Dunakeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.62981° k. h. 19.13818°Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Dunakeszi
Dunakeszi címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Dunakeszi
Rang	város
Polgármester	Kecskeméthy Géza
Irányítószám	2120
Körzethívószám	27
Népesség
Teljes népesség	32 768 (2007)
Népsűrűség	990,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunakeszi
é. sz. 47.62981° k. h. 19.13818°Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Dunakeszi a Dunakanyar kapuja. Város Pest megyében, a Dunakeszi kistérségben.

Tartalomjegyzék 1 Címere 2 Fekvése 3 Közlekedés 4 Önkormányzat 5 Története 5.1 A török hódoltság végéig 5.2 A kiegyezésig 5.3 Az I. világháború végéig 5.4 A II. világháború végéig 5.5 A II. világháború után 6 Urbanizáció 7 Gazdasági élete 7.1 MÁV 7.2 Kereskedelmi láncok 8 Társadalmi élete 8.1 Lovassport 8.2 Oktatás 8.3 Kultúra 8.4 Sport 8.5 Hitélet 8.6 Civil szervezetek 8.7 Testvérvárosok 9 Nevezetességei 9.1 Szent Mihály templom 9.2 Késő római kikötő és révhely 9.3 A Városháza 9.4 Alagi lóversenypálya és tréningcentrum 9.5 Repülőtér 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Címere

A város címere ekevas alakú. Középen ezüst – a Dunát jelképező – hullámvonallal kettéosztott, álló pajzs. Felső része kék alapszínű, benne a város védőszentje, Szent Mihály ezüst színben látható. A címer zöld, alsó mezejében levő lófej ezüst színben jelképezi a helység Európa-hírű lósportját.

[szerkesztés] Fekvése

Budapest közvetlen szomszédságában, a pesti síkságon fekszik a Duna bal partján, annak kavicsos törmelékkúpján. Keletről Fót, délről a főváros, nyugatról a Duna (Szentendrei-sziget; Horány), északról pedig Göd határolja.

[szerkesztés] Közlekedés

• Vasúti: Dunakeszin halad át hazánk első vasútvonala: a 70-es számú. Melynek a Nyugati pályaudvar – Vác közötti első szakaszát 1847-ben adták át. Az 1846-ban indított első szerelvényen utazott Széchenyi István is. A Nyugati-Veresegyház-Vác – vonalnak az Alagi majorban egy megállóhelye működik.
• Közúti: Észak-dél irányban halad át a városon a 2 számú (E77) főútvonal. Az 1990-es évek második felében megépült a 2/a számozású gyorsforgalmi út. Megépült az M0-ás körgyűrű 2/b számú (Phare támogatás miatt) szakasza is.
• Vízi: A várost a Szentendrei-szigettel (Horány) rendszeres kompjárat köti össze. A Duna, mint nemzetközi vízi főútvonal fontos szerepet tölt be a folyami hajózásban.
• Légi: A lóversenypálya szomszédságában vitorlás repülőtér működik, elsősorban hobbi és sport célból. (vitorlás, sárkány, helikopter, kis gépek)

[szerkesztés] Önkormányzat

A város polgármestere Kecskeméthy Géza, független (1998-ban MSZP támogatással; 2002,2006-ban Fidesz támogatással) jelölt lett (1996–), alpolgármesterévé Erdész Zoltánt választotta a testület.

Önkormányzati képviselők (2006–):

• Fidesz-KDNP: Seltenreich József frakcióvezető, Bisztrai Tibor, Bocsák Istvánné, Bottyán Tibor, Dióssi Csaba, Erdész Zoltán, Kárpáti Zoltán, Sáreczky Imre, Vincze Géza. (9 képviselő)
• MSZDP-SZDSZ: Kiss Róbert frakcióvezető, Balogh Ferenc, Molnárné Zólyomi Julianna, Palásti Béla, Sótonyi Tamás, Stehlik Ferenc. (6 képviselő)
• TiÉD Egyesület: Váczi Árpád. (1 képviselő)
• Független: Asztalos Armand, Kliment Géza
• Dunakeszi Lokálpatrióta Kör: Kovács László frakcióvezető, Bauer Márton és Hircz Tamás. (3 képviselő)
• MSZP: Póczik Anita. (1 képviselő)
• Az MDF nem képviselteti magát. A 2006-os önkormányzati választásokon a Centrum Párttal közösen indult.

Lásd még: A magyar választási rendszer

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] A török hódoltság végéig

Dunakeszi környékén az újkőkortól találtak letelepedési nyomokat. Egy kb. háromezer évvel ezelőtt itt élő nép deszkalapokkal, kosárfonattal, kivájt szilfatörzsekkel bélelt kútjai meglepően jó állapotban maradtak fenn. A római hódítás előtt kelták vándoroltak a környékre.

A rómaiak i. e. 371-372-ben erődített kikötőt és átkelőhelyet építettek itt. Ez része volt az I. Valentinianus által kiépített Duna balparti erődök (contra castrum) rendszerének, amit Marcus Aurelius kezdeményezett a markomann háború után, majd Diocletianus sűrített. A környező terület akkor a szarmata jazygoké volt, akiknek városai között Ptolemaiosz Vácot (Uscenum) említi.

Az első írásos adat, ami a község nevére utal, a 13. századból származik, 1255-ben IV. Béla adománylevele Kezew néven említi.

[szerkesztés] A kiegyezésig

Az 1715. évi népességösszeíráskor 18 család élt itt. Az okiratban már Dunakeszi néven szerepel. 1768-ban a gödöllői Grassalkovich-uradalom része volt a falu, 600 lakossal. Az ekkor – Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete nyomán – megszületett urbárium úrbéri szerződései rögzítették az itt lakó jobbágyok kötelezettségeit; ezek később a paraszti földbirtoklás alapjául is szolgáltak. Az urbárium kedvező hatást gyakorolt a község fejlődésére, mivel az országos átlagnál kisebb terheket rögzített, s gondoskodott a betelepülőket megillető birtokosi segélyekről és kedvezményekről. Név szerint felsorolta az akkor itt lakó családokat. II. József idején készült el a falu első részletes katonai térképe. Az 1785-ös népszámlálás szerint 740 lakosa volt. A szomszédos Alag ekkor még gyéren lakott puszta volt, a későbbi város, Újpest, pedig még nem létezett. 1819-ben Alag puszta is benépesült. Itt kezdett építkezni 1890-ben a lovaregylet.

A főleg mezőgazdasági munkából élő lakosságnak új kereseti lehetőséget nyújtott az 1844 nyarán megindult vasútépítés. 1846-ban készült el Magyarország első vasútvonala Pest és Vác között. Az első szerelvény – amelyen Kossuth Lajos és Széchenyi István is utazott – csak Dunakeszin állt meg.

1862-ben a jobbágyság megszüntetése után a mezők a falu tulajdonába kerültek. A földeket nem hagyták parlagon, a legrosszabb homokot is megművelték.

[szerkesztés] Az I. világháború végéig

Az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. A századfordulón 1897-en laktak itt. Az 1900-ban kiadott helységnévtár már községként említi Dunakeszit. A hozzátartozó helyek: Kisalag, Nagyalagmajor, Versenyistállók, Úrlovasok versenytere, Imreházmajor, Vízmű-telep, Új-Dunakeszi, Horányi révátkelő. 1901-ben felépült a községháza (a mai városháza). 1901-1910 között kezdett kiépülni a Banktelep, majd az alagi oldalon a Lovásztelep, a versenyistállók és az új vasútállomás. 1906-07-ben három főúri család és a Magyar Lovar Egylet támogatásával megépül a nepomuki Szent János kápolna.

1910-ben Alag önálló község lett, az összes adót létesítményei után a Lovaregylet fizette. Új községházát és iskolát építettek. A lovászok nagy része Tiszaszőlősről és Tatáról költözött Alagra. Angliából trénerek és zsokék érkeztek. Az alagi lakosok nagy része a lovaregylet alkalmazásában állt. Ekkor Dunakeszi lakosainak száma 3116 fő. Túlnyomó többségük a környező földeken paradicsomot és zöldségfélét termelő paraszt. Az 1918-as nagy spanyolnáthajárványnak itt csak 3 áldozata volt, ami a község viszonylagos zártságával, a fővárostól való még igen kis mértékű függésével magyarázható.

