Város

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

São Paulo központja

A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. A város élén ma általában a polgármester áll.

Tartalomjegyzék

1 Várostípusok
2 A várossá nyilvánítás Magyarországon
3 Jegyzetek
4 Lásd még
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Várostípusok

Történelmi belváros (Debrecen)

Városok alakultak ki szárazföldi és vízi utak mentén, illetve a nemzetközi kereskedelem útvonalai és csomópontjai, pl. kikötők hatására, de jellemzőek a nyersanyagbázisok (szén, vas, olaj stb.) kitermelése körül kialakult városok is. Vannak továbbá tipikus iskolavárosok és zarándokhelyek, gyógyvárosok, üdülő- és fürdővárosok, amelyek speciális okot szolgáltatnak az emberek összejövetelére, tartós egy helyben tartózkodására.

Németországban és Franciaországban a népességszám alapján tesznek különbséget a város és a falu között. Sok országban meg van szabva, mekkora népességszámtól lehet város egy település; ez Japánban a legmagasabb (30 000 fő) és Izlandon a legalacsonyabb (200 fő).

Az angol nyelvben két szó is megfelel a magyar város kifejezésére: city és town. Az Egyesült Királyságban city az a város, amely királyi chartát kap erről, az Egyesült Államokban pedig államonként eltérő a települések helyzete a közigazgatási és önkormányzati rendszerben, ezért itt nem lehet jogilag egységes városkategóriáról beszélni.

Jellegzetes városi látkép (Tatabánya)

Magyarországon történelmi okoknál fogva (lásd: Trianoni békeszerződés) viszonylag kevés a nagyobb város, azaz az olyan település, amely természeti adottságánál, gazdasági erejénél, fejlettségénél, funkcióinál és a munkamegosztásnál fogva olyan dolgokat kínál a lakóinak, amelyek csak városban érhetők el. Egy biztos, hogy a város sokkal bonyolultabb és mozgalmasabb környezet, nagyobb és színesebb életmódbeli lehetőségeket kínáló helyszín, a faluhoz képest központi és meghatározó, vezető szerepet betöltő közösségi mozgástér.

Külön jelenség a nagyváros (100 000 lakosnál népesebb) településkategória, amely méreténél, gazdasági erejénél és esetleg kivételezett helyzeténél fogva elvileg magasabb technikai, infrastrukturális szinten működhet, mint az önmaguk eltartására nem képes, kisebb városok és települések. Magyarországon jelenleg kilenc város népessége nagyobb 100 000 főnél. A nagyvárosok fejlődését emellett a városba irányuló migráció alakítja.

[szerkesztés] A várossá nyilvánítás Magyarországon

[szerkesztés] Története

A középkorban alakult ki a mezőváros és a szabad királyi város, illetve az utóbbi válfajaként az ún. tárnoki város.

[szerkesztés] Ma

Belvárosi utcakép (Miskolc)

A várossá nyilvánítás és egyéb területszervezési kérdések (megyei jogú várossá nyilvánítás, település másik megyéhez csatolása, településegyesítés vagy annak megszüntetése, megye elnevezése és székhelyének megállapítása, fővárosi kerületi tagozódásról való döntések) az 1999. évi XLI. törvény 1. §-a értelmében a köztársasági elnök és az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, és a döntések meghozására évente egy alkalommal kerül sor. A várossá nyilvánítási kérelmet a település polgármestere a közigazgatási hivatal vezetője útján terjeszti fel az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnaknak.

A törvény szerint nagyközség akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő intézmények (oktatási, közegészségügyi, rendészeti) megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége.

Magyarországon 2007. július 1-jén 298 település rendelkezik városi ranggal, ebből 24 kiemelt szereppel is (főváros, megyei jogú város.) Ezeknek a városoknak jelentős része (kb. 240 település) az utóbbi 100 évben nyerte el a városi rangot. A teljes népeség 64,6%-a él városban, ezzel hazánk közepesen városiasodott országnak számít.

