Darnó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Darnó | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Fehérgyarmati |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4737 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Népesség | 160 (2001) |
| Népsűrűség | 34,48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,64 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Darnó
|
|
Darnó község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település. Fehérgyarmat 17,5 km, Kisnamény 5 km, Csaholc 10 km, Jánkmajtis 6 km, Szamosújlak 10,5 km, Gyügye 17 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
A települést egykor szászok lakták, és Szaksza Darnó-nak nevezték.
Darnó nevét a Hunyadiak korában már a mai alakjában írták, és a rozsályi uradalom-hoz tartozott, de a Drághfiaknak is és a Majtissiaknak is volt itt részbirtoka a XIV., XV. században.
1453-ban Ujhelyi Péter is birtokosai közé tartozott.
1476-ban a Rosályi Kún családRosályi Kúnok]] megosztoztak a mellette fekvő "Sopsatelke" pusztán.
1490-ben egészen a Rosályi Kúnoké lett a település.
1524-ben Bélteki Drágfi János kapta meg az egész helységet, királyi adományként.
1539-ben Messer András és Salgay Bálint szerez benne részbirtokot.
Az 1600-as években a Kölcseyeké. 1666-ban a vármegye itt tartotta gyűlését.
A XVIII. században a Kölcsey, Péchy, Isaák, Szabó, Bartus családok az urai.
1810-ben földbirtokosai: Kisdobronyi Isaák Gáspár, a Pongrácz, Morvay, Czáró, Fogarasi, Osváth, és Székely családok
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom - 1824-ben épült, az előző fa templom helyére.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye.