[szerkesztés] A II. világháború végéig

Az iparosodás kezdetét a MÁV Főműhely építése jelentette. A konzervgyár elődjét az 1910-es évek végén építették. Két angol tréneré volt az a 7 holdas terület, ahol a kis üzemben a termelés megindult. Kezdetben paradicsom, zöldborsó, szilva, cseresznye, meggy, birskörte feldolgozása és savanyúság készítése volt a fő profiljuk. A gyárat a Merkúr Bank finanszírozta. Az 1930-as években az őslakosság körében még mindig a mezőgazdasági tevékenység volt a meghatározó. A telket vásároló és építő betelepülők kivétel nélkül a környező üzemekbe bejáró ipari dolgozók köréből kerültek ki.

Dunakeszi, Kisalag és Alag 1945 előtt önálló társadalmi életet élt. Alagon a Lovaregylet, Dunakeszin a vagongyár volt a meghatározó anyagi erő. A vagongyár nélkül Dunakeszi teljes egészében mezőgazdasági terület volt. Alagon a lovaregylet alkalmazottai – idomárok, hajtók – nagy összegeket kerestek, ebből nagy villákat építettek. Ezzel szemben az alacsonyabb beosztásban dolgozók közül sokan nyomorogtak. 1931-38-ban a lovaregylet támogatásával épül meg az alagi Szent Imre templom.

Zárt rész volt az első ütemben az 1920-as években 126 lakással megépített vagongyár lakótelepe, ami az egyébként még teljesen falusias jellegű település első kisvárosi jellegű része, nagyrészt csatornázott magyaros eklektikus emeletes épületeivel, saját templommal, iskolával, színháztermes művelődési házzal. Ez a dolgozók számára anyagilag segítséget jelentett, de egyben azt is, hogy minden embert erős ellenőrzés alatt lehetett tartani. Ennek ellenére a főműhelyben dolgozók és a környéken lakók körében baloldali csoportok alakultak ki. A főműhelyben dolgozó baloldali munkások és műszakiak megakadályozták, hogy a front közeledtekor a műhelyben található gépeket a visszavonuló német csapatok elhurcolják. A németek a községet ki akarták üríteni, de a lakosság nem volt hajlandó elhagyni otthonát, ezért csak a leventekorú fiúkat vitték el. A konzervgyárat 1940-ben a Meinl Gyula Kávébehozatali Rt. vette meg.

A községben 100 főt meghaladó zsidó közösség is élt, őket 1944-ben deportálták.

[szerkesztés] A II. világháború után

Dunakeszin 1944. december 28-án ért véget a második világháború. A két községet (Keszit és Alagot) 1950. elején egyesítették. 1950 októberében megalakult Dunakeszi első tanácsa.

A településen az ipart 1945 után még hosszú évekig a járműjavító és a konzervgyár képviselte.

Dunakeszin a szegény parasztok kaptak földet, Alagon pedig a volt cselédek. Több termelőszövetkezet alakult. A 140 holdas uradalom, az alagi major volt a magja az 1948-ban alakult alagi állami tangazdaságnak. Az 1960-as években a gazdaság a megye legjobb mezőgazdasági üzemeinek sorába emelkedett. 5000 hektáros területe Dunakeszitől az Ipolyig terjedt. Felszámolása előtt több mint 35 üzemágat működtetett. Egyik jelentős tulajdona volt pl. a tihanyi Tourist Center.

A városiasodás útját az 1957 utáni dinamikus iparfejlesztés nyitotta meg. A községbe települt a Mechanikai Laboratórium gyáregysége. Rövidesen nagy beruházással bővült a konzervgyár. Felépült a 3. számú házgyár, majd ezt követte az európai színvonalú hűtőház. A házgyárban évente 4200 lakáshoz szükséges falelemeket készítettek. Ugyanitt gyártották a készre szerelt fürdőszoba térelemeket is. 1977-ben megkezdte a termelést a konzervgyár tésztaüzeme is. Az 1970-es években látott munkához a Magyar Hűtőipar dunakeszi gyára. Elsősorban exportra kerülő bogyós gyümölcsöket dogozott fel, illetve tárolta a hús-, a baromi-, a hal- és a tejipar termékeit. Kisebb üzemek, szövetkezetek alakultak. Az alagi bőripari szövetkezet 1948-tól, az építőipari kisszövetkezet 1952-től, a Posta betongyártó üzeme 1949-től, a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat 1970-től működik. Az ipar az 1970-es évek elejére az itt élők 70%-át foglalkoztatta.

