Kömörő
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kömörő | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Fehérgyarmati |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4943 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Népesség | 602 (2001) |
| Népsűrűség | 36,77 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Kömörő
|
|
Kömörő község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szamosköz-ben fekvő település.
Fehérgyarmat 9 km, Penyige 5 km, Túristvándi 5 km, Kölcse 13 km, Tiszabecs 21 km, Mánd 8,5 km, Tunyogmatolcs 14 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
Kömörő nevét az oklevelek 1344-ben említik először, Kemerew néven.
1300-as évek elején a Kömörey család volt birtokosa.
1344-ben I. Lajos király a Kölcseyeknek új adományt a településre.
1481-ben a Kömörey család tagjai közül Kömörey Mihályné és leányai ismét részt kapnak benne.
1496-ban Ujhelyi László és Szepessy Lászlóné voltak a település birtokosai.
1518-ban Werbőczy István volt itt birtokos, aki részét elcseréli Perényi Istvánnal.
1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János és Rácz Miklós voltak itt birtokosok.
1561-ben Fekete Kelemenffy János, 1638-ban Szuhay Gáspár és Máté, Becsky László özvegye, és Mosdóssy Imre voltak birtokosai.
1655-ben Perényi Zsigmondné, 1668-ban Melith Klára, Albisi Zólyomi Miklósné is birtokosaiként vannak feltüntetve.
A XVIII. század-ban még a Kölcseyeké, de később egészen a Kende családé lett.
A XIX. század végén urai a Kende, gróf Rhédey, Czerjék, Ilosvay és Szűcs családok voltak.
A XX. század elején Kende Zsigmond a nagyobb birtokosa.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom - 1792-ben épült.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye.
