva).

Raktáron:

• 26 db MiG-29 (a 2009-ig rendszerben tartott MiG–29-esekkel együtt)
• kb. 55 db MiG-21-es, MiG-23 és Szu-22-es
  • ezek a raktáron lévő gépek már nincsenek rendszerben, csak raktáron, vagy a kifutókon állnak, sorsukat még nem tudni. (eladás, vagy megsemmisítés)
• 8 db Mi-8 szállítóhelikopter
• kb. 10 db Mi-24 harcihelikopter
  • ezek raktárokban, kifutókon állnak, hiányos állapotban, ezért nem is kezdődött felújításuk.

Pilóta nélküli felderítőgépek:

• 2 db SOFAR, pilóta nélküli felderítőgép (UAV).

Légvédelmi rakéták:

• Még pontosan nem tudni a 2010-re tervezett légvédelmi rakéta komplexum állományt, az biztos, hogy a Kub-rendszerek újakkal lesznek kiváltva, illetve több Atlas-2 Mistral lesz rendszerben.

[szerkesztés] Repülőesemények és katasztrófák

A Magyar Légierő kötelékében is előfordultak előre általában nem jelezhető balesetek, olykor több kitűnő katona halálát okozva. A katasztrófák általában a repülő típushibáiból adódtak, olykor kommunikációs, vagy egyéni hiba során következtek be. Ilyen események minden nemzetnél előfordulhatnak, és nagy részüknél be is következik. Ez minden országnak érzékeny veszteség, főleg ha az ember életet, életeket követel. Magyarországon az utóbbi időkben egyre kevesebb ilyen baleset történt, és remélhetőleg az új tipusu repülők megoldást jelenthetnek az ilyen esetek elkerülésének érdekében.

[szerkesztés] Rádiótechnikai eszközök

• P–14 (Tall King) nagytávolságú kétkoordinátás felderítő és rávezető rádiólokátor,
• PRV–17 (Odd Pair) nagy hatótávolságú magasságmérő rádiólokátor,
• PRV–16 (Thin Skin) kis hatótávolságú magasságmérő rádiólokátor,
• P–18 (Spoon Rest) digitális jelfeldolgozású, L sávban működő mobil rádiólokátor.
• P–37 (Bar Lock) közepes hatótávolságú kétkoordinátás felderítő és rávezető rádiólokátor.
• SZT–68U (Tin Shield) háromkoordinátás digitális jelfeldolgozású kis hatótávolságú rádiólokátor.

[szerkesztés] A jövő elképzelései

[szerkesztés] A vadászrepülőgépek száma

Az most már látszik a Magyar Légierő, és a kormány számára is, hogy a tizennégy gép nem lesz elegendő a nemzeti légtérvédelmi és a NATO szövetségi feladatok egyszerre történő ellátására. De ez nemcsak a gépekre, hanem a pilótákra is igaz, mert az a létszám, amelyet erre a gépszámra terveztek, nem tudja a készültségi és egyéb feladatokat egyszerre megoldani. Legalább még egy századnyi, de legalább hat-nyolc gépre lesz még szükség ahhoz, hogy maradéktalanul meg tudjon felelni a Magyar Légierő a rá háruló feladatoknak. Mivel Magyarország NATO- felajánlásában is szerepelnek a harci gépek, ezért nem lehet megoldani azt, hogy a légtérvédelmet is biztosítani tudják velük, illetve szükség esetén gépeket és embereket küldjenek egy missziós feladatra. Arról nem is beszélve, hogy felmerülhetnek olyan igények is a szomszédos szövetséges NATO-tagállamok részéről, hogy vegyen részt az ország az ő légterük védelmében is (pl.: Szlovénia). Ehhez pedig további repülőgépekre és nagyobb hajózólétszámra lesz szükség a jövőben, így az állam tervezi a létszámbővítést, mind eszköz, mind pilóta téren.

[szerkesztés] Lehetséges orosz-magyar megállapodás a MiG–29-esekről és a helikopterek felújításáról

Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter 2007. június 26-án Moszkvában tárgyalt a magyar MIG-29-esek sorsáról. "Magyarország végleg kivonja a hadrendből a MiG–29-es vadászrepülőgépeket" – közölte a honvédelmi miniszter június 26-án, kedden Moszkvában. A miniszter elmondta azt is, hogy Oroszországnak üzletet ajánlanak: a hadrendből kivont repülőgépekért cserébe azt szeretnék, ha az orosz gyártó elvégezné a Magyar Honvédség helikoptereinek karbantartását és felújítását, és szó lehetne újabb orosz helikopterek vásárlásáról is. A magyar honvédelmi miniszter, aki még ezen a napon az orosz parlament, az Állami Duma és a felsőház, a Szövetségi Tanács védelmi bizottságainak vezetőivel és tagjaival tárgyalt, a találkozó előtt jelentette be újságíróknak: miután a Magyar Honvédség 2007 végéig megkapja a megrendelt 14 svéd Gripenből az utolsót is, 2009-ben valamennyi MiG–29-est kivonják a hadrendből, és megállapodhatnak Oroszországgal. (A miniszter hozzátette, hogy a gyártóval való egyetértésben Magyarország eladhatja más országoknak is a hadrendből kivont MiG-eket.)

[szerkesztés] Képek a Magyar Légierőről

[szerkesztés] Lábjegyzetek

[szerkesztés] Lásd még

• Európai országok légierejei
• Magyar Honvédség
• Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Könyvek, monográfiák

• Brandt Gyula: A 87. Bakony Harcihelikopter Ezred és jogelődjeinek története, 1958-2004 (Bakony Harcihelikopter Ezred Szociális Alapítvány, Szentkirályszabadja, 2004) ISBN 963 216 693 0
• dr. Csizek Zoltán: Magyar repülőszázadok és századjelvényeik – 1933-1945 (Opus Kiadó, 2006) ISBN 978 963 7080 36 4
• M. Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő a második világháborúban (Zrínyi Kaidó, 1987)
• M. Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvég Légierő elméleti-technikai-szervezeti fejlődése és háborús alkalmazása, 1938-1945 (Zrínyi Kiadó, 2000)
• Pataki Iván – Rozsos László – Sárhidai Gyula: Légiháború Magyarország felett I-II (Zrínyi Kiadó, 1992)
• Tobak Tibor: Pumák és Boszorkányok (Zrínyi Kiadó, 1995)
• Tobak Tibor: Pumák és a többiek – Mindig túlerővel szemben (Aero&Rádió, 1990) ISBN 963 02 8880 x
• Tobak Tibor: Pumák földön-égen (Ferenczi Könyv- és Lapkiadó, 1989, 1998) ISBN 963 85799 1 9
• dr. Toperczer István: Felhőlovagok (Tradeorg Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft., 2002)
• dr. Toperczer István: Forgószárnyas huszárok (Zrínyi Kiadó, 2007)

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• avatika.rkk.hu – magyar gépek galériája
• aeromagazin.hu – forrás a jövő elképzeléseihez
• bevetes.hu
• huaf.hu – A Magyar Légierő hivatalos honlapja
• jetfly.hu
• Pumaszállás
• regiment.hu
• dr. Pataky Iván: Légi háború Észak-Erdély felett 1944-ben pdf dok.
• scramble.nl – Magyar Légierő fejlesztések, története (angol)