Beszterce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47°8′9’’, k. h. 24°29′47’’47.1358333333, 24.4963888889

Beszterce
Besztercei lábasház
Beszterce címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Beszterce-Naszód
Rang	megyei jogú város
Beosztott falvak	Aldorf, Besenyő, Pinták, Sófalva, Szépnyír, Vinda
Polgármester	Moldovan Vasile (PD)
Népesség
Népesség	(teljes) 81 259 (2002)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	356 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Beszterce
é. sz. 47°8′9’’, k. h. 24°29′47’’47.1358333333, 24.4963888889

Beszterce (románul Bistriţa, németül Bistritz, korábban Nösen) város a mai Romániában. Egykor Beszterce-Naszód vármegye, ma Beszterce-Naszód megye székhelye.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Látnivalók 5 Híres emberek 6 Sport 7 Falvak 8 Testvérvárosok 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Kolozsvártól 110 km-re északkeletre, a Beszterce folyó partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét arról a folyóról kapta, amely mellett fekszik. Az pedig a szláv bistrica (= kristálytiszta patak) víznévből származik.

[szerkesztés] Története

Már az őskorban lakott hely, majd dák és római település. 1141 és 1162 között szász bányászok települtek ide és Nősen néven alapítottak várost. Először 1241-ben említik, de rögtön ezután a tatárok elpusztították, majd 1284-ben ismét felégették a várost.

Károly Róbert alatt fejlődött leginkább. 1330-tól szabad királyi város. 1452-ben 25 helységgel együtt leválasztották Doboka vármegyéről, és önálló grófság lett. 1453-ban a város feletti hegyen Hunyadi János várat épített. 1458-ban Szilágyi Mihály az ellene fellázadt várost felégette. 1464-ben Mátyás megszüntette a Besztercei grófságot. Ekkor a humanista műveltség egyik központja volt, itt nyomtatták ki Bonfini több munkáját is. 1465-ben a várat a város lebontotta, és a várost erősítette meg falakkal és 10 bástyával. 1530-ban Péter moldvai vajda eredménytelenül ostromolta.

1596-ban a városnak már gimnáziuma volt. 1602-ben Basta seregei vették be, 1603-ban Székely Mózes ostromolta. 1661-ben elfoglalta a török de a század végén felszabadult. 1705-ben Rákóczi vezére Pekry Lőrinc dúlta fel. 1717-ben a tatárok rabolták ki.

1848. december 31-én Bem serege kiszorította a városból a császári sereget. 1849. február 21-én itt verte szét Urban ezredes seregét. Június 25-én az oroszok rohammal bevették, de 26-án Bem visszafoglalta. Falait 1856-ban kezdték bontani, ma már csak a Bognár-torony és falmaradványok állnak.

1910-ben 13 236 lakosából 5835 német, 4470 román, 2824 magyar volt. 2002-ben 81 259 lakosából 73 613 román, 5204 magyar, 1958 cigány és 484 egyéb volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• Főterén áll az 1563-ban épített impozáns gótikus szász evangélikus templom, 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony egész Erdélyben. A templomot a századok során barokk és reneszánsz elemekkel egészítették ki. Kőből faragott szószéke 16. századi. 16.-17. századi keleti szőnyegeit szász kereskedők adományozták.

2008. június 11-én, 17 órakor, feltételezések szerint gyújtogatás eredményeként meggyulladt a templom tornya. Az elharapózó tüzet csak 3 óra leforgása után sikerült megfékezni a tűzoltóknak. A város központjában álló épület 150 év után másodszor vált a tűz prédájává, a károk megközelítették az 1 millió eurót. ^[1]

• A 15. századi lábasházak gótikus árkádsorai alatt folyt a középkorban a kereskedelem, a város a Moldvába vezető Borgói-hágó közelsége miatt jelentős kereskedelmet folytatott.
• A ferences templom 1270 körüli gótikus, 15. századi falfestményei vannak. A templom később a görög katolikusoké, majd ortodox lett.
• A városi múzeumban színvonalas történeti kiállítás látható.
• A vármegyei levéltárban fedezték fel 1891-ben az 1410-ből származó, 1320 magyar szót tartalmazó Besztercei szójegyzéket.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1892-ben dr. Haynal Imre orvos, a magyar belgyógyászat jeles alakja.
• Itt született 1910. november 16-án Szilvássy Margit operaénekesnő.
• Itt született 1975. november 14-én Szabó Gabriella nemzetközi hírű, magyar származású román atléta.

[szerkesztés] Sport

Beszterce labdarúgócsapata az 1922-ben alapított Gloria Bistrita, ami jelenleg a Liga I-ben játszik.

[szerkesztés] Falvak

Aldorf, Besenyő, Pinták, Sófalva, Újős, Cegőtelke, Veresegyháza, Magyardécse, Szentmáté, Aranyosmóric, Vinda.

[szerkesztés] Testvérvárosok

• Besancon – Franciaország

1997-ben kezdeményezett testvérvárosi kapcsolat. Az egyezmény 1997. május 27-én lett aláírva.

• Zielona-Gora – Lengyelország

A kapcsolat 1996-ben vette kezdetét az ECOS – OVERTURE program keretén belül, amiben Beszterce partnerei voltak: Montreuil – Franciaország, Cottbus – Németország és Zielona-Gora – Lengyelország. Az egyezmény 2001-ben lett aláírva.

• Columbus – Amerikai Egyesült Államok

Az együttmüködési kapcsolat 1998 októberében kezdődött. Az egyezmény 2003-ban lett aláírva.

• Herzogenrath – Németország

A baráti és együttmüködési kapcsolat kezdete Herzogenrath lakóival és képviselőivel az 1990-es év elejére datálható. Az egyezmény 2005. 07. 16-án lett aláírva.

• L'Aquila – Olaszország

A baráti és együttmüködési kapcsolat kezdete L'Aquila lakóival és képviselőivel az 2001-es év elejére datálható. Az egyezmény 2006. 07. 15-én lett aláírva.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Beszterce város honlapja