Pécel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.49116° k. h. 19.34201°

Pécel

Pécel címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

2119

Körzethívószám

Népesség

14 328 (2007)

Népsűrűség

298,14 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

43,63 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Pécel

é. sz. 47.49116° k. h. 19.34201°

Pécel város Pest megyében, a Gödöllői kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Pécel a Gödöllői-dombság észak-nyugati felén fekszik. Nyugati irányban Budapest XVII kerületével, keleti irányban Isaszeggel, délről pedig Maglóddal határos.

[szerkesztés] Megközelítése

gépkocsival
- Budapest irányából a Rákoskeresztúrtól induló Péceli úton.
- 31-es útról nyíló bekötőúton
- Isaszeg felöli műúton
vasúttal
- Budapest – Hatvan vasútvonalon

[szerkesztés] Története

Pécel területe, miként azt a határában talált régészeti leletek is bizonyítják, már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. Találtak itt többek között kő-, bronz- és rézkori leleteket is. Első okleveles említése 1338-ból származik Pechel-i Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében. Domokos pap és János plébános 1345-ben alapították a város első iskoláját. A XIV században a nem helyi eredetű Péceliek birtoka. Ezidőben már a Rákos-patakon vízimalom is működött. A török idők alatt végig lakott hely volt, csak a tizenöt éves háborúban néptelenedett el. A falu a XVIII. században a Fáy és a Ráday család birtoka volt. Ráday Pál a birtokközpontját is ide építette. A kastélya napjainkban is látogatható.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Fáy kastély

Fáy György 1910 körül építette az eklektikus stílusú kastélyát, amiben a neobarokk elemek dominálnak. Az oromzatot a Fáy család címere díszíti. Az épületet a II. világháború után mezőgazdasági iskolává alakították.

[szerkesztés] Ráday kastély

Ráday kastély

Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc diplomatája 1722-1730 között építette első, a mai kastély részét képező péceli kúriáját. Fia, Ráday Gedeon 1755-1774 között ezt barokk stílusú kastéllyá bővítette. Az átalakítást a gödöllői Grassalkovich-kastély építóje, Mayerhoffer András, valamint fia, János végezték. 1825. március 30-án leégett. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30-án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család birtokába, ahol állapota folyamatosan romlott. A 2. világháború után a MÁV helyreállítatta, és kórháznak használta az épületet. 1998-ban a MÁV átadta a Műemlékek Állami Gondnokságának.

[szerkesztés] Református templom

[szerkesztés] Villanegyed

Bárczy-kúria
Erdey – Grúz-kúria
Zsigmondy-kúria
Francsek – Dávid kúria. A "Bagolyvár" néven is ismert, lakóházként használt jókora nyaralóvillát idősebb Francsek Imre (1864-1920), a Közmunkatanács főmérnöke építette az 1900-as évek legelején, és a család - öt gyerekkel - attól kezdve ott töltötte a nyarakat. A tornyos, tágas villában valaha szép kis kápolna is volt. Többszintes, zegzugos udvara állandóan zengett a kölykök csatazajától.

Az akkori pesti felső-középosztály divatos nyaralóhelyévé előlépett Pécel Indiának becézett negyede ezekről, a helyiek szemében nagyon egzotikus, fura épületekről kapta a nevét. A nyaralók jól ismerték egymást, Pesten is rendszeresen összejártak. (Így történt, hogy amikor Francsek Imre 1909-ben megözvegyült, a nyaralószomszéd és jó barát Bárczy István polgármester húga, Sacher Eleonóra hozzáment feleségül, s amikor tíz évvel később ő maga is meghalt, az öt árvát - köztük ifjabb Imrét, a Széchenyi-fürdő majdani építészét - Bárczyék navigálták el a diplomákig és házasságkötésekig.) A jómódú nyaralók sokat tettek a falu fejlesztéséért: kevesen emlékeznek rá, de Francsek Imre nyilvános uszodát is épített Pécelen. Ennek ma már nyoma sincs. A villát a felnőtt gyerekek a húszas években adták el a Dávid családnak, tőlük pedig valószínűleg egyszerűen elkobozták az államosításkor. Mára nagyon lepusztult, jobb oldali szárnyát megcsonkították. Öt-hat család lakik benne, igen szűkös körülmények között. Kár érte. (Ennek a cikknek a szerzője Francsek Imre dédunokája, az adatok közvetlen családi forrásokból származnak.)