Mindez magával hozta a nagyarányú lakásépítkezést, az egyéb kommunális beruházások egész sorát, az ellátás gyorsabb ütemű javítását. A várossá válás gondolata erre az időre érett realitássá. Dunakeszi mint jellegzetes munkástelepülés 1977 áprilisában lett város.

[szerkesztés] Urbanizáció

Dunakeszi lakosság 11 ezer háztartásban él. A népesség egyharmada lakótelepi összkomfortos otthonokban vagy településszerű többszintes modern lakótelepeken, de a többség családi házakban lakik. A városban az ivóvízellátás a kiépített gerincvezetékhálózattal 100%-ban megoldott. A szennyvízcsatorna-hálózat az ingatlanok 99%-ában van kiépítve. Az elektromos ellátás a városban 100%-os. Ugyancsak 100%-os a vezetékes gázellátás. Nem ilyen kedvező az úthálózat. Dunakeszi belterületi útjainak hossza 100 km, amelyből 33 km a burkolt (2002 előtti adat, azóta dinamimikus útépítési hullám volt), 60km a burkolt járda, és 29.000 m2 a kiépített parkoló. A távközlési ellátottság jó. A szükséges hálózatépítés megtörtént. A lakások 45%-ába bekötötték a telefonvonalat. Az új Siemens központ az egész város vonalszükségét kielégíti.

Dunakeszi 1984 óta lát el körzetközponti feladatokat. A modern, jól felszerelt rendelőintézet a szakrendelőkkel együtt fogadja Göd és Fót lakosságát is. A városi rendőrkapitányság, a városi bíróság, a városi ügyészség, az okmányiroda, a munkaerőszolgálati kirendeltség és a földhivatal kirendeltsége is körzetközponti feladatokat lát el. A középfokú oktatási intézmények fogadják a környező települések diákjait is. A távolabb lakók diákotthoni elhelyezést kapnak.

Az M0 autópálya északi szektorának és az új 2-es gyorsforgalmi útnak a megépülése következtében az 1990-es években Dunakeszi közúti kapcsolatai a nagyvilággal jelentősen megjavultak, ami jótékony hatással volt a város gazdaságának fejlődésére.

[szerkesztés] Gazdasági élete

A városban nincs számottevő munkanélküliség a helyi ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások fejlettsége és Budapest közelsége miatt, ahová nagyon sokan járnak dolgozni.

[szerkesztés] MÁV

A Magyar Államvasutak 1911-ben 77 hold területet vásárolt meg, a váci vasútvonal és az országút között elterülő legelőkből, s megkezdte a MÁV Főműhely építését. Az építkezés szükségessé tette, hogy a MÁV Dunakeszi-Alag és Göd között külön megállót létesítsen. Az iparvágányok lefektetése után 1918-ra elkészültek a nagy kocsiszerelő csarnok főfalai. 1926. május 23-án megnyitották a főműhelyt, mely kizárólag személy-, kalauz- és postakocsijavítással foglalkozott; a felügyeleti személyzet létszáma 58, a dolgozók létszáma 598 fő volt. A MÁV az itt dolgozók részére szolgálati lakásokat, az egyedülállók részére "Legényotthon"-t épített. Szerény üzletsor és közlekedési utak épültek. A MÁV a Műhelytelepen 1928-ban 3 tantermes elemi iskolát emelt.

