Csörsz árka
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Csörsz árka, Ördög árka, vagy Avarárok néven egy kb. 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén dél-keletre fordulva, egészen az Al-Dunáig húzódik.
Az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánccal az Alföldön megtelepedett szarmata törzsek építették körbe magukat északon és keleten, hogy a germán törzsek északról fenyegető betörései ellen védekezzenek. Az árokról kapta nevét a Mezőcsát közelében lévő Ároktő. Innen az árok Füzesabony, Dormánd, Erdőtelek, Kál, Átány, Bód, Zsadány, Árokszállás és Csány felé húzódik tovább. (Egy monda szerint Csányban temették el a magyar vezér Kund fiát, Csörszöt.) [1]
Az árok délebbi vonulata Gödöllő, Jászfényszaru, Pát és Tarnaszentmiklós között húzódik a Tiszáig.
A védmű valószínűleg Nagy Constantinus római császár uralkodása idején épült, 324 és 337 között. A Körösladánynál ma is jól kivehető, négy kilométer hosszú Körös-menti sánc később, 352 körül épülhetett, miután a germánok kelet felől áttörték a korábban épült sáncokat és a szarmatáknak fel kellett adniuk a Köröstől délre eső területeket.
Tiszadob határában szintén feltárták az árok maradványait egy szarmata temető és egy földvár szomszédságában.
Arad közelében szintén épségben megmaradt egy részlete. Az Al-Dunát Versectől délre érte el az árokrendszer.
Az árok két helyreállított darabkája kiállítás formájában is megtekinthető:
- M3 Archeopark-Polgár, az autópálya mellett
- Debrecen-Csereerdő mellett
Az árkot 1067-ben említi először oklevél. Több mint 1500 évig maradványai jól láthatóak voltak, a 19. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai felismerhetők világosan. A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket (ahol hamar betemetődhetett volna], ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor a a maitól valószínűleg eltérőek voltak a terepviszonyok.
[szerkesztés] Mondák, néveredet
A főleg a Jászságban elterjedt magyar népmonda a longobárdokhoz és egy Rád nevű királyhoz köti építését, nevét pedig Csörsz avar király nevéhez, akit a monda szerint a csatornának épülő árok mellett sújtott halálra a villám. [2] Hasonló mondák kapcsolódtak Erdélyben a Rapsonné útja, Tündérek útja, Ördögök árka stb. néven ismert maradványokhoz.
A honfoglalás előtti erődítmények, határárkok nyomát a magyar nyelvterületen sok helyen ördögároknak, ördögborozdának nevezik. A kárpát-medencei szlávok szintén ismerik a csertovszky-jarek (ördögárok) elnevezést.
