Cserhát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Cserhát
Hegység	Északi-középhegység
Elhelyezkedés	Pest megye, Nógrád megye
Legmagasabb pont	Naszály (654 m)

A Cserhát hegység, illetve tájegység Magyarország északi részén, Nógrád megyében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Földtani felépítése 3 Éghajlata 4 Látnivalók 5 A Cserhát a művészetekben 6 Források

[szerkesztés] Fekvése

A Cserhátalja dombos vidékétől az Ipoly völgyéig húzódik. Középső része dombos, hegyes, nagyrészt erdőkkel borított terület; déli és északi széle laposabb, folyók, patakok hordalékával feltöltött mezőgazdasági terület. Nagyban meghatározza egész Nógrád megye arculatát.

[szerkesztés] Földtani felépítése

A Cserhát felépítése változatosabb szomszédaiénál: nyugati részén, az úgynevezett karsztos Cserháton triász korú, kiemelt mészkőrögöket (Naszály, Csővári rög) találunk, de a hegység fő tömege, a vulkáni Cserhát fiatalabb (zömmel oligocén korú, törmelékes üledékes kőzetekből és az ezekbe benyomult szubvulkáni andezittestekből (szillekből, kőzettelérekből, kürtőkitöltésekből stb.) áll. Mivel ezek az üledékeknél állékonyabb kőzetek, az erózió kipreparálja őket: rendszerint ezeket találjuk a hegyek csúcsain (Teke 566 m, Szanda 528 m) és (a kőzetteléreket) a gerinceken. A vidék legmagasabb pontja, a hegység északi peremétől keletre álló, 729 m magas Karancs is egy andezites lakkolit. A szomszédos Salgó–Kis-Salgó (Boszorkány-kő) vonulat és a Medves csoportja (Közép-Európa legnagyobb, 13 km²-es bazaltfennsíkja) a Nógrád–Gömöri-bazaltvidék része.

[szerkesztés] Éghajlata

A vidék a hegyeknek köszönhetően Magyarország más részeinél csapadékosabb: a hegyek vonzzák az esőfelhőket. A hőmérséklet is alacsonyabb egy-két Celsius-fokkal, mint az ország délebbre fekvő tájain: az évi középhőmérséklet 8,8-9 Celsius, az éves csapadék rendszerint jóval meghaladja a 600 millimétert. Az uralkodó szélirány a megye nagy részén északnyugati, a völgyek sokszor meglehetősen huzatosak. A napfénytartam évi 1850–1900 óra.

[szerkesztés] Látnivalók

• A dombos jelleg miatt a vidék kiválóan alkalmas túrázásra, kirándulásra. A területen az országos kéktúra is áthalad.
• Itt található Hollókő község is, amely környékével 1987 óta az UNESCO-Világörökség része.
• Több vár és rengeteg műemlék található a környéken.

[szerkesztés] A Cserhát a művészetekben

"Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk... Ez az én igaz hazám." (Mikszáth Kálmán)

[szerkesztés] Források

• ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG
• A Karancs-Medves
• Karátson Dávid: Az Északi-középhegység. In: Pannon enciklopédia. A magyarság kézikönyve. Urbis Könyvkiadó, Budapest, 2005.
• Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet