Őriszentpéter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46°50′20.22’’, k. h. 16°25′16.07’’46.83895, 16.4211305556

Őriszentpéter

Őriszentpéter címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

9941

Körzethívószám

Népesség

1278 (2005)

Népsűrűség

38,08 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

33,56 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Őriszentpéter

é. sz. 46°50′20.22’’, k. h. 16°25′16.07’’

Őriszentpéter a Vas megye délnyugati csücskében fekvő város, az „Őrség fővárosa”.

[szerkesztés] Földrajza

A település az Őrség dombjain terül el, nyugat – keleti irányban végigfolyik a városon a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered.

A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Jelentősek továbbá az ettől nyugatra fekvő Kovácsszer, Sisakszer, Templomszer, Keserűszer és Galambszer.

[szerkesztés] Közlekedés

Őriszentpéter – Térkép Kalauz

Román kori műemléktemplom (Templomszer)

A település közelében fut a Boba – Zalaegerszeg – Őrihodos nemzetközi fő vasútvonal, amelyen egy vasútállomás működik a településen. Rendszeres összeköttetésben van Zalaegerszeggel, Zalalövővel és Őrihodossal.

Őriszentpéter a Zalaegerszeg – Zalalövő felől érkező fontosabb mellékút végén található, amelyet a Csákánydoroszló – Magyarszombatfa – Muraszombat mellékút metsz a város központjában. Továbbá Őriszentpéter a kiindulópontja több kisebb, az Őrség falvaiba irányuló útnak is. Nem sűrűn autóbuszok kötik össze a szűk környezetével, illetve Szentgotthárddal.

[szerkesztés] Története

A műemléktemplom román kapuja

Őriszentpéter első említése 1280-ból való. Lakói szabad, határőrzéssel foglalkozó emberek voltak. A temploma is ekkortájt épült. A törökök többször portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, ám nem adóztatták az itt élőket. Ekkortájt lett a római katolikus templomból is református.

A 17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az Az adózás és a robot, ami ismerve a föld rendkívül rossz termőképességét alaposan megviselte az itteniek életét.

Habár Őriszentpéter vezető szerepe a környék települései között megmaradt – 1783-tól már anyaegyház –, az életszínvonal csak nagyon lassan javult. Kisebb változást csak a Körmend és Muraszombat közötti vasútvonal megépítése hozott a településnek. A 20. században továbbra is elmaradott település volt Őriszentpéter, amely helyzeten a Zalalövő – Bajánsenye vasúti szakasz megszűnése csak tovább rontott nagyban visszavágva az akkor épülő turizmust.

Komoly fordulatot csak az 1990-es évek hoztak, amikor is a Vasfüggöny lebomlásával egyből óriási piac (osztrákok és szlovének) nyílt a környéken a turizmusnak. Ekkor rohamléptekben indult meg az addig elzárt vidék infrastrukturális és turisztikai kiépülése. Mára a környék vadregényességével és csendességével immár a magyar érdeklődőket is vonzza. Nagy jelentőséggel bírt a település életében a 2000. december megnyitott Zalalövő – Őrihodos vasútvonal, amely megkönnyíti a településre jutást mind Szlovénia, mind Magyarország többi része, de Ausztria felől is.