Jászság
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható terület.
[szerkesztés] Természeti környezet
Természetföldrajzilag az Alföld északi részén, a Tarna és a Zagyva folyók völgyében, az Északi-Középhegységtől délre helyezkedik el. Nyugatra a Gödöllői-dombságig, keletre a Tiszáig, délre Szolnokig terjed, míg északról a Mátra határolja.
A XIII. században, a jászok betelepedése idején a területen nagy kiterjedésű vadakban, madarakban gazdag ligeterdők voltak találhatók, melyeknek jellemző fafajai a szil, fűz, tölgy, kőris és nyár voltak. Az Északi-Középhegység felől a Tisza irányába tartó Tarna és Zagyva folyók mellett a kis lejtés következtében óriási lápos-mocsaras területek alakultak ki gazdag vizivilággal.
Az 1700-as évek végén elkezdett árvízvédelmi szabályozások és belvízelvezető tevékenyég következtében a mocsaras táj folyamatosan átalakult. A török idők során a mocsaras részekről a fákat is kiírtották, ekkor alakult át igazi pusztává. Mára a Jászság területének 80%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. Az egykor oly gazdag élővilág nyomait ma csak szigetszerűen a szántók között, illetve a Zagyva és a Tarna árterében lehet fellelni.
[szerkesztés] Közigazgatás
A Jászság ma Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, ezzel az Észak-Alföld régióhoz tartozik.
A Jászberényi kistérséghez, ami gyakorlatilag a Jászság tájegységnek felel meg, 18 település tartozik.
- A történelmi Jászság 1876-os megszűnésekor 11 települést foglalt magában:
- A történelmi Jászsághoz tartozott pusztákból 1876 óta további 4 település alakult:
- A történelmi Jászságnak nem voltak ugyan részei, de annak területébe ékelődött további 3 település, melyeket földrajzi és néprajzi értelemben hozzá tartozónak tekintenek:
A Jászság területén kívül is található néhány település, melyek nevükben őrzik jász eredetüket, jászokkal való kapcsolatukat. Ilyenek a Pest megyében található Pilisjászfalu és Jászkarajenő, valamint a Romániához tartozó, a román-moldvai határ közelében lévő Jászvásár (Iasi).
Alpokalja | Kőszegi-hegység • Soproni-hegység • Vasi-dombság • Balfi-dombság | |
Kisalföld | Hanság • Fertőzug • Fertő-medence • Rábaköz • Szigetköz • Marcali-medence • Mosoni-síkság • Komárom-Esztergomi-síkság | |
Dunántúli-középhegység | Keszthelyi-hegység • Tapolcai-medence • Balaton-felvidék • Bakony • Bakonyalja • Sokoró • Vértes • Vértesalja • Velencei-hegység • Gerecse • Budai-hegység • Pilis | |
Dunántúli-dombság | Zalai-dombság • Belső-Somogy • Külső-Somogy • Zselic • Völgység • Szekszárdi-dombság • Tolnai-hegyhát • Baranyai-dombság • Villányi-hegység • Ormánság | |
Mecsek | Nyugat-Mecsek • Kelet-Mecsek | |
Északi-középhegység | Visegrádi-hegység • Börzsöny • Cserehát • Cserhát • Mátra • Heves-Borsodi dombság • Bükk • Aggteleki-karszt • Zempléni-hegység | |
Alföld | Mezőföld • Sárrét • Sárköz • Drávamellék • Kiskunság • Jászság • Pesti-síkság • Hevesi-síkság • Borsodi-Mezőség • Bodrogköz • Tiszahát • Szatmári-síkság • Körös-Maros köze • Körös-vidék • Nagykunság • Hortobágy • Hajdúság • Nyírség | |
Lásd még: Magyarország, Magyarország földrajza |