Rétközberencs
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Rétközberencs | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Kisvárdai |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4525 |
| Körzethívószám | 45 |
| Népesség | |
| Népesség | 1175 (2001) |
| Népsűrűség | 74,37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Rétközberencs
|
|
Rétközberencs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
A Rétköz keleti részén, Kisvárdától 10 km-re található Rétközberencs. A mai nevét 1898-ban vette fel, korábban Berencs néven említették. Írásos dokumentumokban 1289-ben találkozhatunk először a Berencs névvel, de már kb. 5000 éve is lakott terület volt. A régészeti kutatások során több újkőkori edény és szerszám, bronzkori harcicsákány és arany ékszer került elő, valamint teljes épségben két honfoglalás kori sírt sikerült megmenteni az utókor számára. A történelem folyamán több család is birtokolta, többek között a Várady, Bacskay, Eszterházy és Vay családok. A polgármesteri hivatal épülete is egy nemesi kúria volt.
A falut a Tisza szabályozásáig mocsaras terület vette körül, amely természetes védelmet nyújtott az ellenséggel szemben, ezért soha nem foglalták el. A szabályozás után megnövekedett a termőterületek nagysága, amire szükség is volt, hiszen a lakosság létszáma folyamatosan emelkedett. Az itt lakó emberek gyűjtögetésből, halászatból, nádvágásból és később főként a mezőgazdaságból biztosították megélhetőségüket. Az 1800-as években már híressé vált a berencsi káposzta, melyet a régi pecsétekben is szerepeltetnek.
A reformáció óta a község lakosainak többsége református vallású. A református templom építésének pontos idejét nem ismerjük, de a középkori templomból megmaradt részek ma is benne vannak a templom épületében. 1779-ben renoválták, majd 1887-ben kelet felé bővítették, és ekkor építették a ma is álló tornyot.
A rendszerváltás óta a község jelentős fejlődésen ment keresztül. Megépült a vezetékes ivóvízhálózat, a gáz- és telefonhálózat, az utak 90%-át szilárd útburkolattal fedték. 1997-ben sokak szerint a környék egyik legszebb általános iskolája, majd 1999-ben orvosi rendelő és szolgálati lakás épült. Az önkormányzat további tervei közé tartozik egy Kékcse-Rétközberencs összekötő út megépítése, így könnyen megközelíthető lenne a Bodrogköz vagy a megye bármelyik területe.
A lakosság jelenlegi létszáma 1161 fő, ennek nagy része még mindig a mezőgazdaságból él. Mint a többi szabolcsi faluban, itt is gondot okoz a munkanélküliség, de ezt valamelyest mérsékelték a községben megtelepedett vállalkozások. A vállalkozások számára csábító lehet, hogy községünk része az adózási előnyöket nyújtó Záhony Vállalkozási övezetnek.
[szerkesztés] Néhány adat településünk lakosságáról
Állandó lakosok száma: 1161 fő Férfiak: 563 fő Nők: 598 fő
Életkor szerinti megoszlás:
- 0 – 2 éves 53
- 3 – 6 éves 70
- 7 – 14 éves 169
- 15 – 18 éves 82
- 19 – 57 éves 570
- 58 – 62 éves 39
- 63 – 110 éves 178
Lakások száma: 379
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
