Kecskemét
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kecskemét | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Dél-Alföld | |
| Megye | Bács-Kiskun | |
| Kistérség | Kecskeméti | |
| Rang | megyeszékhely | |
| Polgármester | Dr. Zombor Gábor | |
| Irányítószám | 6000 | |
| Körzethívószám | 76 | |
| Népesség | ||
| Teljes népesség | 109 847 (2007) | |
| Népsűrűség | 342 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 321,26 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Kecskemét
|
||
Kecskemét a nyolcadik legnagyobb város Magyarországon. Bács-Kiskun megye székhelye, megyei jogú város.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.
[szerkesztés] Címere
Kecskemét város címere az önkormányzat rendelete szerint "csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöldhármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag jobbra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg. A címer alatt félkörívben elhelyezett, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: „Sem magasság, sem mélység nem rettent” olvasható. A jelmondat csak a címer ünnepi változatának része.
[szerkesztés] Története
- Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a mét pedig járást, menetet jelent. A kecske mellett szól, hogy a XIII. században Szent Miklós püspök - a legrégibb helybéli templomnak - a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. A magyar nem kecsketenyésztő nép. De lehetett az akkoriban itt élt sok bolgár, akiknek nyelvén a "koziczkameta" kecskejárást jelent. Ezt is magyaríthatták később Kecskemétre. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett. [1]
- Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak. [1]
- Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele, majd Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosítja a várost.
- A török hódoltság időszakába, állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lesz.
- Pár évvel a Rákóczi-szabadságharc után, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként - akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé - övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz - már a sáncárkokon belül - kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag. [1]
- Kecskemét polgári átalakulásának fontos állomása, hogy vezetői 1832-ben egyösszegben megváltják hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra. [1]
- A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt. [1]
- A XIX. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a XX. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a törvényhatósági jogú város címet.
- Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét 1904-ben építették Wágner Gyula műépítész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa "ajándék" címén a Magyar Állam tulajdonába adta.
- 1911. július 8-án a XX. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5.6 volt, melynek során több száz lakóépület rongálódott meg és vált lakhatatlanná. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okoz.
- A XIX. századi fejlődést az 1929-33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek, 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskunnak lett székhelye 1950-ben.[2]
- Jelentősebb ipari hagyományokkal nem rendelkezik Kecskemét. Nagyipara - a földrajzi adottságoknak köszönhetően - az élelmiszer-feldolgozásra épült (konzervipar, szeszfőzés, malomipar stb.). Az első konzervüzemet a századfordulón, a másodikat az 1920-as évek elején alapították. E kettő 1957-ben egyesült, a ma már több tízezer vagon nyersárut dolgoz fel. A Baromfifeldolgozó Vállalat és a Zománc- és Kádgyár alapítása is több mint száz évre nyúlik vissza. 1945 után nemcsak bővítették és korszerűsítették ezeket az ipartelepeket, hanem új objektumok egész sorát hozták létre. Így született meg a Szerszám és Gépelemgyár, a Reszelőgyár, a Magnetofongyár, a hidroglóbuszairól nevezetes Fémmunkás Vállalat, a mezőgazdasági gépeket előállító nagyüzem, az Irodagépipari és Finommechanikai, a Szék- és Kárpitosipari, az épületasztalos- és Faipari Vállalat, az Alföldi Cipőgyár, a Habselyem Kötöttárugyár, a Petőfi Nyomda, valamint a házgyár. 1990 óta új gyárak is alakultak: Csokoládégyár, Smack... stb. [1]
- Kecskemétre mindig jellemző volt a különböző vallásokkal szembeni türelem. A "régi" és az "új" hit követői 1564-ben kötöttek egyezséget az öreg kőtemplom használatáról. Ezt követően más vallások hívei is otthonra leltek a városban. Erről tanúskodnak a főtéren található és a főtérhez közeli utcákban álló templomok is. Megépítették itt templomaikat a zsidók - a Zsinagóga ma a Tudomány és Technika Háza - a katolikus, a református, az evangélikus és az ortodox vallás hívei. Az egymáshoz közel álló templomok tornyaihoz a századfordulón épült házak játékosan megformált csúcsos tetői társulnak. Szeged felől jőve még ma is rálátás nyílik a városra: innét látszik igazán, hogy Kecskemét mennyire a tornyok városa. [1] Kecskeméten kapott magyar állampolgárságot az utolsó budai főmufti, Durics Hilmi Huszein.
