Zsarolyán
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Zsarolyán | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Fehérgyarmati |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4961 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Népesség | 460 fő (2001) |
| Népsűrűség | 71,99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Zsarolyán
|
|
Zsarolyán község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Szatmári síkság Szamos és Tisza közötti részén fekvő település. Fehérgyarmat 7,5 km, Tunyogmatolcs 12 km, Nagyszekeres 2 km, Cégénydányád 5 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
Nevét 1380-ban említik az oklevelek, ekkor Saralyan- alakban írják.
1308-ban Péter comes (ispán), a Jurk fia pert indított érte, s ősi jusson meg is kapta. Utódai már az 1300-as években Zsarolyániaknak írták magukat. A Zsarolyáni család fő birtokosa volt a XVII. sz. végéig.
A XIV-XV. sz-ban a Szekeres családnak volt még itt nagyobb birtoka.
A XVI-XVII. sz-ban több család, igy 1507-ben a Báthori István, 1590-ben a Csányi, Almási, Nyíri, Zsarolyáni, Tőke családok kapnak itt birtokot.
A XVIII. sz-ban részben új birtokosok kerülnek a régiek helyére. 1754-ben Klobusiczky László kap itt részbirtokot, a szd. végén a Jeney, Sámé, Veres, Márton, Szerdahelyi, Váry, Cséke, Mészáros, Pathó és Újlaki családok birtoka. Az egész helységet nemesség lakta a XIX. sz. közepéig.
1730-ban a Zsarolyánra való Tóth Borkát, Sárosi János feleségét a nagykárolyi piacon boszorkányságért megégették.
Ezt az esetet énekli meg Gvadányi József a peleskei nótáriusban, hol Tóti Dorka néven szerepelteti.
SÁMELY PUSZTA is a községhez tartozott. Hajdan népes település volt. A Sámé család ősi birtoka volt. A család 1421-től a család Sámelházi néven szerepel.Rajtuk kívül még a Zsarolyáni és Pátyodi családnak volt benne részbirtoka. 1507-ben már puszta volt, s Báthory István kapta meg egy részét. 1504-ben az egész Mutnoky Mihályé lett. 1549-ben a Zsarolyáni, Erdélyi, Gál, Fodor, Rápolthy családoknak is van itt birtoka. 1750-ben Nagy Sándor és György nádorispáni, 1754-ben Klobusiczky László királyi adományt kap részeire. A település az 1800-as évek közepég még szerepelt.
[szerkesztés] Nevezetességei
Református temploma – az 1696-os fatemplom helyén épült.
KÓTAI PÁL építész-mérnök, faipariskolai igazgató 1868-ban született Zsarolyánban. Építészmérnöki oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte meg 1892-ben. Előbb a székesfővárosi mérnöki hivatalnál dolgozott, majd Szeged város építésze lett. 1907-től a szatmári állami faipari iskola igazgatója. Munkája mellett írással is foglalkozott. Elbeszélő költeményei a "Hét"-ben, a Vasárnapi Újságban, Ország-Világban és a szegedi lapokban jelentek meg.
