Aszód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.65163° k. h. 19.48949°

Aszód
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Aszódi
Rang	város
Irányítószám	2170
Körzethívószám	28
Népesség
Népesség	6186 (2007)
Népsűrűség	371,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aszód
é. sz. 47.65163° k. h. 19.48949°

Aszód város Pest megyében, az Aszódi kistérségben.

[szerkesztés] Nevének eredete

Aszód neve az időszakos vízfolyás jelentésű „aszó” főnévből származik.

[szerkesztés] Fekvése

A 30-as számú főút mentén, a Gödöllői dombság szélén, a Galga völgyében, Gödöllőtől 14, Hatvantól 16 kilométerre található.

Szomszédos települések: Bag, Domony, Hévízgyörk, Iklad, Kartal.

[szerkesztés] Története

Területe az őskor óta lakott, amint azt a területén végzett ásatások nyomán feltárt kőkori leletek is bizonyítják. Határában a 13. században monostor épült. A települést az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven. A török hódoltság idején lakatlanná vált, de később újra benépesült. A "Galga mente fővárosát" a Podmaniczky-család birtokai központjává tette. A meginduló fejlődés nyomán Aszód 1761-től mezővárosi címet kapott, 1912-től pedig járási székhellyé vált.

A város gimnáziumában tanult 1760 és 1764 közt Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője.

Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hruz Mária 1818. szeptember 15-én itt kötöttek házasságot. Petőfi 1835 szeptemberétől 1838 júniusáig volt a gimnázium tanulója Koren István, domonyi születésű tanár keze alatt, aki meghatározó személyisége Petőfi kamaszkorának. A későbbi költőóriás Neumann Istvánnénál, egy kelmefestő özvegyénél lakott. Itt írta az évzáró ünnepélyre a „Búcsúzás” című versét. Aszódi diákemlékeiről az „Úti emlékek”-ben emlékezik meg abból az alkalomból, hogy 1845 áprilisában, felvidéki útjára indulva a pest – eperjesi postakocsin átutazott a helységen.

Jósika Miklós 1847 tavaszán a Podmaniczky-birtokon kötött házasságot második feleségével, a nála huszonnyolc évvel fiatalabb Podmaniczky Júliával.

1884-ben Közép-Európában elsőként nyitottak itt javító-nevelő fiúintézetet. Jelentős ipari központ szerepét mutatja, hogy a kiegyezés után téglagyár, nyomda, kocsigyártó műhely, repülőgépgyár és több bank is volt a településen. A II. világháborút követően elvesztette városi rangját, amelyet 1990-ben kapott vissza.

[szerkesztés] Nevezetességei

Podmaniczky-kastély

Podmaniczky-kastély, barokk és copf stílusban épült
Széchenyi-kastély, a 18. század második feléből
Petőfi Sándor Múzeum a volt evangélikus iskola épületében
Kovács Ferenc kétszeres Munkácsy-díjas szobrászművész a fiatal Petőfit ábrázoló mellszobra a múzeum előtt
Barokk evangélikus templom
Szentháromság római katolikus templom
Schossberger Mauzóleum
Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégiuma (a jelenlegi épületét Schulek János építész tervei alapján 1931-ben adták át)
Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma (Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervei alapján 1997-ben készült el.)

[szerkesztés] Híres lakói

Aszódról származik Podmaniczky Frigyes,akit Krúdy Gyula Budapest "vőlegényének" nevezett
Itt töltötte diákéveinek egy részét Hajnóczy József,
Itt született Burger Kálmán kémikus, az MTA tagja
Ide járt iskolába Petőfi Sándor,
Itt vette feleségül Jósika Miklós Podmaniczky Júliát.