- Nagy-Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben kivált Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc. Ezt követően 1952-ben Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Lászlófalva (mai nevén Szentkirály), Városföld, továbbá Hetényegyháza, mely utóbbi községet 1981-ben visszacsatoltak Kecskeméthez.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Közúthálózat
Kecskemét az évszázadok folyamán is fontos kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A város közúti hálózata jellegzetesen hasonlít az alföldi városokéra; gyűrűs-sugaras elrendezésű. A város belső és külső körútjait sugárirányú utak szelik át. A város legfontosabb útja az 5-ös számú főút, ami a főváros és Szeged, illetve a szerb határ között biztosít összeköttetést. Ezenkívül a városból indul ki az 52, 441 számú főút, valamint az 44 és az 54 jelű út is. Az utóbbiak már nem a város területéről, hanem a várost elkerülő szakaszról indulnak. A város fejlődéséhez jelentős mértékében hozzájárult az M5 autópálya megépülése.
A távlati tervekben a várost még két autópálya fogja érinteni, az egyik az M8, Veszprém és Szolnok közötti megépülő autópálya, valamint az M44 jelű autópálya, amely a várost Békéscsabával, illetve a román határral fogja összekötni.
[szerkesztés] Tömegközlekedés
Bővebben: Kecskemét helyi közlekedéseTömegközlekedési szempontból a város közlekedési hálózata jól megszervezett, könnyen áttekinthető. A város központjából gyakorlatilag átszállás nélkül bármelyik városrész jól megközelíthető. A távolsági és az egyik helyi buszállomás közvetlen a vasútállomás mellett található (a Noszlopy Gáspár parkban), így könnyű az átszállás a különböző tömegközlekedési eszközök között. Kecskemét helyi közlekedése a Kunság Volán Zrt. feladata. A városnak 54 autóbuszvonala van.
[szerkesztés] Vasúti közlekedés
Mindmáig a legfontosabb vasúti vonalnak, utas és teherforgalmi szempontból is a Cegléd–Szeged vasútvonal számít. Városból ugyanakkor kiágazik egy Lajosmizse felé, Kunszentmárton felé, illetve egy Fülöpszállás felé tartó vonal is, ezeknek a forgalma és jelentősége ugyanakkor kisebb. A fülöpszállási vonalon személyszállítást a MÁV Zrt. szünetelteti 2007. március 4-től.
A kecskeméti kisvasút végállomásáról két vonal indul ki. A Kecskemét–Kiskőrös, ill. Kecskemét–Kiskunmajsa közötti járatok révén könnyen elérhetők a kiskunsági községek. A vonatok nyáron főleg turistákat szállítanak.
[szerkesztés] Jelene
Ma Kecskemét az ország legnagyobb területű megyéjének, 1950 óta Bács-Kiskunnak a székhelye és a Duna-Tisza köze egyik regionális központja.
A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra telepedtek meg a kisebb ipari üzemek, gyárak a várost ölelő körgyűrű mellett, és a fejlődés most is töretlenül folytatódik. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjárműközlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki.
Kecskemétet eddig (2004) szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán „élhető” város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren, nem menekülnek el az agglomerációba. Jól alátámasztja ezt, hogy a népesség is folyamatosan növekszik.
Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont. Rengeteg érdeklődőt vonz a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezett Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap is.
