Szamosújlak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szamosújlak | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Fehérgyarmati |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4734 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Népesség | 428 (2001) |
| Népsűrűség | 81,21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Szamosújlak
|
|
Szamosújlak község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Szatmári síkságon található 492 lakosú település. Nyíregyháza 82 km, Mátészalka 26 km, Fehérgyarmat 12 km, Csengersima 15 km, Kisar 20 km, Gyügye 2 km-re található.
[szerkesztés] Története
Szamosújlak nevét 1332-ben Vylak, 1446-ban Zombok Ujlaknak írják. A Zombok család ősi birtoka volt.
Az 1400-as évek elején a Zsarolyáni családnak, 1446-ban Bekényi Miklósnak és feleségének, 1463-ban Gerezdy Istvánnak is van itt részbirtoka.
1495-ben Újlaky János és Antal kapják meg az egész települést.
A XVI. század-ban már Szamos-Újlak néven ismert.
1592-ben Szentmiklósi Pongrácz Gáspár kapja meg a falut.
Az 1600-as évek közepén már a Vay családbeliek a fő birtokosai.
1726-ban gróf Teleki János kapja meg királyi adományként.
1743-ban a báró Kemény családnak is van itt birtoka.
1810-ben kétharmada a Nagyváradi Ajtay családé, egyharmadrész özv. Maróthy Ferencnéé, majd a báró Bánffy és gróf Bethlen családoké.
Az 1900-as évek elején gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka.
A település temploma a XV. század-ban épült, alatta van az Ajtay család sírboltja. 1842-ben építették újjá, azonban 1865-ben leégett, de ismét felépült.
[szerkesztés] Nevezetességei
Református templom – Az 1992-95-ös feltárás és újjáépítés után Európa-Nostra díjat kapott.
