Nyírkércs
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Nyírkércs | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Baktalórántházai |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4537 |
| Körzethívószám | 42 |
| Népesség | |
| Népesség | 829 (2001) |
| Népsűrűség | 58,05 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Nyírkércs
|
|
Nyírkércs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nyírkércs a Közép-Nyírség-ben fekvő település. Nyíregyházától ÉK-re, kb. 36 km, Baktalórántházától 4 km távolságra található település.
[szerkesztés] Története
Nyírkércs a környék egyik legrégebbi települése. Neve a Kér törzsnévből keletkezett.
A község keletkezése a X. század-ra tehető, telepítés formájában. Első lakói katonáskodó várjobbágyok voltak.
A XIII. század. végén a borsovai várispánság tartozéka volt.
A település neve V. István 1282-ben kelt oklevelében bukkan fel először. Az okirat szerint a Kiskércs -i kétekényi földet, melyet Laskod határából szakítottak ki, Bogdai (Baktai) Illés (comes) ispán kapta, aki azt továbbadományozta két serviensének.
A falu önállósodása és Laskodtól való elszakadása csak a XIV. század-ban következett be.
A település a XVI. század-ban két részből, Alsó- és Felsőkércs-ből állott.
A Kércsy-családnak Alsókércsen voltak birtokai, s itt volt kúriájuk is. A településen még Lónyai Andrásnak és a Jármy család-nak volt birtoka.
A község a XVIII. század. közepén ujratelepült, ekkorra már a falu Alsó- és Felsőkércs formája nem észlelhető.
Nyírkércs Baktalórántháza nagyközségi közös tanács társközsége volt, 1990-ben önállóvá vált, Nyírjákóval közös körjegyzőséget működtet.
A falunak 8-tantermes iskolája, idősek napköziotthona-,bentlakásos idősek otthona is van.
A település lakossága főként mezőgazdaságból él,a szántóföldi növénytermesztésből, zöldségtermesztésből él.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református temploma - eklektikus stílusban 1896-ban épült, Márta Gábor tassi vállalkozó terve és munkája által.
- Római katolikus temploma - 1997-ben épült fel. Mária képét az egri érsekség adományozta. Szentségtartzója népi fafaragó műve, a márványból készült oltárasztal német hívek adománya. A háromrészes oltárkép Küzmös Enikő festőművész alkotása.