A második világháborút követően dinamikus fejlődésnek indult az üzem, 1950-ben már 1970 fő volt a létszám. Új víztornyot építettek, és elkészült a famegmunkáló műhely. 1957-től már nagy sorozatban készültek a 4 tengelyes kocsik, ami szükségessé tette a második nagy szerelőcsarnok felépítését. Az üzem dolgozói létszáma 1968-ra 3000 főre emelkedett. Ebben az időben került kidolgozásra az üzem további fejlesztésének terve, melyben szerepelt a harmadik szerelőcsarnok, az 1500 adagos konyha, a tanműhely és egy 200 fős szakmunkástanuló kollégium megépítése. A járműjavító üzem háború utáni gyártmányfejlesztésének eredménye volt a "KALÁKA" forgóváz tervezése és megépítése, melynek segítségével biztonságosabban teljesítették a kocsik a kanyarulati igénybevételt /1954/. A következő években a kulturált személyforgalom követelményeinek megfelelő kocsik prototípusainak egész sora került ki az üzemből: így a Bah peremvárosi forgalomra szánt kocsi, a Cah villamos motorkocsi, a büfékocsik több változata és a "RIC" hálókocsi prototípusa. 1957-ben került kidolgozásra a Bah tengelyes személykocsi. A kocsi újszerű, középpontos 8 ajtós megoldása a le- és felszállást gyorsabbá, kényelmesebbé tette. Korszerű, termes jellegű 4-es beosztású ülései kényelmes, magasított fejtámlás kárpitozással készültek. 1983-ig mintegy 30000 db különféle sínen közlekedő jármű került ki a cégtől. 1983-tól 1996-ig az új kocsigyártás szünetelt, ekkor csak nagyjavítás folyt. Az időközben a kanadai Bombardier cég tulajdonába került járműjavító jelenleg jelentős mennyiségű kocsit újít fel, amelyek nemcsak a MÁV, hanem számos külföldi vasúttársaság megrendelésére is készülnek.

[szerkesztés] Kereskedelmi láncok

2002-ben megindult a város és Újpest közötti régi iparterület mellett az új kereskedelmi terület kiépülése, aminek vonzása Újpestre is kiterjed. Jelenleg a következő áruházak működnek a területen: Auchan, Decathlon, Buy-Way, Electro World, Bauhaus, Norauto több autókereskedés és kisebb speciális üzem (pl. légtechnikai vállalkozás).

[szerkesztés] Társadalmi élete

[szerkesztés] Lovassport

A dunakeszi lovassport története 1889-ben kezdődött, amikor a Magyar Lovar Egylet – első elnöke gróf Széchenyi István volt – megvette Alagpusztát és a legnagyobb birtokosként a Szent Mihály templom kegyura lett. A lovaregyletnek korábban nem volt saját tulajdonú versenypályája, s a versenyeket a fővárosban bérelt területeken rendezték meg. Az egylet elnöke 1890-ben gróf Batthyány Elemér – a mártír miniszterelnök fia – lett, s ekkor kezdődtek meg az alagi építkezések angol mérnökök bevonásával. A terület korábbi birtokosa, gróf Károlyi Gyula, Batthyány Elemér unokestvére volt. A gyepesítést Angliából hozatott tarackmaggal oldották meg. Az első futamot már a következő évben, 1891. április 12-én megtartották, amik 1893-tól rendszeressé váltak az Alagi-díj megalapításával. A vízműhálózatot is kiépítették három víztoronnyal, aminek következtében Alag lett az ország első községe, ahol teljes volt az ivóvízhálózat. A fejlődés következtében 1896-ban már új pályát építettek, amit április 5-én avattak fel. A következő évben tízezer fenyőfát telepítenek a homok megkötése és a levegő tisztítása érdekében, majd 1898-ban megépül a Pavilon épülete.

Egy évtizeddel az alapítás után az itteni trénerek kezéből kikerülő lovak már rangos német, angol, francia versenyket nyertek. Minden magára valamit adó istálló jelen akart lenni, s Alag akkori peremvidékei beépültek istállókkal. A lovassport ellátására egy major szolgált, amihez svájci tehenészet, három kertészet, gabona- és takarmányföldek, 40 hold barackos és szilvás, valamint két erdőgazdaság tartozott. Helyi specialitás volt a homokon termesztett lovaregyleti spárga, amit még Bécsben is árultak. A gyümölcsaszalóban előállított alagi csemegét pedig még angliai fogadóirodákban is árulták. A lovaregylet segítséget nyújtott 1901-ben az új dunakeszi községháza felépítéséhez, majd 1910-ben megépítette az akkor önállosuló Alag új községházát. A következő évben támogatta az alagi népiskola megépítését is.

A Tanácsköztársaság után, amikor a pesti lóversenypályát felszántották, a magyar lovassport központja Alagra költözik. 1921-ben megrendezik az első Magyar Derby-t. A pesti pályát 1925-re sikerül újjáépíteni, ekkor a versenyek nagy része elkerül Alagról, és a trenírozás válik fő feladatává. A lovakat vonattal szállították a versenyekre Svájctól Angliáig, a szerelvények napi rendszerességgel közlekedtek. Fénykorában Alagon 600-nál több ló volt, a világ legnagyobb tréningközpontjai közé számított, a nemzetközi szaklapok rendszeresen beszámoltak a legjobb lovak edzéseredményeiről, az itteni zsokék teljesítményéről. 1935-ben az ún. kilences Bizottmány megalapítja a Nagyalagi ménest.

A világháború után vége lett a virágzásnak a magántulajdon korlátozása miatt. Jelentős károk keletkeztek, sok istálló romba dőlt, a lovak többsége elkallódott. 1945-ben a földosztás során a lovaregyleti földek kétharmadát államosították, s a szovjet hadsereg is elvett egy darabot a repülőtér céljára. 1947-ben az egylet újraindítja a pesti versenyket és az alagi tréningtelepet.

1951-ben Magyar Lóverseny Vállalat néven államosítják a lovaregyletet. A régi pályát 1954-ben bizonyos változtatásokkal ismét alkalmassá tették versenyek rendezésére, és 1955-től 1960-ig évenként 3-4 alkalommal főleg díjugrató versenyeket rendeztek a hajdan sok küzdelmet megért alagi gyepen. A lónevelés és sport céljára 200 katasztrális hold állt rendelkezésre. Hét nagy telepen 215 boxban telivéreket, 34-ben ügető, 14-ben pedig a diplomata istálló lovait tartották. A telep telivérei sikerrel vették fel a versenyt a legnevesebb külföldi lovakkal is. Többször megnyerték az osztrák, a bajor derbyt és az ausztriai díjat. Dunakeszi az egyetlen magyar város, melynek versenyló tréningtelepe van. A lovasdinasztiák házi legendáriuma, Konrád Ignác festményei, Krúdy Gyula írásai sok lovasbravúrt, európahíres ugróversenyt, kiemelkedően tehetséges lovasteljesítményt örökítenek meg.

1989-ben újjáalakul a Magyar Lovar Egylet. 1994 óta ismét van verseny Alagon. Dunakeszin minden tavasszal megrendezik az alagi lovasmajálist.

[szerkesztés] Oktatás

Dunakeszin két bölcsőde, öt városi és két alapítványi óvoda működik. Az alapfokú iskolások öt általános iskolában tanulnak. Két középiskolája van a városnak, a Radnóti Miklós Gimnázium és a Gárdonyi Géza Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola. A zeneiskolában 29 éve tanulnak a tehetséges fiatalok.

2007 januárjában átadták a Széchenyi István Általános Iskola (2. számú) teljesen fölújított, átépített épületét.

Dunakeszi általános iskolái:

• 1.: Szent István
• 2.: Széchenyi István (Alag)
• 3.: Bárdos Lajos (Gyártelep)
• 4.: Kőrösi Csoma Sándor (Lakótelep)
• 5.: Fazekas Mihály
• Alapítványi iskola: Korábban a városban működő, Karácsony Sándorról Waldorf Iskola anyagi okok miatt 1997 nyarán megszűnt.

A Radnóti Miklós Gimnázium négy évig tartó kérvényezés után 1963-ban indíthatta első osztályát. Az ügy igazi elkötelezettje Fódy Sándor volt, aki a gimnázium első igazgatója lett. Ekkor önálló épülete még nem volt, a gimnázium 10 évig a 2. számú általános iskolában működött, 1973-ban a 3. számú általános iskolába költözött, majd 1983-ban a későbbi 5. számú általános iskolába (akkor az 1. számú általános iskolával osztozott az épületen). 1990 óta van önálló, saját épülete. 1992-ben beindult a 8 osztályos gimnáziumi képzés is a korábbi 4 osztályos mellett.

[szerkesztés] Kultúra

A város kulturális életében meghatározó szerepe van a József Attila Művelődési Központnak nagy hagyományokkal rendelkező művészeti csoportok fenntartásával és működtetésével. A Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár a könyvkölcsönzés mellett a rendszeres író-olvasó találkozók, irodalmi és egyéb rendezvények, klubnapok, kiállítások és gyermekfoglalkozások színtere. A Városvédő és Városszépítő Egyesület kezében van a helytörténeti gyűjtemény, amely a helység múltját őrzi és mutatja be.

