Kállay család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Kállay család egyike legrégibb ősnemes családainknak, mely eredetét a száznyolc ős nemzetség egyikéből a Balog-Semjén Bolok-Simián) nemzetség-ből (genus) veszi. A család ősi fészke Nagy-Kálló Nagykálló és környéke volt.

[szerkesztés] története

A család oklevélből ismert legrégibb őse Ubul de genere Bolok Simian (Balog-Semjén volt, aki II. András király korában élt.

A család ősének, Ubul-nak három fia volt: I. Gergely, I. Mihály és Egyed.

1252-ben I. Mihály nevű fiát Comes-nek (ispán) írták, s V. István királytól Szabolcs megyében két pusztát nyert, melyek az oklevélben Nunkupul (Napkor) és Tuth (Guth) -ként voltak írva.

1290-ben IV. László király Simon Mitzbán fiaitól elvette a leleszi monostor fölötti kegyúri jogot, s azt I. Mihály fiainak: I. Istvánnak és Pálnak adományozta.

1325-ben osztoznak meg birtokaikon II. Mihály, I. István és László testvérek Egyednek, Szabolcs vármegye főispánjának fiával Iván mesterrel, s ekkor II. Mihály Kér, Panyola, Nagy-Semjén, Szent-Mihály, Napkor, Béltek, Thivadarthuk nevű helységekben kap részbirtokot.

A család Szabolcs megyéből Szatmár, Bereg, Bihar,Zaránd,(ma: Arad) és Fejér vármegyékbe ágazott szét.

A család fontosabb tagjai:

Kállay János (IX.) 1550. szörényi bán. (Várday Judit)
A rekatolizálni nem hajlandó, Kállay János, az ötvösmesterséget kitanulta, Bocskaitól Simándi Eötvös előnévvel ismételten nemesi oklevelet kap (1606.03.08. Kassa) tőle származik a református vallású Simándi Eötvös Kállay ág.[1]
Kállay János (XII.) 1690. 1701. (1. Gál Magdolna, 2. Perényi Bora) - tőle származik az Orosi ág.
Kállay Ferenc (IV.) 1690 - tőle származik a Napkori ág.
Kállay Menyhért Szabolcs v. alispán 1848.
Kállay Béni(Pest; 1839 - Bécs; 1903) Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere
Kállay Tibor (Budapest 1881- Budapest 1964) pénzügyminiszter
Kállay Miklós (Nyíregyháza 1887,-New York 1967) miniszterelnök