Zsadány
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- A keresztnevet lásd a Zsadány (keresztnév) szócikkben.
| Zsadány | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Békés |
| Kistérség | Sarkadi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 5537 |
| Körzethívószám | 66 |
| Népesség | |
| Népesség | 1807 (2001) |
| Népsűrűség | 27,44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 65,86 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Zsadány
|
|
Zsadány község Békés megyében, a Sarkadi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] A zsadány-fancsikapusztai zsidók története
Zsadányban az 1800-as évek második felében telepedtek le az első zsidók. A zsidó közösség lélekszáma állandóan 40-50 fő között mozgott. A közösség tagjainak egy része kereskedelemmel foglalkozott, a többiek az uradalomban éltek, ők voltak a Fried család uradalmi intézői, tiszttartói. Az 1890-1900-as évektől kezdve már csak az uradalomban laktak zsidók. A Fried család Nagyváradon élt, az 1800-as évek második felében került birtokukba a fancsikai uradalom a kastéllyal, amelyet a kor ízlésének megfelelően építettek, bővítettek tovább. 1941-ben összesen 12 zsidónak minősülő személy élt Zsadány-Fancsikapusztán. 1944. június 6-án egy zsadányi csendőr gyalog kísérte be a zsidókat a faluba, ahonnan szekéren vitték be őket Sarkadra, onnan Nagyváradra, majd Auschwitzba kerültek. A Fried családnak Budapesten sikerült átvészelnie a holokausztot. Az oroszok bejövetele után a kastély teljes berendezését széthordták. A deportálásból ketten tértek haza, Blau Jenő és Weisz Dezsőné akik azonban rövidesen elhagyták Fancsikapusztát.
[szerkesztés] Nevezetességei
Fancsikapusztán található az egykori Fried-kastély és a hozzá tartozó uradalom. A már több mint 100 éves kastély állapota nagyon rossz. A tetők beszakadtak, az egész épület romokban hever. Az ötvenes években történt átépítések teljesen szétrombolták az épület korábbi szerkezetét, ablakait, ajtajait befalazták. A kovácsoltvas kerítésnek csak maradványai fedezhetők fel, a kapuszárnyak kidőltek, az udvar és az egykoron gondozott nagy kert helyén embermagasságú gaz van. Az ötvenes években történt átépítések nem rombolták teljesen szét az épületet mert még ezekben az időkben iskolaként is működött, később tsz iroda is volt, mozi is működött benne. Az épület akkor indult igazából hanyatlásnak amikor is " így mesélték " valaki átvette az épületet és felvette rá a támogatást ami alapján helyreállította volna de a pénz eltünt, a tető beomlott a födémet egy részen javították és azóta az idő marja szét az egészet. Másik nevezetessége: A honfoglalás után önálló Fancsika település,itt találhatók a feltételezett királysírok, korhányok. Elnevezése néphagyomány szerint: Fancsika, Fanchyka, Fanczika állítólag Attila hun király sok nyelven beszélő kémje, követe volt. Még két Fancsika van. Egy Debrecen közelében, egy pedig ukrajnában Nagyszőlős mellett.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Békés megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
