Nábrád
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Nábrád | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Észak-Alföld | |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
| Kistérség | Fehérgyarmati | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 4911 | |
| Körzethívószám | 44 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 958 (2001) | |
| Népsűrűség | 54,15 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 17,69 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Nábrád
|
||
Nábrád község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Fehérgyarmat várostól 5 km-re fekszik.Három folyó közelsége is szépíti környezetét.A Szamos folyó 200 méterre, a Túr folyó 2km-re és a Tisza folyó 5km-re található. (helyi lakos N.György)
[szerkesztés] Története
Nábrád nevét már 1274-ben említik az oklevelek, mint a Nábrádi család birtokát.
1428-ban a Nápráti család birtoka volt, s nevét ekkor Naprad-nak írták.
1439-ben a Kistarnóczi Szaraczén család királyi adományt kapott a birtok fele részére.
1457-ben Kezy (Kézy) László kap itt részbirtokot, majd 1580-ban Császári Komoróczy János, 1583-ban Rátóti Gyulaffy András kapott itt birtokrészt.
1630-ban Nyáry István is részbirtokos volt itt királyi adomány útján, és 1656-ban Way Péter és felesége Zoltán Anna is kapott itt részbirtokot királyi adomány útján.
A XVIII. és XIX. század-ban több kisnemesi család: a Rhédey, Botka, Móricz, Szunyogh, Nábrádi, Olcsváry és Füséri családok birtoka.
A XX. század elején a Botka családé, Botka Béla örököseié, akik itt szép kúriát is építettek.
Nábrád határába olvadt az egykori Nagy-Őren települéás és Gáthi puszta is, melyek azonban a XV. század közepe táján elpusztultak:
Nagy-Őren helység, melyet 1452-ben Nagyewren néven említettek, de az utána következő években valószínűleg elpusztult, mivel többé nincs róla említés.
Gáthi Puszta -n 1423-ban Nábrádi János és Banki Lőrincz kaptak birtokot, melyet tőlül Pyrychei István erőszakkal elfoglalt.
Gáthi pusztáról utoljára 1426-ban van adat, ekkor még a nábrádi nemesek határát is megjáratták, majd nyoma vész, valószínűleg ez is elpusztult.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom - középkori eredetű, tégla építésű.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye.
