Körösladány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46.964° k. h. 21.079°

Körösladány
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Kistérség	Szeghalmi
Rang	város
Irányítószám	5516
Körzethívószám	66
Népesség
Népesség	5114, 5678, 6257 [1] (2002, 1990, 1980)
Népsűrűség	41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	123,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Körösladány
é. sz. 46.964° k. h. 21.079°

Körösladány város Békés megye Szeghalmi kistérségében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Megközelíthető
3 Ásott története
4 Története évszámokban
5 Nevezetességei
6 A település híres szülöttei
7 A település neves lakosai – kik nem itt születtek
8 A községről szóló irodalmi művek
9 Körösladányt bemutató könyvek
10 Külső hívatkozás
11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Körösladány a Hortobágy–Berettyó–Körösök közötti síkság (a Nagy-Sárrét) dél-keleti szélén települt. Keresztülfolyik rajta a Sebes-Körös, amelynek erős kanyarulatait a szabályozáskor levágták. A mélyebben fekvő területeket a szabályozás előtt időszakosan víz borította. A települést Szeghalom, Bélmegyer, Mezőberény, Köröstarcsa, Gyomaendrőd és Dévaványa határolja. A település a Sebes-Körös és a 47-es főútvonal találkozásánál fekszik, a folyó egyik átkelőhelye. Debrecentől délre 93 kilométerre, míg Szegedtől keletre 133, Békéscsabától északra 39 kilométerre található. Kellemes pihenőhelynek ígérkezik a háborítatlan folyópart. A körösladányiak magyaros vendégszeretettel várják az ideérkezőket. A településről könnyen megközelíthető a Vésztő-Mágor-pusztai Történelmi Emlékhely, a Csolt-monostorral, a dévaványai túzokrezervátum és ecsegfalvi-puszták, illetve Gyomaendrőd a gyógyfürdőjével, a Soczó Motormúzeummal, a Kner Nyomdaipari Múzeummal, a Füzesgyarmati Hotel Gara és Gyógyfűrdő, valamint a Bélmegyeri Fás-puszta.

[szerkesztés] Megközelíthető

Vonattal a MÁV 127-es számú (Körösnagyharsány–Vésztő–Dévaványa–Gyoma) vonalán érhető el. A vasútállomás Kéthalom és Szeghalom között található.

Közúton: 47. sz. főút, 5205., 4232. sz. közutak

[szerkesztés] Ásott története

Körösladány és határterületének történelmi és régészeti feltárása már a XIX. század közepén elkezdődött. A településről az első tudományos igényű történelmi munka 1855-ben, ifj. Palugyay Imre (1818-1876) tollából jelent meg. Ezt napjainkig számos egyéb munka követte, de ezek közül egyik sem adta meg a város teljes monográfiai mértékű történelmét. Ez a mű még várat magára. Körösladány első átfogó és tudományos igényű régészeti felmérését 1968 és 1975. november 30. között végezte el egy 6 főből álló munkacsoport, Gazdapusztai Gyula – majd halála után Bakay Kornél – vezetésével. A munkacsoport hét év alatt 116 lelőhelyet tárt fel és kutatott át. E lelőhelyekből 43 a Sebes-Körös folyó bal partján és 73 pedig a jobb parti határrészen található. A bal parti 43 és a jobb parti 73 lelőhely közötti számtani különbözőségekből a lelőhelyek fontosságára vagy értékességére vonatkozóan semmilyen következtetést nem szabad levonnunk. A különböző történelmi korok leletanyagát rejtő lelőhelyek mindegyike egyformán fontos és értékes Körösladány s határterületén megtelepült népek és kultúrák megismeréséhez. Ezen lelőhelyeken talált használati tárgyak, emberi és állati csontok a bizonyítékai annak, hogy Körösladány és határterülete ősidők óta emberi lakhelyül szolgált. E határterületek felett vonult át az a történelmi idő, amely bőséges nyomot hagyott maga után ezen a területen is. Vegyük most ezeket sorra határrészenként az ABC sorrendjében.

