Szentmáté
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Szentmáté | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Megye | Beszterce-Naszód |
Rang | község |
Népesség | |
Népesség | 2997 (2002) (1737 román, 1085 magyar, 143 cigány, 1 szerb) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Beszterce-Naszód megyében található település. Román neve Matei.
Szentmáté első lakosai a Balkánról jött Criş kultúra emberei voltak, Kr. e. 6000 után. Ők honosították meg itt a földművelést, állattartást, fazekasságot és a pattintott kőeszközök mellett a csiszolt kőeszközök készítését. Ezt követően a Cluj-Cheile Turzii-Lumea Noua-Piscolt-Gilau-Suplacu de Barcau-Varzari csoportokkal rokon csoport elt itt. A keramiat csereporlemennyel es apro szervesanyaggal sovanyitottak, ez a kesei Lumea Noua csoporttal mutat rokonsagot. Erdekes az eddig elokerult ket allatalaku edeny toredeke, a negyszogletes edeny toredeke, valamint a bekarcolt diszitesu edenytoredekek. Egyes edenyek a Parta csoport edenyeihez hasonloak. Őket-az eddigi kutatásaim szerint- a festett kerámiáju Petreşti kultúra és az Iclod-Petreşti szintézis követte a Kr. e. 4000 évek első felében. A Kolozskorpád-Coţofeni kultúra emberei Kr. e. 3000 táján telepedtek meg és kései embereik lesznek a korabronzkor I. fázisához tartozó Soimus csoport megalkotói Kr. e. 2600 táján. Ez utóbbit egy fakéregmintázatu, a korabronzkor II. vagy III. fázisába tartozó csoport követ. Ezt követően hiatussal találkozunk a későbronzkor I-ig (Bronz D), azaz a Wietenberg III-Noua szintézisig. A későbronz II. és III-ban is a Wietenberg elemek az uralkodóak és a későbronzkor III-ban megjelenik a fekete-vörös Hallstatt A1 kerámia is a Wietenberg-Noua mellett. A későbronzkor I-ből emitést érdemel egy bronzöntési hulladék, a III. egy csontvéső,egy kétrészes, kőből készült öntőforma egyik felének töredéke és egy vaslepény. Mind a négy lelet közlésre vár. Meg kell említeni a II. vagy III. fázisba tartozó harom Noua sirt is. Az elso es a harmadik hamvasztásos volt, a másodiknak csak az edényei kerültek elő. Későbbi hallstatti települések a B3 időszakból ismertek. A keltáktól pár korongolt cserépdarab és két grafitos situlatöredék került általam a besztercei és naszódi múzeumba. A dákok edénytöredékei mindig a római kerámiával együtt jelennek meg. Őket a késő III. század és a IV. század gót kori leletei, majd az V.-VI. század gepida kori leletei követik. A gepida korból egy zöld szinű, sárga és vörös diszű, töredékes üvegtárgyat és harom pecsételt kerámiatöredéket érdemes megemlíteni. Újabb települések csak a VIII. század végén-IX. elején jönnnek létre és a X. (XI?) századig tartanak. Innen a XIII-XIV. századig ismét hiatus van, az eddigi ismereteim szerint. Folytatni fogom... TATÁR ÁRPÁD régész, szentmátéi lakos. 2008 junius 8
[szerkesztés] Látnivaló
- Reformatus templom
- Haller-kastély
[szerkesztés] Forrás
Municípium |
Hordó (Coşbuc) |
Nagyrebra (Rebra) |
- Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap