Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Mesztegnyői Állami Erdei Vasút Mesztegnyő és Felsőkak között szállítja az utasokat kedden és pénteken.
Kisvasúti napja: április negyedik szombatja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Környezete
A kisvasút a Dunántúli-dombság Belső-Somogynak nevezett részén található. Mesztegnyő települést elhagyva a Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzetben halad tovább, mely a Duna–Dráva Nemzeti Park területeihez tartozik. A kisvonat kitűnő lehetőséget nyújt az itt élő állatok megfigyelésére. Még a rita fekete gólya és kárókatona is szemünk elé kerülhet.
[szerkesztés] Építése
A kisvasutat 1925-ben építtették a Hunyadi grófok. A mesztegnyői erdőkben kitermelt faanyagot szállították vele a fűrészüzembe és az átrakodó állomásra, illetve a környék halastavainak szállítási feladatait látta el. A vasút 760 mm-es nyomközzel, 7 kg/méteres sínekből épült. Kezdetben gőzvontatást alkalmaztak a kb. 6 km hosszúságú vonalon, mely Mesztegnyőt és Nagyhomokot kötötte össze.
Az államosítás után az erdészet lóvontatású vasútként használta tovább. 1958-ban az addigra már 9 km-es hosszúságúra nyúlt vágányokat felújították. A síneket 9 kg/folyóméteresre, a talpfákat betonaljakra cserélték. A felújítást követően dízelmozdonyokra bízták a terhek mozgatását. 1960-ban a vasúti pályát meghosszabbították Felsőkak településig. Ezek után kezdődhetett a kisvasúti személyszállítás. Kakpuszta, Libickozma, Háromház, Kopárpuszta, Lencsenpuszta és Cserfekvés lakosainak ez jelentette az egyetlen közlekedési eszközt.
Az 1970-es évek végén a falvak elnéptelenedése és a faanyag kitermelésének csökkenése miatt a legtöbb szárnyvonalat megszüntették. Megmaradt a Mesztegnyő-Felsőlak közötti 9 km-es fővonal és a 4 km-es soponyai szárnyvonal.
A kisvonat létfenntartását mára a turizmus vette át.
[szerkesztés] Járműállomány
- C-50 típusú dízelmozdonyok
- Bak típusú fedett személykocsi
- Egyéb zárt, illetve nyári kocsik
- Teherkocsik
[szerkesztés] Állomások és megállóhelyek
- Mesztegnyő
- Gyóta-Búsvár
- Mély-éger
- Felsőkak
A kisvasút a MÁV Somogyszob-Balatonszentgyörgy vonalon lévő Mesztegnyő állomásáról közelíthető meg. Az indítóállomáson található az erdészet fűrészüzeme és a MÁV rakodó. A vasút az indulást követően 500 méteren keresztül követi az úgynevezett Kopári utat, majd otthagyva azt bekanyarodik a Birka-járásba, majd eléri a Busvári erdőt. Ezt követi a Derék-patak, majd a Busvári halastó. A figyelmes szemlélő láthatja a ritkaságnak számító fekete gólyákat vagy a halászsasokat. A tó után ágazik el a kisvasút vonala az egyik irányban található a soponyai vonal, míg a másikban a felsőlaki vonal. A fővonalon elhagyjuk a Szúnyogvárnak és a Répcehomoknak nevezett területet és egy újabb tavon folytatjuk utunkat. Igen, hiszen a Hajmáslápi tavat kettészeli a kisvasút töltése. A tavat elhagyva elhaladunk még a Nagyhomokon és a Mélygéren, miután megérkezünk a végállomásra. És talán már belefolytunk a látnivalók fejezetbe.
[szerkesztés] Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén
- Mesztegnyői barokk templom
- Búsvári halastó
- Mély-égeri halastó
- Hajmás-lapi halastó
A kisvasút vonala a fent említett területen, azaz Belső-Somogyban a Boronka-melléki Tájvédelmi körzeten vezet keresztül. Az erdőállomány az égeresektől a száraz homoki tölgyesekig változik. Útközben a Búsvári- és a Hajmáslapi-halastavat érintjük, aminek érdekessége, hogy a vasúti töltés szeli ketté. Felsőlak végállomásról félórás sétával Kakpusztán keresztül a lencseni halastavat érhetjük el. Mesztegnyő a Balatontól 20 km re fekszik, nevét 1332-ben említik először írásos emlékek. A terület a török hódoltság alatt elnéptelenedik. Később a terület a Hunyadiak birtoka lett, akik cseh, horvát telepesekkel népesítették be. Szintén a Hunyadiakhoz fűződik a díszes barokk templom, melyet 1757-ben építették. A település turisztikai szenzációja – természetesen a kisvasút mellett- a minden évben megrendezésre kerülő Gólyafesztivál és a Rétessütő verseny.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||
|
Személyszállítást végző vasutak: Almamellék | Balatonfenyves | Csömödér | Debrecen (Vidámpark) | Debrecen (Zsuzsi) | Felsőtárkány | Gemenc | Gyermekvasút | Hortobágy | Kaszó | Kecskemét | Kemence | Királyrét | Lillafüred | Mátravasút | Mesztegnyő | Nagybörzsöny | Nagycenk | Nyíregyháza | Pálháza | Pécs | Szilvásvárad | Szob | Tiszakécske |
|||
|
Ipar- és mezőgazdasági vasutak: Tömörkény | Felsőpetény |
|||
|
Felszámolt vonalak: Alföldi Kisvasút | Csongrád | Dombóvár | Hegyközi Kisvasút | Nagyvisnyó | Ókígyós |
Babinapeter,