Kecskemét fejlődését jól jelzi az is, hogy szinte az összes Magyarországon megtalálható pénzintézet üzemeltet kirendeltséget itt; a városban található bevásárlóközpontok pedig kiemelkedő mutatókkal rendelkeznek a saját hálózatukon belül. Az egy főre jutó gépjárművek és ingatlanok száma Kecskeméten a legmagasabb.
2008. június 18-án a német Daimler autógyár bejelntett, hogy 800 millio euros költségen Mercedes-Benz gyártóbázist hoz létre Kecskeméten. A beruházás, mely a város történetének egyik legnagyobb beruházása, 2500 embernek biztosít majd munkát.[3]
Kecskeméten található a Magyar Cserkészszövetség 11 kerülete közül a 8. kerület központja. A városban kb. 500 fiatal cserkészkedik, a város három csapatában: a Piarista Iskola keretein belül, azonban tagságát tekintve azon jóval túlmutató 118. sz. Kalazancius Cserkészcsapatban, a Református Gimnáziumban működő 121. sz. Vetéssy Géza Cserkészcsapatban, valamint a Szent Imre Iskolához kötődő 878. sz. Hatvani Pál Cserkészcsapatban.
[szerkesztés] Demográfiai adatok
Kecskemét 1983-ban lett 100 000 lakosú város, napjainkban az ország 8. legnépesebb városa, népességszáma évről-évre növekszik – a többi megyei jogú várossal ellentétben. Igaz, itt sem a magas születésszám miatt, hanem a városba költözők illetve betelepülők végett. Az 1990-es népszámláláskor a városban 102 516-an éltek, az azóta eltelt közel 20 év alatt a város népessége 10 000 fővel növekedett. Statisztikai továbbszámítások alapján, ha a jövőben is ily módón növekszik a város lakosságszáma, akkor 2020-ra lakónépessége megközelítheti a 120 000-et. 2001-ben a város nemzetiségi megoszlása a következő volt: 95% magyar; 0.8% cigány; 0.4% német; 0.2% szlovák; 4.8% egyéb.
A következő ábrán láthatjuk, miként változott Kecskemét lakosainak száma 1900-tól:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kecskemét lakosságának változása |
[szerkesztés] Népesség
Nemzetiség szerint a város lakossága homogén, magyar nemzetiségű, mindössze néhány ezer fős cigány kisebbség él itt, akik 1994-ben önálló kisebbségi önkormányzatot hoztak létre.
A város különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kiterjed a közvetlen környezetre, a 8 városkörnyéki községet magába foglaló alapfokú vonzáskörzetére, és a város közigazgatási területéhez tartozó 5 településére. Kecskemét vonzáskörzete a megyén kívüli Dél-Pest megyei településekre és a két legközelebbi városra, Nagykőrösre és Ceglédre is kiterjed. A város munkaerőpiaci vonzáskörzetébe 17 település tartozik, ahol a megyei lakónépesség 30%-a (kb. 170 ezer fő) él.
A megyén kívüli vonzáskörzettel együtt a különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kb. 200 000 fős népességre terjed ki.
A város népessége az országos mutatóktól eltérően, ha lassan is, de növekszik.
[szerkesztés] Építészet
A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. A kecskeméti Városházát maga Lechner Ödön, az új magyar építészeti formanyelv megalkotója tervezte. Itt található a Mende Valér által tervezett Evangélikus bérház (Luther-palota) és a Református Újkollégium, valamint a mindenki által ismert Cifrapalota, amely Márkus Géza alkotása.
A város más jelentős építészeti értékekkel is büszkélkedhet:
- Öregtemplom, más néven Nagytemplom: hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett.
- Evangélikus templom: Ybl Miklós tervezte, neoromán stílusban épült.
- A mór stílusú, hatalmas zsinagóga a hagymakupolás toronnyal.
- Az 1896-ban felavatott, eklektikus neobarokk Katona József Színház, amelyet a színházépítkezéseiről leginkább híres bécsi Ferdinand Fellner & Hermann Helmer cég tervezett.
