Szabolcsveresmart
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szabolcsveresmart | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Kisvárdai |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4496 |
| Körzethívószám | 45 |
| Népesség | |
| Népesség | 1765 (2001) |
| Népsűrűség | 76,91 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Szabolcsveresmart
|
|
Szabolcsveresmart község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északnyugati részén, Kisvárdától északnyugatra, a Tisza mellett fekvő település.
[szerkesztés] Története
Veresmart (Szabolcsveresmart) nevét az oklevelek a XIV. század elejétől említik.
1329-ben a Zichy család oklevéltárában már elelőfordult neve, Poss. Weresmorth és Villa Weresmorth néven.
1334-ben a Várday család tagjait írták a település birtokosának.
A XVIII. század végén, a XIX. század elején több család birtoka: a herceg Eszterházy, báró Horváth, báró Vay, Ghillányi, Czóbel, Szögyéni, Elek, Palaticz Erőss, Farkas, Ferenczy, Irinyi családoké volt.
A XX. század elején pedig Wahrmann René volt tulajdonosa.
Az 1900-as évek elején Borovszy Samu összegyűjtötte az utókor számára a településen akkor még fellelhető, és használatban levő ősréginek tartott hely és dűlőneveket is, melyek a következők voltak: Zelemér-erdő,Verőcse, Erdős duba, Csanda, Selejeg-tó, Narva laposa, Bodnár-kána, Mali-kána, Pataj, Korong.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom - 1843-ban épült.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
