Záhony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 48.40698° k. h. 22.17453°

Záhony

Záhony címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kistérség

Záhonyi

Rang

város

Irányítószám

4625

Körzethívószám

Népesség

4675 (2005)

Népsűrűség

699,71 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

6,87 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Záhony

é. sz. 48.40698° k. h. 22.17453°

Záhony a magyar-ukrán határnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el. A városnál változik a Tisza folyása északiról délnyugatira.

[szerkesztés] Fekvése

Vasúti és közúti határátkelőhely korábban a Szovjetunió, ma Ukrajna felé. A Budapest–Moszkva vasútvonal határátkelőhelye. A volt szovjet (ma ukrán) vasutak eltérő nyomtávolsága miatt átrakási központra van szükség, amely Magyarországon Záhonyban és körzetében (Fényeslitke, Komoró, Tuzsér, Eperjeske), a határ túloldalán Csap (ukránul Csop) térségében épült ki, jórészt 1976 előtt. Magyar részről a MÁV Átrakási és Raktározási Igazgatóság működteti. A közúti fuvarozás fejlődésével a közúti határátkelőhely is nagy jelentőségűvé vált. A település 1989 óta város.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve szláv eredetű, etimológiailag azonos eredetű a gömöri Zahoniska nevű falunévvel, vagy a székelyföldi Zágon helység nevével.

[szerkesztés] Története

A településről az első írásos adatok a XIV-XV. század-ból valók. A XIV. század-ban a nádori bíróság e településen tartott törvényszéket Ung, Bereg, Ugocsa és vármegyék számára.

A XV. század-ból ismerjük földesura, Agócsi Péter' nevét is.

1476-ban a település keleti része a Zsurk-hoz tartozó Rátka a Homonnai család tulajdona volt.

1658-ban a Barkóczy család zálogbirtoka.

A XVIII. század végén földesura, Homonnai Drugeth János záhonyi birtokát elcserélte Csicseri Orosz János-sal.

A XIX. század-ban Ritter nevű nemes birtoka.

Az Ung vármegyéhez tartozó település 1860-tól került közigazgatásilag Szabolcs vármegyéhez.