[szerkesztés] A kor lenyomata
Kecskemét belvárosán az utóbbi két évszázad vezető ideológiái nagyszabású épületekkel hagytak nyomot. Egyre nagyobb épületek – a katolicizmus a Nagytemplom, a kommunizmus a volt Pártház (Bács-Kiskun megyei tanács), a mai kapitalizmus pedig a Komjáthy Attila (építész) és Fábián László vezető építész nevéhez köthető Malom Center – felhúzásával akarta mindegyik a városi szimbolikus teret uralni, egyben a grandiózusabb építőipari-esztétikai teljesítményével jelezni, hogy szellemileg is lekörözi az előzőt.
[szerkesztés] Kultúra
- Kecskemét irodalmi, kulturális hagyományai ezer szállal kötődnek a magyar kultúra egészéhez. Itt fordította le Kecskeméti Vég Mihály az 55. zsoltárt, melyet Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa a magyar kultúra legragyogóbb értékei közé emelt. Forrás
- Kecskeméten született Kelemen László (1762-1814), az első magyar hivatásos színtársulat vezetője. Társulatának pesti feloszlása után 1796-ban itt rendezte meg az első vidéki vándorszínházi előadásokat. Forrás
- 1791-ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője. Forrás
- 1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a "puszták metropoliszának" nevezte Kecskemétet. Forrás
- 1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki korábban 1828-31 között az evangélikus elemi iskolában tanult. Vándorszínészként kilenc verset írt Kecskeméten. Ő "hírös városnak", míg Móricz Zsigmond "a magyar nép munkás élete mintaterületének" nevezte Kecskemétet. Forrás
- Kecskeméten született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán. A nevével fémjelzett zenetanítási módszer ma már világhírű. A zenei anyanyelv és kultúra elsajátítását és terjesztését szolgálja a Kodály Zoltán ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium, továbbá az 1975-ben megnyílt Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet. Forrás
- 1912-ben Iványi-Grünwald Béla irányításával megalakult a Kecskeméti Művésztelep. A város híres festője volt Muraközy János (1824-1892), akinek a tiszteletére külön szobát rendeztek be. Kecskeméten nőtt fel Fényes Adolf. A Művésztelepen élt és alkotott hosszabb ideig Perlrott-Csaba Vilmos, Herman Lipót, Czigány Dezső, Uitz Béla, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Korda Vince, Kmetty János és Révész Imre.
- A Pannónia Filmstúdió helyi műtermében különösen az elmúlt években születtek nagysikerű, fesztiváldíjas alkotások. Forrás
- Kecskeméten számos közgyűjtemény, múzeum és szellemi-művészeti műhely tevékenykedik. Országos jelentőségű a Katona József Múzeum, a Ráday-Múzeum, a Magyar Naív Művészek Múzeuma, a Szórakaténusz Játékház és -Múzeum, az Orvos- és Gyógyszertörténeti Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma, a Bozsó-gyűjtemény. A művészeti-szellemi műhelyek közül a Zománcművészeti Alkotóműhely, a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Forrás c. irodalmi folyóirat szerkesztősége emelhető ki. A Kodály-hagyományokat élteti a már említett Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály-iskola is. Forrás
- Kecskemét központi múzeuma a Katona József Múzeum. A Vasútkertben álló eklektikus épületben gazdag régészeti, néprajzi és helytörténeti kiállítás tekinthető meg. A Cifrapalota ad helyet a Kecskeméti Galéria gyűjteményének, a Tóth Menyhért festőművész életművét bemutató kiállításnak, a Nemes Marcell gyűjteménynek és a Glück-féle hagyatéknak. Ugyancsak állandó tárlattal várja a látogatókat a Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban - mely a megyei közművelődés szakmai központja - a számtalan színházi előadás, időszakos kiállítás stb. mellett rendszeresen láthatók az itteni Nemzetközi Kerámiastúdió és a Zománcművészeti Alkotótelep lakóinak munkái. Forrás
- A város sokszínű kulturális élete hozzájárul a térség idegenforgalmi vonzerejéhez. Kodály Zoltán munkássága ma is élő hagyomány.
