Szörényvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 44°38′ k. h. 22°33′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Szörényvár
A szörényvári színház
Szörényvár címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Megye	Mehedinţi
Polgármester	Dinu Constantin
Népesség
Népesség	104 557 (2003)
Népsűrűség	1901 fő/km²
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szörényvár
é. sz. 44°38′ k. h. 22°33′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Szörényvár (régi magyar nevén Szörénytorony, románul Drobeta-Turnu Severin): város a mai Románia Olténia régiójában. A 13. században létesített egykori Szörényi bánság székhelye.

[szerkesztés] Fekvése

Orsovától délkeletre a Duna bal partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A rómaiak idején itt ívelt át a Dunán az 1134 m hosszú Traianus-híd, amely 103-105 között épült, ma csak hídlábai látszanak. Traianus erődítményének maradványai a part közelében láthatók. Először a 2. században épült itt vár (Drobeta), melyet a 4-5. században bővítettek, majd a 6. században tornyot is emeltek ide a bizánciak.

A 13. századtól huzamosabb ideig a Magyar Királysághoz tartozott, mint a Szörényi bánság székhelye. A magyar királyok püspökséget is alapítottak itt. 1369-ben Nagy Lajos magyar király tartózkodott a városban, miután előzőleg elfoglalta Vlaicu (Lajk) havasalföldi vajdától. 1432-ben egy időre Vlad Dracul foglalta el. 1492-ben Kinizsi Pál mentette fel a török ostrom alól, akik csak 1524-ben hódították meg, Bali bég vezetésével, a várat lerombolták. A modern várost 1833-ban alapították újra.

[szerkesztés] Látnivalók

Középkori, 13. századi eredetű várának falait 2-5 m magasan szépen restaurálták. A középkori püspöki székesegyház alapfalait a várfalakon belül tárták fel.