Nagydobos
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Nagydobos | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Mátészalkai |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4823 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Népesség | 2280 (2001) |
| Népsűrűség | 84,66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 26,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Nagydobos
|
|
Nagydobos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Nyírség keleti csücskében a Kraszna folyó bal partján helyezkedik el a település. Határában szelid dombok és sík területek váltják egymást. Nagydobos Nyíregyházától 60, Vásárosnaménytól 8, Mátészalkától 16 km-re fekvő község.
[szerkesztés] Története
A megye egyik legrégebbi településeként tartják számon, mely már 1219-ben említve van.
A Nyírség keleti peremén még a Honfoglalás után megtelepedett lakosai gyepű-őrök voltak, ahogy erről a falu foglalkozásnévből eredő (dobos) neve is tanúskodik. Valószínű, hogy első lakói a közeli gyepű védelmével megbízott népek voltak, akik dobolással adtak hírt a közelgő ellenségről, a fenyegető veszedelemről.
A falu neve elsőként 1219-ben egy odavaló poroszló nevében tűnik fel, majd első írásos említése 1287-ből való.
A XIII.század. végén a Hont-Pázmány nemzetség régi birtokai között találjuk.
1287-ben IV. László király az ellene fellázadó Hontpázmány nembeli Kozma fiaitól (Páltól és testvérétől) elveszi és a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozza más birtokokkal együtt.
1296-ban a falunak már temploma van, melyet Szent Márton tiszteletére építettek, mely a mai falun kivülre esett, azonban azt a mult sz-ban rossz állapota miatt lebontották.
1294-1308 között a Hont-Pázmány és az Aba nemzetség-beliek között osztozkodás folyik az Aba ág leánynegyede miatt. A régi iratokban ekkor tűnik fel Várasdobos (a mai Pusztadobos) és a Hontpázmányok egykori lakóhelyét KOKAD várát is ekkor említik. (castrum KOKOTH) (Szab.Szatm.74-5)
A település uraiként első ízben 1317-ben a Perényiek tünnek fel, egy birtokvita miatt 1404-ben kap rá új adományt Perényi Gergely. A Perényiek kezén a település gyors fejlődésnek indult.
1421-ben már vásárjogot is kapott.
1945-ig fő birtokosának a Perényi család tekinthető, de mellettük a XVIII. század-tól a gróf Károlyiak, és Dessewffyek, a XIX. század derekáig a báró Perényi és Dessewffy családokon kívül a Péchy, Bogcha és Lónyai, majd a Perényiek mellett a Dessewffy birtokokat öröklő Jármy, ill. Luby, Péchy és Dienes családok.
[szerkesztés] Nevezetességei
1808-ban épült a Perényi család által épült klasszicista stílusú, eklektikus díszítésű, elnyujtott alaprajzú kastély. A közelébe eső dombon magasodik a Perényi Péter építtette római katolikus kápolna, mely 1868-ban épült későromantikus stílusban, neogótikusan berendezve. A kápolnában lévő oltárképet Jakoby Károly festette, az építtető mellszobrát Kallós Endre alkotta.
A község főutcáján álló református templomát 1894-ben kezdték építeni, de csak 1903-ban sikerült befejezni.
A közelében álló görögkatolikus templomot 1813 és 1872 között építették.
Nagydobos nevezetességei között található még a világhírű Nagydobosi sütőtök is, mely kiváltképp az 1920-as 1930-as években a település meghatározó terménye volt.
1998 óta minden év augusztus vagy szeptemberében megrendezik a Nemzetközi Sütőtök Fesztivált. Minden évben felhívást tesznek közzé az országban található "legnagyobb tök" címért. Az eddigi legnagyobb példányok jóval meghaladták az egy mázsát. Az első évek súlyrekordja pl. a 116 kg-ot is elérte. A tökfesztiválra ellátogatók legnagyobb csodálatát vívja ki, hogy mi mindenféle készíthető tökből. Dísztárgyak garmadája, játékok, stb. De érdemes megkóstolni a tökből készített ételeket, italokat is ( pl.tökös lapcsányka, tökös-mákos rétes, tökbólé, stb) .A fesztiválon van tökszoborkiállítás, tökváltó verseny, töklámpás felvonulás, a gyermekeknek tökbábszínház is.
[szerkesztés] Források
Borovszy S.: Szab.vm. Kálnási Á.:A Mátész. jár. földr. .nevei
| A Mátészalkai kistérség települései |  |
|
Fábiánháza · Fülpösdaróc · Géberjén · Győrtelek · Hodász · Jármi · Kántorjánosi · Kocsord · Mátészalka · Mérk · Nagydobos · Nagyecsed · Nyírcsaholy · Nyírkáta · Nyírmeggyes · Nyírparasznya · Ópályi · Ököritófülpös · Őr · Papos · Rápolt · Szamoskér · Szamosszeg · Tiborszállás · Vaja · Vállaj |
