Tákos
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Tákos | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Vásárosnaményi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4845 |
| Körzethívószám | 45 |
| Népesség | |
| Népesség | 411 (2001) |
| Népsűrűség | 37,99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Tákos
|
|
Tákos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tákos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i felében, a Beregi-síkságon található kis település. Mátészalkától 28 km, Vásárosnaménytól, Beregsuránytól 11-11 km, Csarodától 3 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
Tákos első írásos említése 1321-ből való egy perrel kapcsolatban, amely szerint Kállai Ubul feldúlta fia, a Kaplon nemzetség-beli Sándor mester tákosi birtokát. A 15. század-ban a Csarnavodai, Surányi és a velük rokon Makray család révén a Szepesi család-beliek is bírták egy részét. 1488-ban a Csicseri Orosz család is birtokot szerzett a településen. 1500-ban a falu egy részét Murgai János kapta királyi adományként. Az 1567. évi adóösszeírásban Tákosi Pál, Szalmadi Imre és Görbedi László voltak a település földesurai. A 17. század második felében a Csicseri Orosz családnak volt itt birtoka és udvarháza, a 18-19. században pedig a Buday család birtokolta.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református temploma 1766-ban épült, paticsfallal, zsindelytetővel. Mellette álló faépítésű tornyát eredeti stílusban ujraépítették.
A templom belsejében egyedi, festett berendezés található. 1766-1799-ből való mennyezete 78 festett virágos kazettából áll, padlója döngölt sár. A templomot "mezítlábas Notre Dame" néven is nevezik.
Híresek az itt készült "beregi keresztszemes" kézimunkák is, melyeket még ma is készíti a lakosság
[szerkesztés] Természeti értékei
A település határában található a 600 hektár kiterjedésű Bockereki erdő, mely a tájvédelmi körzet része.
Égerlápos erdők, gyöngyvirágos-tölgyesek foltjai tarkítják a tájat.
A fekete gólyák kedvenc fészkelőhelye, de megtalálható itt a keresztes vipera ritka fekete változata is.
