Győrtelek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Győrtelek | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Mátészalkai |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4752 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Népesség | 1739 (2001) |
| Népsűrűség | 117,74 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Győrtelek
|
|
Győrtelek község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település a Szatmári síkságon, Nyíregyházától 67, Csengersimától 29, Mátészalkától 12, Nagyecsedtől 10, Fehérgyarmattól ugyancsak 10 km távolságra található a kanyargó Holt Szamos partján. A községen keresztül vezet a 49-es és 491-es főútvonal, melyen át Csengersimánál Románia, Tiszabecsnél Ukrajna érhető el.
[szerkesztés] Története
Az ecsedi vár szomszédságában fekvő települést története során sok megpróbáltatás érte. A környéken átvonuló hadak minden alkalommal feldúlták, a XVII. század végén XIII. század elején pedig csaknem elpusztult.
- 1662-ben a szatmári vár német őrsége, 1717-ben a tatárok dúlták fel.
- 1709-ben és 1742-ben pedig pestis tizedelte meg a lakosságot.
- A Szamos árvize szinte évente elöntötte, az 1970-es nagy árvíz alkalmával pl. a község nagyobb része víz alá került. Lakosai közül ekkor sokan a közeli Mátészalkán építettek új otthont maguknak.
A falu nevét 1380-ban említik először: p. Giurtheleke néven. Ekkor már jobbágylakossága is volt.
- 1333-ba Cháholyi Sebestyén György nevű fiának adta, és nevezte el Gerg-telkének (Leleszi Káptalan).
- 1399-ben az elpusztult Mácsa lakóinak egy része is ideköltözött.
- A XVIII. század végéig a gr. Károlyi, Ilosvay, Irinyi, Patay, stb. családoké.
- Az 1900-as évek elején Jékey Zsigmond és Németh Elemér volt legnagyobb birtokosa. (Borovszky)
Győrtelek mai határa területén feküdt valamikor Bodorfölde, neve 1406-ban tűnik fel a Kállaiak, Tunyogiak, Csaholyiak pusztájaként: Bodorfewlde alakban. (1427: pr.Bodortheleke). Valószínüleg egykori lakosáról nevezték el.
[szerkesztés] Nevezetességei
Református temploma klasszicista stílusban épült, félkörívben záródó teremtemplom. 1731 körül épült fatemplomát 1731 táján újjáépítették. Téglatemplomuk 1822-ben készült el.
A volt ún. Csizmadia kastély a Kossuth utcában található. Csizmadia Jánosé volt. 1990- óta védett műemlék.
[szerkesztés] Természeti értékei
A falu a Holt Szamos mellett fekszik, csodálatos természeti környezetben, érintetlen vizi- és növényvilággal.
- A község Ny-i részén található egy kb. 300 éves Fehér fűzfa matuzsálem.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye.
- Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Mátészalkai kistérség települései |  |
|
Fábiánháza · Fülpösdaróc · Géberjén · Győrtelek · Hodász · Jármi · Kántorjánosi · Kocsord · Mátészalka · Mérk · Nagydobos · Nagyecsed · Nyírcsaholy · Nyírkáta · Nyírmeggyes · Nyírparasznya · Ópályi · Ököritófülpös · Őr · Papos · Rápolt · Szamoskér · Szamosszeg · Tiborszállás · Vaja · Vállaj |
