Kecskeméti Kisvasút
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Kecskeméti Kisvasút ma a Kecskemét–Kiskőrös és a Kecskemét–Kiskunmajsa (másként: bugaci kisvasút) szárnyvonalakon közlekedik, fenntartója a MÁV.
A MÁV hivatalosan a 148-as és 149-es számú vasútvonalként tartja számon.
Kisvasúti napja: augusztus második szombatja.
Kecskemét – Kiskunmajsa (149) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hossz: | 52 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 760 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Kecskemét – Kiskőrös (148) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hossz: | 54 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 760 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Kecskeméti Kisvasút is, mint a legtöbb kisvasút faanyag és egyéb más termékek szállítására jött létre. A Kecskemét Város Erdőhivatalál dolgozó Bakkay József vetett fel előszőr, hogy a Bugac melletti erdőkből a tüzelőnek használt faanyagot kisvasúton szállítsák az Alsómonostori téglaégetőbe. A 15 km-es iparvágányt 1917-ben adták át. A vasút 760 mm-es nyomtávval épült.
A vasútüzem kibővítése 1927 őszén kezdődőtt. A Kecskemét – Kiskunmajsa közötti 51 km-es fővonalat 1928. szeptember 12-én adták át. Ezzel együtt megépült Kecskeméten a Rávágy téri új végállomás és az átrakodó a nagyvasúthoz. A környébeli tanyákon élőknek nagy fejlődést jelentett a kisvonat, mert ez volt az egyetlen közlekedési eszközük. A személy szállítás mellett a megtermelt árukat is gyorsan tudták elszállítatni a városba, illetve az átrakodó állomásnak köszönhetően bárhova az országon belül. Ezen a vonalon már kezdetektől napi három vonat pár közlekedett, reggel, délben és este.
Az 1929 – 1933 közötti gazdasági válság miatt a vasút léte veszélybe került. Kecskemét város vezetői nem nyugodtak bele, hogy a nemréiben épített vasútjukat a bezárás fenyegeti. A jövőt a turizmusban látták. Létrehozták a Kecskeméti Idegenforgali Irodát, mely Bugacpusztán programokat, kirándulásokat kezdett szervezni. Óriási kapánnyal hívták fel az emberek figyelmét a kisvasútra és Bugacpusztára. Több neves külföldi személyiség is megfordult itt.
1935-ben a nagy sikerre való tekintettel, felmerült az ötlet, hogy Kiskőrösig meg kellene hosszabbítani a pályát. Sajnos a II. világháború közbeszólt. 1947-ben Törökfáitól Páhig, majd 1948-ban Kiskőrösig megépítették a vágányokat. Így a vasútüzem elérte a 100 km-es vágányhosszt.
1949 év elején Kecskemét város tulajdonából a MÁV tulajdonába került a kisvonat. 1961-ben területrendezés miatt felszedték a Rávágy tér és az átrakodó közti mintegy 1 km-es szakaszt. Az 1968-as közlekedés politikai koncepciónak az eredményeként új járművek érkeznek a vonalra – bár a megszüntetése a 70-es években is napirenden volt. 1981-ben a Halasi úti felüljáró építése miatt megszüntették a Kecskemét-alsó pályaudvarhoz kapcsolódó pályaszakaszt is.
[szerkesztés] Járműállomány
- 490,053 pályaszámú gőzmozdony, a Bugaci Kispöfögő, 1942-ben készült a MÁVAG gyárában, 1983-ban a Szobi Gazdasági Vasútról szállították át.
- Mk48 sorozatú dízelmozdonyok
- Ba-w és BDa-w sorozatú személykocsik
- Ga-w, Ja-w, Uba sorozatú teherkocsik tárolva (a teherforgalom megszűnt)
[szerkesztés] Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén
- Kecskemét
- Bugaci puszta
- Bugacpusztai csárda
- Kiskunmajsai gyógyfürdő
- Petőfi Sándor szülőháza Kiskőrösön
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Szakirodalom
- Dr. Horváth Ferenc: 75 éves a bugaci kisvasút. (Tiberias Bt., 2003)
[szerkesztés] Az interneten
- Fényképek kisvasut.hu-n
- Kecskemét-Kiskunmajsai Kisvasút a Vendégvárón
- Kecskemét-Kiskőrösi Kisvasút a Vendégvárón
- Bugacpuszta a Vendégvárón
- Alsómonostor a Vendégvárón
|
|||
Személyszállítást végző vasutak: Almamellék | Balatonfenyves | Csömödér | Debrecen (Vidámpark) | Debrecen (Zsuzsi) | Felsőtárkány | Gemenc | Gyermekvasút | Hortobágy | Kaszó | Kecskemét | Kemence | Királyrét | Lillafüred | Mátravasút | Mesztegnyő | Nagybörzsöny | Nagycenk | Nyíregyháza | Pálháza | Pécs | Szilvásvárad | Szob | Tiszakécske |
|||
Ipar- és mezőgazdasági vasutak: Tömörkény | Felsőpetény |
|||
Felszámolt vonalak: Alföldi Kisvasút | Csongrád | Dombóvár | Hegyközi Kisvasút | Nagyvisnyó | Ókígyós |