Perényi Péter
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Perényi Péter (1502–1548): koronaőr, erdélyi vajda. Perényi Imre nádor fia, Ferenc püspök testvére.
1519-ben temesi ispán és temesvári főkapitány, ugyanebben az évben koronaőr. Jelen volt 1526-ban a mohácsi csatában. Előbb Szapolyai János király híve. 1526-ban erdélyi vajda és Abaúj vármegye főispánja.
1526 és 1527 között harcolt a Cserni Jován vezette bácsi szerb felkelők ellen. A vezérüktől a szőlősi csatában vereséget szenvedett, de néhány hónap múlva Czibak Imrével Szeged mellett döntő vereséget mért a rácokra.
1527 végén I. Ferdinándhoz pártolt, s a koronát is kiszolgáltatta neki. Jutalmul Sárospatakot és az egri püspökség javainak haszonélvezetét kapta. 1529-ben ismét János király pártján állt; ő kérte meg ura számára és kísérte Magyarországra Izabella királynét. 1540-ben megint Ferdinándhoz állt, aki kinevezte királyi kancellárrá.
1542-ben gyanúba került, hogy a török fennhatóságának elismerésével maga számára akarja a trónt megszerezni, ezért Ferdinánd elfogatta és holtáig fogságban tartotta. Perényi a reformáció támogatója volt.