Kispalád
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kispalád | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Fehérgyarmati |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4956 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Népesség | 557 (2001) |
| Népsűrűség | 33,29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Kispalád
|
|
Kispalád község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, az Ukrán határ között fekvő település. Nyíregyháza 112 km, Fehérgyarmat 29 km, Tiszabecs 14 km, Kölcse 12 km, Sonkád 8 km, Botpalád 2 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
Kispalád, a hajdan Paládságnak nevezett terület három falujához tartozott (Kispalád, s az Ukrajnába került Nagypalád és Botpalád).
Hajdan a Csaholyiak uradalmának palágysági részéhez tartozott. Egészen a család fiúágának kihalásáig a Csaholyiaké volt.
Az 1400-as évek közepén a Csaholyiakon kívül részbirtoka volt itt még a Hont-Pázmány nemzetség-ből származó Ujhelyi család tagjainak is.
Az Ujhelyi családból származó II. György neje a Káta nemzetség-ből származó Csernavodai Zsuzsánna volt.
1453-ban Ujhelyi György részbirtokos volt Kispalád-on és Darnó községben is.
1545-1549-ben Paládot a fiúsitott Csaholyi lányok kapták.
A XVI. század-ban a Csaholyi uradalom szétbomlásakor a Briberi Melith és a Radnóczi Petrichevich családoké lett, majd kamarai birtok, s a szatmári várhoz tartozott, még 1696-ban is.
A XVIII., a XIX.,és a XX. század-ban gr. Barkóczy, gr. Teleki, gr. Károlyi, Kállay, Szerdahelyi, Longer, Taikly, Becsky, Török, Angyalossy, Bakos, Jeney, Hunyadi családok birtoka.
Fényes Elek tört. geográfiájában így ír a községről:" A földje mint Botpaládé, sárga agyagos, itt-ott homokos, kaszálóin sásos széna terem, sok rétje, derék. Éger erdeje meglehetős. A Túr és a Tisza vizei járják áradáskor. 777 lakosa van. Teleki gróf a Túr vizén ékes, s jövedelmes malmot bír."
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templomát a XV. század-ban építették, neogótikus stílusban, azonban az villámcsapás következtében 1815ben leégett, azonban a tűzvész után újra helyreállították.
1903-ban új templom építését határozták el, ami 1910-ben készült el. Az építkezés során a régi templom tornyát beépítették az új templomba, a mostani egy szinttel magasabb a régi toronynál. A neogótikus templom mostani romos állapotában is elbűvölő látványt nyújtó, harmonikus megjelenésű épület. Orgonája 1915-ben készült, a templom tornyában lévő két harangot Slezák László öntötte 1927-ben.
- Műemlék jellegű Angyalosi Bertalan-féle csűr, és népi építészetű lakóház a Fő-utcán találhatók.
[szerkesztés] Természeti értékei
Kispaládot a Túr és a Palád patak öleli körbe, s tőle délnyugatra a Paládi erdő és a Klastrom erdő tölgy, szil,kőris és akácos egybefüggő tömbje. Az erdő a Szatmár-Beregi tájvédelmi körzet-hez tartozik.
