Sebes-Körös
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
---|---|---|---|---|
|
||||
Hossz: | 209 km | |||
Forrásszint: | 710 m | |||
Forrás: | Erdélyi-középhegység a Réz-hegység és a Királyerdő közötti völgyben ered | |||
Torkolat: | Kettős-Körös | |||
Országok: | Románia, Magyarország |
A Sebes-Körös (románul Crişul Repede) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.
Romániában, az Erdélyi-Szigethegységben a Réz-hegység és a Királyerdő közötti völgyben ered, három patak – a Körös, a Sebes és a Dragan összefolyása. A Körösvidék egyik fő folyója. Csucsa és Kőrösrév között sziklaszoroson tör át, ezután szélesedő völgyben siet nyugat felé. Érinti Élesdet és Mezőtelegdet, keresztülfolyik a Bihar megyei Nagyváradon. Délkelet-Magyarországon keresztülfolyik a Kissárréten, Gyománál ömlik a Kettős-Körösbe.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Vízjárása
Nyáron a felső szakaszon időnként egy gyermek is átgázolhat, a hirtelen hóolvadások, vagy a nagy esők azonban a Tiszához hasonlóan hirtelen felduzzasztják. A Sebes-Körös árhullámainak levonulását a Romániában lévő energetikai célú tározórendszer feltöltöttségi állapota és üzemeltetési stratégiája határozza meg. A tározórendszer működésének következtében a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízjárása lényegesen megváltozott. Ritkábbak és alacsonyabbak az árhullámok, rövidebbek és a régebbinél lényegesen bővizűbbek a kisvízi időszakok.
Teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km. A Magyarországi szakaszon, a Berettyó torkolata és Körösladány között duzzasztómű épült 1977-ben.
- A meder átlagos esése: 17,1 cm/km
- A víz átlagos sebessége: 2,8 km/óra
- A meder átlagos szélessége: 40 méter
- A víz átlagos mélysége: 1,5 – 3 méter; kisvíz időszakban: 0,5 m
[szerkesztés] Völgyének látványosságai
- A körösrévi Zichy-barlang, cseppkőbarlang [1]
- A nagyváradi vár [2]
- Vársonkolyos karsztforrása
- Mágor-puszta kunhalma
[szerkesztés] Sport
Kenu és rafting túrák útvonala, kedvelt horgászhely. Erdélyi szakaszát a domolykó uralja, a síkvízi szakaszok fő horgászhala a paduc.
Néhány leírás az evezhető szakaszról: [3]