Mezőcsát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47°49′24.71’’, k. h. 20°54′10.01’’47.8235305556, 20.9027805556

Mezőcsát

Mezőcsát címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

3450

Körzethívószám

Népesség

6594 (2001)

Népsűrűség

63,98 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

103,07 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Mezőcsát

é. sz. 47°49′24.71’’, k. h. 20°54′10.01’’

Mezőcsát kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolc és Mezőkövesd között, mindkettőtől kb. 35 kilométerre.

[szerkesztés] Története

A településen őskori leleteket is találtak, ez is bizonyítja, hogy már a történelem előtti időkben is lakott település volt. A honfoglaló magyarság is korán megtelepedett itt. 1067-ben apátságot alapítottak a környéken. A város ura ebben az időben a Miskóc nemzetségbéli Bors ispán. Csát – ahogy ekkor hívták a települést – két részből állt: Szabadcsát volt a szabad jobbágyok, Lakcsát a szolgák lakhelye.

A tatárjárás során a település elpusztult, az 1330-as években említik újra, tehát erre az időre épülhetett újjá. Az 1596-os mezőkeresztesi csata után újra elnéptelenedett, mikor azonban Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején Borsod megye erdélyi fennhatóság alá került, újra benépesült a falu. Története az elkövetkezendő időkben is ugyanilyen viszontagságos volt, 1686-ban a császári csapatok felégették, 1698-ban azonban már vásártartási jogot kapott, tehát ismét jelentős település lehetett. A 18. század folyamán már megyegyűléseket is tartottak a városban. Az 1848-49-es szabadságharcban is részt vesznek a lakosok, megtorlásul a császári csapatok ismét felgyújtották Mezőcsátot.

A kiegyezést követő békés években Mezőcsát tovább fejlődött, a mezőgazdaság mellett a kézművesipar kapott döntő szerepet (kerámiaedények gyártása). Elérte a vasútvonal a települést, malmok épültek, bankok nyíltak.

A fejlődő település életében nagy törést okozott a két világháború. Az első világháborúban 176-an haltak hősi halált, nekik állít emléket a Hősök terén, Mezőcsát főterén álló emlékmű. A második világháborúban a zsidó lakosság deportálása is érzékenyen érintette a várost, mert így kereskedői és iparosai jelentős részét elveszítette. 1944. november 7-én a szovjet hadsereg elfoglalta a települést. Mezőcsát egész történelme folyamán a legtöbb embert a második világháborúban veszítette el.

Az elkövetkezendő évtizedekben Mezőcsát szocialista településként tovább fejlődött, 1982-ben azonban elveszítette a járási székhely rangját, és több szerepkörben is Tiszaújváros vette át a helyét. Ennek ellenére azonban a település dinamikusan fejlődik, külseje egyre városiasabb. 1990-ben újság is indult.

1991. január 1-jén Mezőcsát visszakapta régi városi rangját.