Bikeri A falutól Dél-keletre eső határrész, ahol 9 lelőhely található.
Kengyelköz A Bikeri-határrész szomszédságában, de tőle nyugatra terül el. Itt 7 lelőhelyet tártak fel a régészek.
Kihí-sziget A Kihí határrész-névhez a „sziget” szót a régészek használták, mert a határrésznek ilyen neve sohasem volt, csak „sziget” szó nélkül Kihí. A Sebes-Körös folyó hajdani patkóalakú kanyarulatában elterülő határrész a leletekben gazdag határrészek közzé tartozik.
Kerek-Tó A településtől nyugatra helyezkedik el a Folyás-ér keleti partján. A lelőhelyek is a Folyás-ér keleti partján, a Gyoma-Körösladány műút közelében találhatók.
Korhány A falutól nyugatra áll, de azzal közvetlenül határos. Lelőhelyekben és leletekben gazdag terület.
Körtvélyes E határrész déli peremén egy magas érparton, nagy kiterjedésű területen a Körösi-kultúrába (i. e. 5000-4000-ig) sorolható.
Nádor-ér Nándor-ér vagy ahogy a ladányiak mondják "nadorér" elég kicsi határterülete Körösladánynak. Valójában a vasút és a Sebes-Körös közötti területe kell érteni alatta. A vasút és 47. számú főút közötti területrész neve régebben "Kuruttyoló" volt. Mára ez a név kiveszett a köztudatból (a hivatalosból is) és a műúttól a Sebes-Körösig nyúló terület neve "nadorér".

[szerkesztés] Története évszámokban

A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy Körösladány 7000 éves múltra tekint vissza, miután a megtelepedésre alkalmassá vált vidéken megjelentek a Körös-kultúrát képviselő első emberi közösségek. Az évezredek alatt ugyan többször kicserélődött az itt élt népesség, de a területet folyamatosan lakták

Több mint 900 éves település, mely történelme során több alkalommal is elpusztult háború, tűzvész, vagy árvíz következtében.

Körösladány mai közigazgatási területén Nadányon kívül még hat falut ültek meg. Északra esett az 1321-es első említésekor már elpusztult (Szentmihály). Ennek közelében, nyugatra feküdt egy 1219-es adat szerint talán várnépek lakta (Károly). Ettől délebbre, Körösladány mai belterületének északnyugati szélén települt meg az 1321-ben felbukkanó (Győrfölde), amely minden bizonnyal majorságszerű predium lehetett, (rab)szolga jogállású lakossággal. A Sebes-Körös bal oldalán, attól kissé délre volt található a szintén 1321-ben említett (Süvöltő). Ettől délkeletre esett a szolgáltató és várnépek által lakott (Méhes), amelyről elsőként 1219-ből szól okirat. Innen északnyugatra helyezkedett el (Fás), amely 1221-ben jelenik meg az írott forrásokban.

Először a Zásti apátság 1067-ből származó okirata Nadan néven, mint pagust említi. Nadan nádasgátat jelent. Még régebben római őrség erődítménye lehetett, mert a Kihi szigetnek, kertnek nevezett részén római sírt találtak, Constantinusz (Kr. u. 306 – 337) császár aranypénzeivel. 1125 körül falut alapítanak a letelepedett besenyők, nem sokkal ezután egy fatemplomot kezdenek el építeni.

1222-ben a Váradi Regestrum - (amelyben a helynév a nadányi alesperes nevében tűnik fel. A papja ekkor Benjámin volt.) - azonban már mint pappal is rendelkező falut jegyzi, Nadan, Ladan illetve Keresnadan néven. A község 1220-tól 500 éven keresztül a Nadányi-család uradalma volt.

1370-ben a Nadányiak megépítik az első kőtemplomot. 1460 körül elkészül a Nadányiak kastélya.

1514. május 20-án Dózsa György serege átvonul a falun. 1530-ban a falu áttér a református hitre. 1552. januárjában ült össze a körösladányi zsinat, amelyen a helvét tanokat hirdető Kálmáncsehi Sánta Mártont eretneknek nyilvánították, és a régi szertartások szerint kiközösítették. Kálmáncsehi azonban viszontválaszul a nézeteinek elutasítóit átkozta ki. Még ugyanebben az évben megkezdődött az iskolai oktatás a körösladányi parókián.

1552 januárjában a tiszántúli protestáns papok itt tartják zsinatukat. Négy év múlva a falu behódol a törököknek. 1553. augusztus 3-án érkezett meg a Nadányiak körösladányi várkastélyába Petrovics Péter, ahol Kelet-Magyarország főuraival majd három héten át szervezték, miként lehetne a törökkel szövetkezve elfoglalni Nagyváradot, hogy Erdélybe bejutva előkészítsék János Zsigmond újbóli trónra lépését.

Vagy 1598 őszén, amikor a török sereg Csanád, Nagylak, Arad elfoglalása után Várad sikertelen ostromára vonult, vagy 1599-ben, amikor török segédhadak, a krími tatárok a térségben teleltek ki, néptelenedett el a török uralom ideje alatt első ízben Körösladány.

