Szatmárcseke
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szatmárcseke | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Fehérgyarmati |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4945 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Népesség | 1558 (2001) |
| Népsűrűség | 42,91 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 36,31 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Szatmárcseke
|
|
Szatmárcseke község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Tiszahát-on fekvő Tisza-parti település. Nyíregyháza 94 km, Vásárosnamény 29 km, Fehérgyarmat 17 km, Tiszabecs 18 km, Tiszacsécse 11 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
Szatmárcseke (Cseke) neve az oklevelekben 1181-ben tűnik fel először, ekkor már virágzó község, saját egyházzal.
1344-ben Nagy Lajos király új adományt adott rá a kölcseyeknek. A Kölcseyek, melyek Szatmár vármegye egyik ősrégi családja, – IV. Béla király névtelen jegyzője szerint -a Kende családdal egy törzsből OND vezértől, az ETE atyjától veszik eredetüket.
A település nevét 1496-ban Cheke alakban írják, s az Ujhelyi család tagjai nyertek rá királyi adományt.
1507-ben Báthory István és Butkay István, 1515-ben Czégényi Kende Péter, 1516-ban Báthory András szerez itt részbirtokot.
1518-ban Werbőczy Istvánt is a birtokosai közt találjuk, mely birtokot Perényi Istvánnal a dobronyai uradalomért cseréli el.
1520-tól a század végéig Báthory András, a Gúti Országhok és még 9-család birtoka.
1642-ben Kölcsey Péter és Zsigmond kapnak egyes részeire új adományt.
A XVII-XVIII. század-ban a Kölcsey és Kende rokon családokon kívül a gróf Rhédey, Pongrácz, Kisdobronyi Isaák, Gulácsy és más nemes családoknak is van itt birtoka.
A XX. század elején legnagyobb birtokosai: Kende Béla, Kende Elemér örökösei, Kölcsey Gábor, Zoltán.
A település az évszázadok során sokat szenvedett. Török, tatár, német portyázó csapatok dúlták, kolera sújtotta, sokszor szenvedett az árvizektől, 1865-ben pedig majdnem teljesen leégett.
[szerkesztés] Nevezetességei
- 1815-től 1838. augusztus 24-én bekövetkezett haláláig itt élt Kölcsey Ferenc költő; itt írta a Himnuszt 1823. január 23-án. A Kölcsey-kúria helyén álló Múvelődési Házban emlékszobát rendeztek be a tiszteletére.
Az épület előtt áll Kölcsey Ferenc egészalakos bronzszobra, melyet a Himnusz születésének 150., s a költő halálának 135. évfordulójára állítottak fel.
- Szatmárcsekei Tájház: XVIII. sz-ban épült taposott szalmatetős szegényparaszti lakóház, népi bútorokkal berendezve.
- Csónak alakú, faragott fejfák sokasága mellett haladva érjük el Kölcsey Ferenc fehérmárvány klasszicista stílusú síremlékét a szatmárcsekei református temetőben.
- Református templomát a XV. században építették.
- Római katolikus temploma 1840 táján klasszicista stílusban épült.
- Cinkefőző verseny
- Szilvalekvár fesztivál
