Szamoskér
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szamoskér | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Mátészalkai |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4721 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Népesség | 449 (2001) |
| Népsűrűség | 46,24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Szamoskér
|
|
Szamoskér község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Szatmári-síkságon található, a Szamos folyó partján, Nyíregyházától 78 km-re keleti irányban. Szomszédos települései: nyugati irányból Szamosszeg, és tőle délkeletre Tunyogmatolcs.
[szerkesztés] Története
Neve először 1292-ben tűnik fel, amikor a Szamos-parti település elrontott várhelyét,(mely még a régi térképeken is jelölve van egy vízzel körbevett szigeten) és a Szamoson álló két malmát az Aba nemzetség- beli Omodé elfoglalta. Talán ide vonatkoztatható az a 1298-ból származó oklevél, amelyben IV. László király a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihály részére adott várépítési engedélyt, a vár (Nógrád) azonban nem állhatott sokáig, mert 1342-ben már lerombolásáról irnak . Nevét szláv eredetűnek tartják, ami új várat jelent. A feltételezések szerint talán a vár építése céljából idehozott szláv telepesek adták nevét.
Kér eredetileg törzsnév volt, igy arra lehet következtetni, hogy a település a XI. század elejénél később nem keletkezhetett. A Balog-Semjén nemzetség birtokai között említik az oklevelek. 1292-ben a Szamos túlsó partján fekvő Kérsemjénnel együtt a Kállai család ősi birtoka. Az Omodé által elfoglalt birtokot csak 1307-ben sikerült visszaszerezniük. 1427-ben Zsigmond király adott új adományt rá a Kállaiaknak, de egy részére a Cudar nembeliek is igényt tartottak. 1548-ban Dobó Ferenc és Domokos is részt szereztek benne. A XVII. század-ban a Szabolcs vármegyéhez tartozó falu nagyon szoros kapcsolatban állt a Szamos túlpartján épült Semjénnel (ma Kérsemjén), lakosai a község református templomának megépítéséig a Szamoson át oda jártak istentiszteletre, a gyerekek pedig 1983-ig iskolába. A falu 1810- ben épült fatornyos református templomának tornya az időtájt Európa legnagyobb fatornya volt, de 1914-ben villám súlytotta, ezért lebontották. Helyén ma egy harangláb áll. A település az árvizektől sokat szenvedett, és helyét is többször megváltoztatta.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Mátészalkai kistérség települései |  |
|
Fábiánháza · Fülpösdaróc · Géberjén · Győrtelek · Hodász · Jármi · Kántorjánosi · Kocsord · Mátészalka · Mérk · Nagydobos · Nagyecsed · Nyírcsaholy · Nyírkáta · Nyírmeggyes · Nyírparasznya · Ópályi · Ököritófülpös · Őr · Papos · Rápolt · Szamoskér · Szamosszeg · Tiborszállás · Vaja · Vállaj |