[szerkesztés] Sport

Dunakeszi régi sporthagyományokkal rendelkezik. A Dunakeszi Vasutas Sportegyesület és a Dunakeszi Kinizsi Utánpótlás Sportegyesület, mely a város legrégebbi és legtöbb sportolót megmozgató egyesülete, mellett a diáksport is jelentős. Gazdag hagyományai vannak a városi tömegsportversenynek. Ma már valamennyi iskola korszerű, jól felszerelt tornateremmel rendelkezik. Kiemelkedik a gimnázium mellett működő, a nemzetközi szabványoknak is megfelelő sportcsarnok. Különleges sportolási lehetőséges nyújt a MALÉV Sportrepülőklub és a Diplomata lovasistálló. Egyre több lakást kötnek be a városi kábeltévé hálózatba, ahol heti két alkalommal jelentkezik a Dunakeszi TV Hírmagazin.

[szerkesztés] Hitélet

A városban három római katolikus plébánia működik. Szent Mihály a „belvárosban”, Jézus Szíve a Gyártelepen és Szent Imre Alagon. A Szent Imre plébániához tartozik még az 1906-ban épült neogótikus Nepomuki Szent János kápolna. A kápolna a lovaregyleti híveket szolgálta. Az alagi oldalon találhatók a református és az evangélikus közösség templomai is.

Jelenlegi plébánosok, lelkészek:

• Szent Mihály: Kurdics József
• Jézus Szíve: Szádóczky László
• Szent Imre: Szabó József László
• református gyülekezet: Debrecenyi Károly István
• evangélikus gyülekezet: Kovács László

[szerkesztés] Civil szervezetek

Dunakeszin több civil szervezet és egyesület aktívan dolgozik. Legnagyobb taglétszámmal a dunakeszi kertbarát egyesület rendelkezik.

Dunakeszi Lokálpatrióta Kör: A város egyik legmeghatározóbb civil szervezete. A helyi önkormányzatban (2006-) három képviselője van (Bauer Márton, Hircz Tamás, Kovács László).

[szerkesztés] Testvérvárosok

Dunakeszi 1989-ben létesített kapcsolatot az olaszországi Casalgrandeval. A sport, a kultúra, képzőművészet eredményeinek kölcsönös bemutatása mellett egyre inkább gazdasági együttműködésre is törekszik a két település vezetése. Dunakeszi nem bővelkedik idegenforgalmi nevezetességekben, Duna-parti fekvése és a főváros közelsége mégis vonzza a vendégeket. Nyaranta megtelik a Camping a Duna-parton, és a magánpanziókban is telt ház van. 2005-ben a 750 éves jubileumát ünneplő város kapcsolatba lépett a dél-lengyelországi Stary Sącz városával.

Dunakeszi másik testvérvárosa Székelykeresztúr.

• Székelykeresztúr, Románia

• Casalgrande, Olaszország (1989)

• Stary Sącz, Lengyelország (2005) (csak partnerség)

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Szent Mihály templom

[szerkesztés] Késő római kikötő és révhely

Duna sor 28-32. A jellegzetes római kikötőerődök – egy központi és két saroktoronnyal – jellegzetes példánya, aminek helyenként 140 cm-es magasságig megmaradtak a falai. Ilyen erődök alkották a Duna balparti (azaz az ellenséges területre eső) contra castrum-ok sorát, aminek ezen tagját I. Valentinianus császár rendelte el.

[szerkesztés] A Városháza

1901-ben épült az akkori Községháza a Magyar Lovar Egylet támogatásával.

[szerkesztés] Alagi lóversenypálya és tréningcentrum

[szerkesztés] Repülőtér

A lóversenypálya szomszédságában vitorlás repülőtér működik. Itt található a MALÉV repülőklub bázisa. A reptéren minden évben megtartják a hagyományos repülőnapot.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Dunakeszi Önkormányzatának honlapja
• Dunakeszi-Online hírportál
• Térkép Kalauz – Dunakeszi
• Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár
• Dunakeszi vasútállomása
• Dunakesz alsó – vasúti megállóhely
• Dunakeszi-Gyártelep – vasúti megállóhely
• Légifotók Dunakesziről
• Linkgyűjtemény Dunakesziről
• Film Dunakesziről – indulhatunk.hu