Nagykálló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk Nagykálló szól. Hasonló címmel lásd még: Kálló.

Koordináták: é. sz. 47.8833° k. h. 21.8500°

Nagykálló

Nagykálló címere

Becenév: Kálló

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kistérség

Nagykállói

Rang

város

Irányítószám

4320

Körzethívószám

Népesség

10 483 (2005)

Népsűrűség

157,75 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

68,55 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Nagykálló

é. sz. 47.8833° k. h. 21.8500°

Nagykálló légifotója

A vasútállomás Nagykállóban

A profi Nagykállóban.

Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

[szerkesztés] Nevének eredete

A Nagykálló név néhány lehetséges magyarázata:

sokáig Nagykállóban volt a környék legnagyobb kallómalma
a kál szó jelentése „nagy”
a kálló régen gyülekezőhelyet jelentett (ezt őrzi például az „elkallódik” szavunk).

[szerkesztés] Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben fekvő település.

Nyíregyháza 14 km, Balkány 14 km, Kállósemjén 8 km, Geszteréd 13 km, Napkor 9 km, távolságra található.

[szerkesztés] Története

Nagykálló a 14. században már mezőváros, és a Kállay család birtoka volt. Egy ideig egy Kiskálló nevű település szomszédságában volt, mára a kettő összeolvadt.

1315-ben Károly Róberttől jogot kapott hetivásár tartására.

1323-ban a fennmaradt oklevelek szerint e helyen már vármegyei gyűlést is tartottak, s Kálló főként kedvező földrajzi helyzete következtében - mivel a nagyforgalmú Tokaj-Szatmárnémeti, Debrecen-Ungvár-Munkács-Beregszász közötti útvonalba esett - lassanként a környék gazdasági és kereskedelmi központjává vált

1457-ben a település urai, a Kállayak királyi engedélyt kaptak várkastély építésére.

1556-ban a törökök felégették, ezután a védelmét megerősítendő várat emeltek.

1574-ben végvárnak nyilvánították.

1603-ban Bocskai István itt telepítette le a hajdúit, ezzel hajdúvárosi rangra emelte, Nagykállót (amit akkoriban a sok áttelepülés miatt Újkállónak is hívtak). Lakóit a hajdúvárosok jogaival ruházta fel, ami együtt járt azzal, hogy lakosai mentesültek az állami és földesúri terhek alól, katonáskodásuk fejében.

Bocskai halála után Báthori Gábor a hajdúkat Hajdúböszörménybe telepítette át, Nagykálló megfogyatkozott, de továbbra is ipari központ maradt.

A XVII. század-ban Nagykállóban megalakultak, és virágzásnak indultak a céh-ek; a csiszár, kovács, lakatgyártó, szabó, csizmadia, szűcs, varga, melyeknek kiváltságlevelei az 1616-1654 közötti időkből valók.

1666-ra jelentős salétromfőzőhely.

1630-ban I. Rákóczi György elfoglalta, és itt bocsátotta ki Függetlenségi Kiáltványát.

II. Rákóczi Ferenc 1703. július 29-én, a Rákóczi-szabadságharc első ostromaként megtámadta, és másnapra bevette a várat.

1704-ben elrendelte a vár lerombolását (amit végül csak 1709-ben rendeltek el.

1747-ben Szabolcs vármegye székhelye lett. Amikor 1867-ben Nyíregyháza megyeszékhely lett, Nagykálló háttérbe szorult.

1989-ben városi rangot kapott.

[szerkesztés] Megközelítése

(megközelítése)

[szerkesztés] Nagykállón született híres emberek

Simonyi József (1770. április 8. – 1832. augusztus 23., Arad) a "legvitézebb huszár", a napoleoni háborúkban közhuszárból ezredessé emelkedett vakmerõ katona. [[1]]
Korányi Frigyes (1828. december 10. – Budapest, 1913. május 19.), belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
Ámos Imre (Ungár Imre) 1907. december 7. – Ohrruf, (Németország), 1944) festőművész, Anna Margit festőművész férje.
Bereczky László (1931. szeptember 12. – 2001. július 14.): író, újságíró, könyvtáros, Szinnyei József-díjas (1995)
Szabad János (1945 – ) biológus, genetikus. A biológiai tudomány doktora (1990-). A Szegedi Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, Az Akadémiai Díj (megosztott, 1991) és a Szentágothai János Szakkuratóriumi Díj (2001) kitüntetettje.[[2]]

[szerkesztés] Nevezetességei

főtér: itt található a Református templom, a volt megyeháza és a Szabadság-kert.
Millenniumi emlékmű: 1896-ban emelték a magyar szabadságharcok emlékére.
református templom: 1710 körül épülhetett; harangtornyának, amely az Alföld egyik legmagasabb építménye (60 m), a Rákóczi-szabadságharc első ostromának emlékére a Rákóczi-torony nevet adták, és beleépítették az elfoglalt vár köveit.
római katolikus templom: a XVIII. században épült, késő barokk stílusban.
görög katolikus templom: a XVIII. században épült, Nagykálló legrégebbi épülete.
zsidó temetők
Helytörténeti Múzeum.
Korányi Frigyes emlékház.
Harangod: tanya Nagykálló közelében. A legenda szerint itt merült el a mocsárban a tatárok elől menekített harang. A környező vidék egyik legszebb része, ahol nyaranta kézműves táborokat rendeznek.
Ínségdomb: 1780-ban emelték, amikor az éhínség miatt a lakosok a földesúrtól, Kállay Ferenctől kértek gabonát, aki fizetségül a 12 méteres domb összehordását és a tetejére kilátó építését szabta meg nekik.

[szerkesztés] Testvértelepülések

[szerkesztés] Demográfiai adatok

Lakosainak száma: 10.588
Háztartások száma: 3.516

[szerkesztés] Infrastuktúra

[szerkesztés] Oktatás

A város középiskoláiban tanuló 1500 diák hosszabb távon is biztosíthatja a munkaerő utánpótlását. Jelenleg is képeznek szabó-varró szakmunkásokat, középfokú közgazdasági, pénzügyi-számviteli és számítástechnikai szakembereket. Országosan elismert a német két tanítási nyelvű gimnáziumunk, ahol jelenleg is folyik olasz, angol és francia nyelvoktatás.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

Benetton Ungheria Kft.

[szerkesztés] Szolgáltatások

[szerkesztés] Hipermarketek

Profi
Penny Market épülő

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Nyírpazony	Napkor	Apagy
Nyíregyháza	Nagykálló	Nyírbátor
Geszteréd	Balkány	Szakoly

A Nagykállói kistérség települései
Balkány · Biri · Bököny · Érpatak · Geszteréd · Kállósemjén · Nagykálló · Szakoly · Újfehértó
Településrészek: Abapuszta · Baloghtanya · Bay-tanya · Béketelep · Birketanya · Budalapos · Cibakpuszta · Csiffytanya · Déssytanya · Dugótanya · Fináncz-tag · Fintortag · Forássdűlő · Forrástanya · Görénytanya · Görénypuszta · Harangod · Jánoskert · Jármytanya · Jegyzőtanya · Kálmánchelyitanya · Kenderáztatótanya · Kenderestanya · Kiscsere · Kisgörénytanya · Kiskecskés · Kismogyorós · Koczoghtanya · Lászlókert · Létai utca vége · Lovastanya · Ludastó · Micskepuszta · Nádaspuszta · Nagykecskés · Nagykertszőlő · Nagymogyorós · Napfénymajor · Nyíritanya · Ordastelep · Perkedpuszta · Péterhalom · Petőfitelep · Petritanya · Református egyház tag · Szállásföld · Szirond · Szitástanya · Szőlőskert · Szúrótag · Táncsicstelep · Tiszaszőlő · Tormáspuszta · Trombitástanya · Újfalurét · Ujhelyitanya · Újtag · Újszőlő utca · Újszőlőskert · Ungártanya · Vadászkert · Vecsertanya · Zsindelyes