Oláhszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47°22′12’’, k. h. 24°40′48’’47.37, 24.68

Oláhszentgyörgy
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Beszterce-Naszód
Rang	város
Beosztott falvak	Borpatak (Valea Borcutului) és Kormája (Cormaia)
Polgármester	Roland-Marius Venig (PSD)
Népesség
Népesség	(teljes) 10 200 (2002)
Népsűrűség	70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	435–450 m
Terület	146,21 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Oláhszentgyörgy
é. sz. 47°22′12’’, k. h. 24°40′48’’47.37, 24.68

Oláhszentgyörgy (románul Sângeorz-Băi, németül Rumänisch Sanktgeorgen) város Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Népessége 5 Látnivalók 6 Gazdasága 7 Oktatás 8 Híres emberek 9 Források 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Naszódtól 31 km-re északkeletre, a Nagy-Szamos partján, a Radnai-havasok déli lábánál fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Első említése 1245-ből való, Sanct Gurgh alakban. Mai magyar neve először 1607-ben tűnt föl (Oláh Szentgyörgyen). Román nevében a Băi 'fürdők'-et jelent.

[szerkesztés] Története

1440 előtt szászok lakták. A radnai kerülethez, a 18–19. században Naszód vidékéhez, majd 1876-tól Beszterce-Naszód vármegyéhez tartozott.

1698-ban 44 román család, 1721-ben 92 család lakta. 1816-ban ide helyezték át a majori triviális iskolát, 1825–1826-ban fölállították normaiskoláját is.

Öt ismert gyógyforrását a község építette ki fürdőhellyé 1876 körül, Hébéfürdő néven. Főleg román üdülők jártak ide, szemben az inkább magyar vendégkörű Dombháttal.^[1]

1960-ban kapott városi rangot.

Liviu Rebreanu Ion című regényének egyik helyszíne.

[szerkesztés] Népessége

• 1850-ben 2179 lakosából 2106 volt román és 55 cigány nemzetiségű; 2159 görög katolikus és 14 római katolikus vallású.
• 1900-ban 3320 lakosából 3222 volt román, 53 német és 43 magyar anyanyelvű; 3125 görög katolikus, 148 zsidó és 23 római katolikus vallású.
• 2002-ben Borpatakkal és Kormájával együtt 10 200 lakosából 9980 volt román, 157 cigány és 46 magyar nemzetiségű; 7461 ortodox, 2009 pünkösdista és 599 görög katolikus vallású.

[szerkesztés] Látnivalók

• Gyógyfürdője Borpatak településrészen található. Ma már kilenc gyógyforrásra és mofettákra épül. A kezelést emésztőszervi, máj- és epebetegségek ellen ajánlják. Hébé istennő carrarai márványból készült szobrát 1880-ban állították föl. A szocializmus alatt épült a 900 férőhelyes Hebe szálló.
• Két művészeti galéria.
• Kormája ortodox apácakolostorát 2003-ban alapították. Fatemploma 1749–1751-ben épült és története során már háromszor költöztették el. Benne 18. századi ikonok.

[szerkesztés] Gazdasága

Állattenyésztés, bútorgyártás, turizmus.

[szerkesztés] Oktatás

• Solomon Haliţa Elméleti Líceum (elődjét 1946-ban alapították).

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1895-ben Vasile Al-George műfordító.
• Itt született 1974-ben Ioana Nicolaie költő.

[szerkesztés] Források

• Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Budapest, 1994

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Művészi kivitelű honlap a városról (ro, en)