Szamos
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
|---|---|---|---|---|
 |
||||
| Hossz: | 411 km | |||
| Forrás: | Radnai-havasok, Erdély) |
|||
| Torkolat: | Tisza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ) | |||
| Országok: | Románia, Magyarország | |||
A Szamos a Tisza bal oldali mellékfolyója.
[szerkesztés] Nevének eredete
A Szamos ősi folyónév. A római korban a latin Samum (tárgyeset) alakban bukkan fel. Töve talán a francia Somme folyónévvel van kapcsolatban. Ennek tövében talán a kelta 'samo (nyugalom) szó rejlik.
Kevésbé meggyőző az a feltevés, hogy forrása egy indoeurópai s(w)om-isyo (harcsában gazdag).
A magyarba szláv közvetítéssel kerülhetett át (Ihrig 197-8, ÚMLex., FNESz.)
[szerkesztés] Földrajza
A Szamos hossza 411 km, ebből Magyarország területére az alsó folyószakasz esik, mely 52 km. Romániában, a Keleti-Kárpátok nyugati szélén, a Radnai-hágó nyugati oldalán ered, és Nagy-Szamos néven dél, dél-nyugati irányba folyik tovább, magábagyűjtve több kisebb-nagyobb folyót, patakot is.
A forrástól haladva jobboldali nagyobb mellékfolyói: a Radnai-havasokban eredő Rebra és Szalva. Baloldali nagyobb mellékfolyói: az Ilva, mely a Borgói-hegységben ered és a Les vizét magábagyűjtve ömlik a Nagy-Szamosba, valamint a Sajó, mely a Beszterce vizét is összegyűjti.
A Nagy-Szamos Dés városánál találkozik össze a délről északi irányba folyó Kis-Szamos-sal.
A Kis-Szamos forrásvidéke a Bihari-hegységben található. Itt a Gyalui-havasok északi völgyeiben ered a Kis-Szamos két forrása, melyek Hideg-Szamos és Meleg-Szamos néven folynak észak, észak-keleti irányba, majd a Gyalui-havasok aljánál Kis-Szamos néven egyesülnek, és a folyó baloldalán, az Almási-hegység keleti völgyeiben eredő folyókat: Kapus-t, Nádas-t, Borsa folyót magukba gyűjtve, Désnél a Nagy-Szamossal egyesülnek.
A Dés-nél egyesült két Szamos (Kis- és Nagy-Szamos) innentől Szamos néven folyik tovább az Ilosvai- és az Almási hegység völgyében, magába gyűjtve a baloldalon belefolyó,- a Meszes hegységben eredő – Almás és Egregy, valamint a Szilágy ,valamint a jobboldalán beletorkolló Lápos folyót, amely Nagybánya alatt éri el a Szamost.
A Szamosba több kisebb patak is ömlik: a Kékes-, Zazar-, Fernezely-, Miszt-patak a Gutin és Rozsály hegységből, a Szinér pedig az Avas-hegységből ered.
Az eddig gyorsfolyású, tisztavizű Szamos a Szatmári-síkság-ra kiérve lelassul, és kiszélesedik. A Szatmári Síkság homokját magával sodró, felkavaró folyó színe innentől sárgás színűvé, zavarossá változik. (Szatmár városát elhagyva e színéhez sajnos a város ipari üzemei is hozzájárulnak).
A folyó Magyarország mai határát Csenger szélén, Komlódtótfalunál éri el, és Gergelyiugornyánál torkollik a Tiszába.
A szeszélyesen kanyargó folyó szabályozását 1890-ben fejezték be: összesen 22 átmetszés készült, mintegy 26 km hosszúságban. A folyó mindkét partján töltés húzódik.
A folyó levágott kanyarjait Holt-Szamos-nak nevezik. A Szamos folyószabályozás előtti medrében (Holt-Szamos) még most is bőven van víz, egyes szakaszai azonban már feltöltődtek. A régi, még víz borította meder-szakaszok csodálatos növény- és állatvilága sok kirándulót, horgászt csábít a környékre. Ilyen hely a Győrtelek mellett található Holt-Szamos, az ún. "Szilas-kanyar" is.
A Szamos folyó nagy kanyarulatait az itteni lakosság szeg-nek nevezi, így keletkeztek a régi nagy kanyarulatok mellett fekvő települések nevei is: Hermánszeg, Szamosszeg, mint a folyó kanyarulataiban fekvő települések, szeg-ek.
A Szamos magyarországi holt-ágai mellett található települések: Hermánszeg, Szamosújlak, Ököritófülpös, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Tunyogmatolcs, Nábrád.