Az 1600-as évek első negyedére már biztosan benépesült, s a század közepére az akkori magyar földesurának, Nadányi Mihálynak köszönhetően egy járásnyi méretű uradalom központjává vált. Az 1500-as évek második felére reformátussá lett Körösladánynak 1651-ben Zombori Pál volt a lelkésze.

1658-ban újból elpusztult a település. A nyár folyamán ugyanis a törökök támadást indítottak II. Rákóczi György (1648-1660) erdélyi fejedelem ellen, aki a felperzselt föld taktikájával kívánta az ellenfeleit visszatartani. Ennek esett áldozatául Körösladány is, melynek alkalmával a malmát is felégették. 1685 táján, a Szent Liga szövetséges hadai által folytatott felszabadító harcok miatt Körösladány immár harmadjára néptelenedett el. 1699-ben Nadányi János telepeseket hoz a faluba.

1705-ben II. Rákóczi Ferenc (1704/1705-1711) fejedelem tiszántúli vezénylő parancsnoka, gróf Károlyi Sándor, amikor sikertelenül próbálkozott Gyula bevételével, június 24-ét követően Békés, Mezőtúr irányába haladva vonulhatott át az elnéptelenedett Körösladányon.

1705 és 1709 között Károlyi Sándor több alkalommal Körösladányban táborozik. 1720-ban a Nadányiak elvesztik körösladányi birtokaikat. 1749-ben felépül az első önálló református iskolaépület.

1720-ban, amikor Harrucker (1729-től báró Harruckern) János György átvette a Nadányiak Békés megyei uradalmát, az addig a régi földesuruknak szintén adózó ladányiakat is eltiltotta ettől. Ezzel szűnt meg a Nadányiak negyedszázad híján fél évezredes birtoklása Körösladányban.

A birtokváltással egyben hivatalosan is Nadányról Körösladányra változtatták a település nevét, azzal az indoklással, hogy még a helynév se utaljon a község egykori uraira: „midőn ezen családtól hűtlenség miatt ezen birtok elvétetett, és a’ 18-ík századelején a’ Magas Kormánytól a’ Harucker család által megvétetvén, a’ hűtlenség által megbélyegzett birtokos emlékét feledtetni akarva a’ lett birtokos vagy felsőségi meghagyás folytán a’ Nadányi név Körös Ladányra változtattatott által, és mos már ezen név alatt ismertetik általánosan”.

1728-ban zajlott le az a per, melynek alkalmával visszaállították Körösladány és Köröstarcsa között a még 1479-ben megállapított határt. Ez szolgált alapul a vén Márkusról szóló monda megszületéséhez, amit Arany János is megénekelt A hamis tanú [2] című művében.

A báró Harruckern család férfiági kihalása után, 1798-ban Körösladányt és tágabb környékét a Wenckheim család bárói ága örökölte.

1790-től 1840-ig a Sárrét hivatalos központja lett. Református templomát 1776-ban, katolikus templomát 1822-ben építtették. Itt található a Wenckheim-család kastélya (1805) és a család kriptája (1830).

1803 és 1805 között építtették föl – vélhetően a Nadányiak várkastélya helyén – a copfstílusú kúriájukat id. Czigler Antal tervei alapján, amivel a község újból uradalmi központtá vált. Ebben az időben veszi kezdetét Körösladányban a vízszabályozás, melynek során báró Wenckheim József számos csatornát ásatott a belvizek levezetésére, illetve töltéseket készíttetett az árvizek megelőzésére.

1805-ben az első állandó fahídat áthelyezik. A következő évtizedben megépül a Wenckheim-kastély (1813) és a római katolikus iskola (1816). 1821. április 5-én a falut felperzseli a tűzvész. A következő évben elkészül a római katolikus templom. 1847. június 10-én Petőfi Sándor megszállt Körösladányban. Szeptember 19-én megalakul a vízszabályozó társaság. 1848. július 9-én harminckilenc fő jelentkezik a nemzetőrségbe.

1865-ben az első gőzmalom üzembeállítják. 1866. október 1-jén megnyitják az első óvodát. 1872. június 5-én átadják a községházát. 1881-ben átvíz pusztít a faluban. Négy év múlva a település megrendezi első vásárját. 1887-ben elkészül a „Szegények Menháza”. 1891. június 25-én megérkezik a vasút. Két év múlva elkészül a község első vashídja. Ez év decemberében megépítik a falu első szilárd burkolatú útját (291 m).