[szerkesztés] Várossá nyilvánítások Magyarországon 1900 óta

1905: Szekszárd
1907: Újpest^[1]
1918: Békéscsaba
1921: Kalocsa, Mosonmagyaróvár
1922: Csongrád, Kispest^[1], Salgótarján
1923: Balassagyarmat, Hajdúhadház^[2]^[3], Pesterzsébet^[4]^[1], Rákospalota^[1]
1924: Mohács
1926: Budafok^[1]
1936: Pestszentlőrinc^[1]
1945: Hatvan
1946: Orosháza
1947: Tatabánya
1949: Csepel^[1], Ózd
1951: Dunaújváros, Komló, Várpalota
1952: Törökszentmiklós
1954: Kazincbarcika, Keszthely, Oroszlány, Tata
1959: Ajka
1966: Gödöllő, Szarvas, Szigetvár, Tapolca, Tiszaújváros
1968: Sárospatak, Sárvár, Siófok
1969: Kapuvár, Mátészalka
1970: Dombóvár, Kisvárda, Százhalombatta
1971: Balatonfüred, Csorna, Nagyatád
1973: Békés, Kiskőrös, Mezőkövesd, Nyírbátor
1977: Bonyhád, Dunakeszi, Marcali, Siklós
1978: Barcs, Berettyóújfalu, Celldömölk, Érd, Fehérgyarmat, Körmend, Lenti, Paks, Vásárosnamény
1983: Szentgotthárd
1984: Dorog, Encs, Heves, Mór, Pásztó, Sümeg, Szeghalom, Szerencs, Tamási, Tiszafüred, Zalaszentgrót, Zirc
1986: Bácsalmás, Bicske, Boglárlelle, Budaörs, Edelény, Kisbér, Kunszentmárton, Mezőkovácsháza, Püspökladány, Sárbogárd, Szécsény, Szigetszentmiklós, Tiszakécske, Tiszavasvári, Tokaj, Vasvár
1989: Balatonalmádi, Balmazújváros, Bátonyterenye, Battonya, Biharkeresztes, Csenger, Csurgó, Dabas, Dunaföldvár, Fonyód, Füzesabony, Gárdony, Gyomaendrőd, Hajdúdorog, Hajdúhadháztéglás^[5], Jánoshalma, Jászapáti, Kiskunmajsa, Kistelek, Kunhegyes, Kunszentmiklós, Letenye, Martfű, Mezőberény, Mezőhegyes, Monor, Mórahalom, Nádudvar, Nagykálló, Nagykáta, Nyergesújfalu, Pétervására, Putnok, Ráckeve, Rétság, Sajószentpéter, Sarkad, Szikszó, Tab, Tolna, Záhony
1991: Aszód, Balatonboglár^[6], Balatonlelle^[6], Derecske, Hajdúhadház^[2]^[3], Jászárokszállás, Mezőcsát, Téglás^[3]
1992: Balatonföldvár, Enying, Hévíz, Lengyeltóti, Lőrinci, Nyíradony, Tiszalök, Újfehértó
1993: Abony, Baktalórántháza, Ibrány, Jászfényszaru, Kecel, Lajosmizse, Máriapócs, Mindszent, Nagyhalász, Pécsvárad, Polgár, Soltvadkert, Tiszaföldvár, Tótkomlós
1995: Bátaszék, Csepreg, Fertőd, Sásd, Simontornya, Szabadszállás
1996: Elek, Létavértes, Nagymaros, Pécel, Szendrő, Szentlőrinc
1997: Bóly, Devecser, Felsőzsolca, Gyál, Izsák, Nagyecsed, Pilisvörösvár, Polgárdi, Sellye, Solt, Újszász, Zalakaros
1999: Göd, Harkány, Herend, Veresegyház
2000: Balatonfűzfő, Budakeszi, Dévaványa, Dombrád, Dunaharaszti, Ercsi, Füzesgyarmat, Pannonhalma, Pomáz, Rakamaz, Szob, Tiszacsege, Villány, Visegrád, Zalalövő
2001: Borsodnádasd, Demecser, Emőd, Gönc, Gyömrő, Kerekegyháza, Komádi, Nagybajom, Répcelak, Tét, Tököl, Tura, Vámospércs, Vecsés, Vésztő
2003: Albertirsa, Bábolna, Kaba, Nyékládháza
2004: Abaújszántó, Adony, Badacsonytomaj, Balkány, Bélapátfalva, Berhida, Cigánd, Dunavarsány, Dunavecse, Fót, Hajdúsámson, Jánossomorja, Kenderes, Lábatlan, Örkény, Szigethalom, Tompa, Velence
2005: Abádszalók, Csorvás, Kadarkút, Kemecse, Kisköre, Kistarcsa, Martonvásár, Nyírlugos, Nyírtelek, Ócsa, Őriszentpéter, Pálháza, Pilis, Sándorfalva, Üllő
2007: Ács, Alsózsolca, Biatorbágy, Bük, Kozármisleny, Körösladány, Maglód, Mándok, Törökbálint

[szerkesztés] Jegyzetek

^ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g 1950-ben Budapesthez csatolták
^ ^a ^b 1923-ban alakult először várossá, de városi címét néhány év múlva elveszítette; másodszor 1991-ben kapott városi címet
^ ^a ^b ^c 1984-től Hadháztéglás része, ennek neve 1987-től Hajdúhadháztéglás és 1989-ben várossá nyivánították; 1991-ben az egyesítés megszűnt, és önálóan városi címet kapott
^ neve 1932-től Pestszenterzsébet
^ a részét képező Hajdúhadház 1923-tól rövid időre város volt; 1991-ben Hajdúhadház és Téglás egyesítése megszűnt és mindkét település önálóan városi címet kapott
^ ^a ^b 1978-tól Boglárlelle része, melyet 1986-ban várossá nyivánítottak; 1991-ben az egyesítés megszűnt, és önálóan városi címet kapott