Vésztő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46°55′32.66’’, k. h. 21°15′50.54’’46.9257388889, 21.2640388889

Vésztő

Vésztő címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

5530

Körzethívószám

Népesség

7623 (2001)

Népsűrűség

60,62 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

125,76 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Vésztő

é. sz. 46°55′32.66’’, k. h. 21°15′50.54’’

Vésztő: város Békés megyében, a Szeghalmi kistérségben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
- 1.1 Megközelíthetősége
2 Története
3 Neves vésztőiek, akik itt születtek, vagy szorosan kötődnek a városhoz
4 Nevezetességei
5 Testvérvárosai
6 Irodalom
7 Hivatkozások
8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Vésztő a megye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Vésztő fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.

[szerkesztés] Megközelíthetősége

Vonattal a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonalán és a 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. (A két vasútvonal Vésztő és Szeghalom között közös nyomvonalon fut.) Vasúton Kótpuszta, Okány és Szeghalom határolja.

[szerkesztés] Története

Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. Megélhetési lehetőségeket kizárólag a halászat adta, az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják. Ezen kívül egyéb tudományosan alá nem támasztott néveredetelképzelések is léteznek: Víztő: a Sebes-Körös régi medrében vezető nagyobb ér csatlakozása a folyóba, Vesztő: a tatárjárás alkalmával az itt élők állítólag kaszákat helyeztek volna a folyó medrébe, amely megakadályozta a tatárokat az átkelésben, s számunkra volt vesztő(hely).

A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-féle szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Hajdú-Bihar megyében lévő Bakonszegről. A betelepült lakosság megszervezi saját ellátását, vízimalmok létesülnek a Sebes-Körösön, munkába állnak a helyi kézművesek, iparosok. A lakosság többsége református, templomát 1782-83-ban építi fel, s 1825-ben bővíti. Vésztő 1871-ben nagyközségi státuszt kap, a vasúti közlekedés 1881-ben indul meg.

1925 karácsony estéjén a Sebes-Körös jeges árvize zúdul a község északi részére, elpusztítva mintegy ezer lakást és tanyát. A katasztrófa sújtotta községben Horthy Miklós kormányzó is látogatást tesz. 1927-ben épül az első villanytelep, 1928-ban fejeződik be az első járdásítás program.

Az élénk agrárszocialista mozgalom jelenlétét jelzi, hogy 1943 februárjában itt tartották meg az I. Országos Földmunkás Kongresszust. A német megszállás alól 1944. október 6-án szabadul fel és a Rábai-féle Vésztői Köztársaság 1944 decemberétől 1945. február végéig tartott. A második világháborút követő évtizedek történéseinek menete a megye legtöbb településéhez hasonlóan írható le, a gazdaság fejlődése, az infrastrukturális fejlesztések, a villanytelep, a víz-, gáz-, telefonhálózat kiépítéséig. Említésre érdemes, hogy 1982-ben fejeződtek be a Vésztő-Mágori ásatások, az átadás után a történelmi emlékhely egyre látogatottabbá és ismertebbé válik, ma igen jelentős idegenforgalmi központ, a népi írók szoborparkja, évenként megrendezésre kerülő Sárréti Piknik színhelye. Ez a terület Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai. Az ikerhalom másikán a Vatához tartozó Csoltnemzetség létesített monostort, amely feltárt, részben rekonstruált formában látható a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen. A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.^[1]

[szerkesztés] Neves vésztőiek, akik itt születtek, vagy szorosan kötődnek a városhoz

Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. - Budapest, 1969. június 17.): költő, író, 1920-ban telepedett le Vésztőn. Versei 1930-tól jelentek meg. 1945-től ~1961-ig nem jelenhetett meg. [[1]]
Szabó Pál író
Itt született (1926. április 11-én Lakatos Menyhért író, akit 1976-ban és 1993-ban József Attila-díjjal tüntették ki, 1976-ban Füst Milán-jutalomban részesült, 1995-ben megkapta az Év Könyve elismerést, 1999-ben Babérkoszorúval, 2000-ben az Országos Cigány Önkormányzat életműdíjával tüntették ki. († 2007. augusztus 21. Budapest)
Itt született 1945. április 12-én Pardi Anna költő.