1903-ban két artézi kutat furatnak a faluban. A következő évben 388 darab házhelyet mérnek ki a Tenkér-parton (Újladány). Majd elkészül a község első betonjárdája. 1918-ban Bartók Béla népdalt gyűjt a faluban. 1927-ben a községben megkezdődik az áramszolgáltatás és az első filmszínház.

1940-ben Újladányban felépül három, típusterv alapján készült ház. 1942-ben Oncsán felépül (téglából) 16 ház. 1944. október 6-án átvonul a front a falun. Fehér Lajos katolikus plébános karakán kiállásával megmenti a hídat a felrobbantástól. 1945-ben megkezdődik a földosztás. Egy év múlva megtörténik a villamosítás és nemsokárra tömegessé válik a „Néprádió” a faluban. 1948-ban gépállomást telepítenek a faluba. Augusztus 1-jén államosítják az iskolákat.

1960. november 7-én elkészül a Művelődési Ház. Két év múlva elkészülnek a Gépállomás összkomfortos szolgálati lakásai. 1967-ben A faluban általánossá válik a televízió. 1970. június 2-án elkészül a törpevízmű. Két hét múlva kitelepítik a lakosságot árvízveszély miatt. 1977. december 9-én Átadják a Sebes-Körösön épült duzzasztóművet. 1979. december 20-án Átadják az új, vasbeton szerkezetű hidat. 1985-ben megnyílik a Helytörténeti Gyűjtemény.

1994-ben megérkezik a faluba a vezetékes gáz. 1996-ban általánossá válik a faluban a vezetékes telefon. Még ebben az évben a Henkel letelepül Körösladányban. 2003. augusztus 14-én átadják a református szeretetotthont. 2003. október 31-én Üzembe állítják a fedett szennyvízcsatorna I. ütemét. 2007. július 1-jén a település városi címet kapott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Csörsz árka ma is jól kivehető, négy kilométer hosszú Körös-menti sánc, (352) körül épülhetett
református templom (1776),
Wenckheim-család kastélya (1805) – ma általános iskola,
katolikus templom (1822),
Wenckheim-család kriptája (1830),
I. világháborús emlékmű – Hősök szobra avatás: 1929. május 5.,
Tüköry Lajos emlékmű (1956),
Sebes-Körösi Duzzasztómű (1977)
II. világháborús emlékmű,
helytörténeti gyűjtemény – falumúzeum (2003),
56-os emlékmű (2006),

Körösnadányi Nadányi Társaság
Körös Művészeti Egyesület
- Körösladányi Népdalkör (1991)
- Körösladányi "CUHÁRÉ" Citerazenekar (1979) [3]

[szerkesztés] A település híres szülöttei

Wenckheim Béla (1811 – 1879) politikus, miniszterelnök (1875. március 2. – 1875. október 20.)
Tüköry Lajos (1830 – 1860), az olasz szabadságharc hőse,
Lengyel Béla (1844 – 1913) kémikus, az MTA tagja (1876). 1900-1905 között ő foglalkozott Magyarországon először a radioaktivitás jelenségeinek vizsgálatával.
Kiss István (1857 – 1902) épitész.

[szerkesztés] A település neves lakosai – kik nem itt születtek

Dr. Asztalos Miklós (1899–1986) író

[szerkesztés] A községről szóló irodalmi művek

Petőfi Sándor: PUSZTA FÖLD EZ, AHOL MOST JÁROK... (Körösladány; 1847. június 10-én)[4]
Arany János: A HAMIS TANÚ (1852.)[5]
Asztalos Domonkos: Sebes-körös ladányi partján (Budapest; 1951. augusztus 30.)
Néprajz, értékek – Körösladánnyal kapcsolatos mondák és legendák – [6]

[szerkesztés] Körösladányt bemutató könyvek

Bíró Ferenc: Körösladány helynevei
Dr. Asztalos Miklós: A körösladányi árvízi napok
D. Nagy András: A Wenckheim család és leszármazottai
Kiszely Jánosné: Körösladányi fehérhímzések
Kazinczy István: Nadány
Vágvölgyi Mihály: Körösladány képekben
Papp Lajos: Közterületek nevének eredete
Kazinczy István: Körösladány a reformáció idején
Kazinczy István: Körösladány szülötte, Tüköry Lajos, 1830-1860. A magyar szabadságharc fõhadnagya, a törökországi emigráció õrnagya, az olasz egyesítés mártír ezredese (Körösladányi Önkormányzati Hivatal, 2005) ISBN: 963218808X