Csömödéri Állami Erdei Vasút
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Csömödéri Állami Erdei Vasút a maga 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. A gerinc vonalán Lenti és Kistolmács között (32 km) május 1-jétől szeptember 30-ig, hétköznaponként menetrend szerint közlekedik személy szállító vonat.
Kisvasúti napja: június negyedik szombatja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Építése
A vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Eszterházy-hitbizomány erdőterületei között. Kezdetben lóvontatású, majd 1922-ben áttérnek a gőzvontatásra. Ekkor érkezett ide az 1917-ben gyártott Muki, és a Mátravasútról az 1918-ban gyártott Karcsi nevű gőzmozdony. A század első felében folyamatosan épülnek a szárnyvonalak. 1920-ban a Pördefölde – Hosszú-rét, 1922-ben Törösznek–Oltárc. 1930-ban Bázakerettye környékén olajat találtak, így bővült a szállítani kívánt áruk palettája. 1945-ben a fűrészüzemmel együtt állami kézbe került.
A menetrendszerű személyszállítás 1954-ben kezdőtött meg a Csömödér–Kistolmács közötti 18 km-es szakaszon. 1962-ben szerezték be az első dízelmozdonyt, ami a ma is közlekedő C–50-esek egyike volt. 1965-ben a napi használatból végleg kivonták a gőzmozdonyokat. Az 1970-es években kevés figyelmet fordítottak a karbantartásra, így a vasútüzem állaga egyre romlott. Szerencsére még idejében rájöttek, hogy ezen a tájon még mindig ez a legolcsóbb szállítási eszköz. Az 1980-as években megkezdődött a vágányok felújítása, és ezzel egy máig is tartó fejlesztési program. Először a meglévő síneket cserélték a 7 kg/folyóméteresről 18 kg/folyóméteresre, így nagyobb teherbírású lett a pálya. Ennek köszönhetően már 32 km-en szállítja rendszeresen az utasokat a kisvasút.
2002-ben megépült a Lenti – Csömödér között lévő szakasz, ezzel 109 km-esre bővült a használható vágányok hossza.
Magyarországon talán ez az egyetlen olyan kisvasút, minek a fő árbevételi forrása még mindig az árufuvarozás. A tehervonatok a kitermelés helyéről szállítják a fát Csömödérre vagy Lentibe, általában C–50-es mozdonyokkal. Az Mk48-as mozdonyok többnyire Lenti és Csömödér között dolgoznak.
[szerkesztés] Járműállomány
[szerkesztés] Mozdonyok
- Ábel nevű gőzmozdony, Romániából érkezett 1998-ban. Új pályaszáma: 490,2002
- 9 db C–50-es dízelmozdony
- Mk48 1005 négytengelyes dízel-mechanikus dízelmozdony
- Mk48 2015 négytengelyes dízel-hidraulikus dízelmozdony
[szerkesztés] Kocsik
A vasút kb. 10 db személykocsival (köztük egy szalonkocsival) és sok teherkocsival rendelkezik.
[szerkesztés] Állomások és megállóhelyek
[szerkesztés] Gerincvonalon
- Lenti ÁEV
- Lenti Gyöngyvirág u.
- Lentiszombathely-Mumor
- Csömödéri tó
- Iklódbördőcei temető
- Csömödér
- Páka
- Dömefölde
- Kányavár
- Törösznek
- Kúriapuszta
- Kámaháza
- Bánokszentgyörgyi elágazás
- Bázakerettye
- Kistolmács
[szerkesztés] Szárnyvonalon
- Törösznek
- Pördefölde
- Hosszú-rét
- Szentpéterfölde
- Fekete-berek
- Bánokszentgyörgyi elágazás
[szerkesztés] Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén
- Lenti Vár romjai
- Budafapusztai arborétum (a Bázakerettyei állomásnál)
- Kistolmácsi tó
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||
Személyszállítást végző vasutak: Almamellék | Balatonfenyves | Csömödér | Debrecen (Vidámpark) | Debrecen (Zsuzsi) | Felsőtárkány | Gemenc | Gyermekvasút | Hortobágy | Kaszó | Kecskemét | Kemence | Királyrét | Lillafüred | Mátravasút | Mesztegnyő | Nagybörzsöny | Nagycenk | Nyíregyháza | Pálháza | Pécs | Szilvásvárad | Szob | Tiszakécske |
|||
Ipar- és mezőgazdasági vasutak: Tömörkény | Felsőpetény |
|||
Felszámolt vonalak: Alföldi Kisvasút | Csongrád | Dombóvár | Hegyközi Kisvasút | Nagyvisnyó | Ókígyós |