Vámosoroszi
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Vámosoroszi | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Kistérség | Fehérgyarmati |
Rang | község |
Irányítószám | 4966 |
Körzethívószám | 44 |
Népesség | |
Népesség | 547 (2001) |
Népsűrűség | 41,60 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 13,15 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Vámosoroszi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Szatmári-síkság-, az Ukrán határ közelében, a Tapolnok patak partján fekvő település. Fülesd 5 km,Kisszekeres6 km, Csaholc 4 km, Beregsurány 27 km, Csengersima 18 km, Cégénydányád 15 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
A település nevét az oklevelekben 1324-ben említik először, ekkor nevét Uruczy (Oroszi) alakban írják. A falut ukrán (orosz) telepesek lakták, s vámszedőhely volt.
A XIV. század-ban birtokosai a Kölcsey és a Matucsynai családok voltak.
1419-ben a falu egy részét Zsigmond király Báthory István-nak és Benedeknek adományozta, míg másik felét Kusalyi Jakcs István kapta meg.
1524-ben Drágffy János országbíró lett birtokosa.
1633-ban Bethlen István és Péter birtokaként tartják számon.
1810-től több birtokosa is volt, így a Domahidy, Tolnai, Szenichey, Mándy és Gulácsy családok is.
A Rákóczi szabadságharc alatt a falu teljesen elpusztult.
A XVII. század második felében a Luby, Maróthy, Fábri és Rédhey családok voltak a falu tulajdonosai.
1945-ig birtokosa volt még a Staudinger, és a Chisteph család is.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református temploma a XV. század-ban épült, késő gótikus stílusban.
Az egyhajós, homlokzati tornyos épület műemlék. A templomban a középkori, naív festményeknek tetsző festett faliképek találhatók. Festett fa-mennyezete a XVIII. század-ból való.
- A község népi építészetét képviselő szárazmalmát a szentendrei szabadtéri múzeum-ban szállították, ahol megtekinthető.