[szerkesztés] Néhány helyi intézmény
- Ciróka Bábszínház
- Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ
- Katona József Könyvtár
- Katona József Színház
- kecskeméti Művésztelep, amely 1912 óta működik
[szerkesztés] Országos jelentőségű intézmények Kecskeméten
[szerkesztés] Hagyományos kecskeméti rendezvények
- Kecskeméti Tavaszi Fesztivál (évente)
- Csipero – Európa jövője Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó (kétévente)
- Hírös Hét Fesztivál (évente)
- Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (háromévente)
- Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál (évente)
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Televízió
[szerkesztés] Rádió
[szerkesztés] Helyi újságok, magazinok
- Hírös.Index – Az Index.hu Bács megyei mutációja
- KecskeNet
- Bács-Kiskun ONLINE
- Petőfi Népe – Bács-Kiskun megyei napilap
- Kecskeméti Lapok – városi hetilap
- Alföldi Lapok
- Forrás – szépirodalmi folyóirat
- Kecskeméti Est
- Hírös Naptár - értékőrző helytörténeti havilap
[szerkesztés] Városrészek
Kecskemét területe 21+1 kerületre van felosztva (Zárójelben a kerületen belül található kisebb városrész neve(i) szerepelnek)
Bővebben: Kecskemét városrészei[szerkesztés] Oktatás
Bővebben: Kecskemét oktatási intézményei[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ismert emberek
Bővebben: Kecskemét híres szülöttei[szerkesztés] Testvérvárosai
Arcueil, Franciaország (1976)
Beregszász, Ukrajna (2001)
Coventry, Anglia (1963)
Dornbirn, Ausztria (1993)
Galánta, Szlovákia (2002)
Hyvinkää, Finnország (1985)
Marosvásárhely, Románia (1999)
Nahariya, Izrael (1990)
Rodostó, Törökország (2001).svg/22px-Flag_of_Germany_(2-3).svg.png)
Rüsselsheim, Németország (1991)- Szimferopol, Ukrajna (1963)
Viborg, Dánia (1997)
Aomori, Japán (?)
[szerkesztés] Jegyzetek és források
- ^ a b c d e f g Kecskemét története és földrajzi elhelyezkedése
- ^ Kecskemét történelme
- ^ http://media.daimler.com/dcmedia/0-921-614216-1-1093769-1-0-0-0-0-1-11700-0-0-1-0-0-0-0-0.html?TS=1213785284777&REF=921%2Fen%2FNewsroom%20%28Home%29%2F.Newsroom%20%28Home%29%2F%23XCID%3D614228%20%7C%20XPID%3D0%20%7C%20XCTY%3D3897%20%7C%20XAID%3D
- Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000. 270 o. ill. ISBN 9630034905
- Somorjai Ferenc: Kecskemét. (Ser. Panoráma : Magyar városok, ISSN 0134-1812) Budapest, Medicina, 2007. 271 o. ill. ISBN 9789632439334
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A megyei jogú város hivatalos honlapja
- Ez is a város honlapja
- Kecskeméti Főiskola
- Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap honlapja
- Kecskemét a www.utikonyvem.hu oldalon
 |
Budapest | Cegléd | Szolnok | |
| Dunaújváros |
|
Kunszentmárton | ||
| Baja | Szeged | Békéscsaba |
| Magyarország megyei jogú városai |
Békéscsaba · Debrecen · Dunaújváros · Eger · Érd · Győr · Hódmezővásárhely · Kaposvár · Kecskemét · Miskolc · Nagykanizsa · Nyíregyháza · Pécs · Salgótarján · Sopron · Szeged · Szekszárd · Székesfehérvár · Szolnok · Szombathely · Tatabánya · Veszprém · Zalaegerszeg
| Bács-Kiskun megye városai | |
|---|---|
| Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa | |
