Tisztaberek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Tisztaberek | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Kistérség | Fehérgyarmati |
Rang | község |
Irányítószám | 4969 |
Körzethívószám | 44 |
Népesség | |
Népesség | 665 (2001) |
Népsűrűség | 36,50 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 18,22 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Tisztaberek község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település.
Túrricse 7 km, Rozsály 5 km, Méhtelek 9,5 km, Zajta 11 km, Gacsály 8 km, Császló 12,5 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
A település nevét az oklevelek 1332-ben említik először, ekkor Chyzaberug-nak, 1342-ben Thyzthaberuk, 1470-ben Thyzthaberek, 1486-ban Berek alakban írták.
A XIV. század elején már egyházas hely volt.
1352-ben Tibai Mihály fia István vette zálogba rokonainak, Péter és Tamás mesternek birtokát 200 gyráért.
1393-ban Balk és Drágh perlekedtek Tisztaberek miatt a meggyesi bán fiaival.
1424-ben és 1470-ben a Drágfiak osztoznak meg rajta. A Drágfiakon kívül birtokos volt még itt a Gachály család, 1437-ben, s 1470-ben a Csató család is birtokos volt itt.
A XV. század-ban a településnek pálos kolostora is volt, melynek a patrónusai a Drágfi család tagjai voltak.
Tisztaberek 1486-ban már a Szatmári vár-hoz tartozott.
A XVIII. század elején a Gyulafiaké volt, majd utánuk házasság útján a Tarpay Gergelyé lett, aki II. Rákóczi Ferencet követte a bujdosásba, ekkor a Rhédeyek kapták meg, de mellettük a Kecskés és Vasadi családoknak is volt itt birtokuk.
Az 1900-as évek elején nagyobb birtoka van a településen Szoboszlay Sándornak, Dely Imrének és Fogarassy Zsigmondnak is.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom - 1880-ban épült.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Sámuel: Szatmár vármegye.