Kiskunmajsa
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kiskunmajsa | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Dél-Alföld | |
| Megye | Bács-Kiskun | |
| Kistérség | Kiskunmajsai | |
| Rang | város | |
| Irányítószám | 6120 | |
| Körzethívószám | 77 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 11 878 (2007) | |
| Népsűrűség | 53,5 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 221,99 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Kiskunmajsa
|
||
Kiskunmajsa: város Bács-Kiskun megyében, a Kiskunmajsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza között található, a Majsa-Fehértói Főcsatorna mellett.
[szerkesztés] Története
A település földjének és a mai népességének története 1743-tól fonódik egybe. Az ezt megelőző időben hunok, avarok, kunok szállásterülete volt ez a tájék. A törökök a XVI. század elején fölégették Kiskunmajsa elődjét, a várostól délkeleti irányban fekvő Mayossaszállást, s a területet baromjárásként használva Szeged, Kunszentmiklós, Halas és Kecskemét városa bérelte. A török kiűzése után a bécsi udvar eladta a korábban nemesi előjogokat élvező Hármaskerületet (Jászság, Kiskunság, Nagykunság) a Német Lovagrendnek, s az új tulajdonos benépesítette az elnéptelenített pusztákat. A majsai népesség először a Kiskundorozsma melletti Üllés pusztára költözött - az újkori honfoglalók zömmel Jászfényszaruból érkeztek -, s a szabad földvásárlás reményében innen települtek át Kiskunmajsára 1743 nyarán. A rendi országgyűlés nyomására ugyanis az Udvar lehetővé tette a földek visszavásárlását, így az ideérkezők nem csak használati-, de tulajdonjoggal is rendelkeztek, ami azt jelentette, hogy a jászok és a kunok utódai visszakapva előjogaikat, száz évvel a jobbágyfelszabadítás előtt maga ura gazdái lehettek, megszabadultak a feudális kötöttségektől. A kivételes szabadság virágzó, demokratikusan berendezkedett életet, a Habsburgok hosszú háborúi - az osztrák öröködési és a napóleoni háborúk - gazdasági fellendülést jelentettek az itt megtelepült zömében jász, tehát erős katolikus hitben élő közösség számára. A dinamikus fejlődés eredményeképp Kiskunmajsa 1837-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott V. Ferdinándtól. A XIX. század végére az állattartásról földművelésre áttérő lakosság túlnépesedik, a föld eltartó ereje gyenge, ezen a homokos talajon szőlő- és gyümölcskultúra kialakítása sem segít. A két háború között elképesztő méreteket ölt a szegénység, sokan elvándorolnak, ez a folyamat az ötvenes években is tart, a forradalom és szabadságharc utáni téeszesítés elől menekülve három év alatt kétezren költöznek el Kiskunmajsáról. A község központjában épült fatornyos iskola közelében 1892-ben Csontos Károly és neje, Nemes Szabó Mária óvodát és városi római katolikus leányiskolát építtet a település központjában. Az intézményeket a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek működtették 1950-ig, az államosításig. Az iskola és óvoda 1991-ben indult újra, és a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola 1997-ben költözött vissza régi helyére, az úgynevezett Zárda iskola épületébe. A város harmadik általános iskoláját a XX. század utolsó évtizedeiben építik fel, ezt az intézményt Széchenyi Istvánról nevezik el. A hatvanas években meginduló iparosítás, s a nyolcvanas évek elejétől szárba szökkenő gyógyturizmus megállítja az elvándorlási folyamatot, ma tizenkétezren lakják az időközben ismét városi rangot kiérdemlő Kiskunmajsát, egynegyeddel kevesebben, mint a második világháborút megelőzően. Jelentős látogatottságú termálstrandja, múzeuma van a városnak, lakói azonban zömmel ma is állattartásból és földművelésből élnek. 1956-tól gimnázium is létesült Kiskunmajsán, s ez az oktatási intézmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a városhoz kötődő értelmiség helyben kinevelődjék.
[szerkesztés] Megközelíthető
- Vonattal a MÁV 155-ös számú (Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa-Kiskunhalas) és a 149-es számú (Kecskemét KK-Törökfái-Bugac-Kiskunmajsa KK) vonalain érhető el. A környező megállóhelyek, állomások az előbbin Ötfa és Tajó, az utóbbin Szank.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Kiskunmajsai Gyógyfürdő és Strand
- Római katolikus templom (barokk, 1744)
- Tájház
- Konecsni György Helytörténeti Múzeum
- Kecskeméti Kisvasút
- '56-os Múzeum, 56-os Kápolna és Ifjúsági Tábor
- Tartós szegfű - rózsaszín virágú, nyúlánk vadvirág, igazi hungarikum
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1908. január 23-án Konecsni György festő, grafikus, bélyegtervező
- itt született Grezsa Ferenc irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
- Itt született 1925. február 12-én Paizs Éva festő
- Itt hunyt el Pongrátz Gergely,a Corvin köz parancsnoka 2005. május 18-án
[szerkesztés] Testvérvárosai
Bácskatopolya, Szerbia
.svg/22px-Flag_of_Germany_(2-3).svg.png)
Lommatzsch, Németország
- Bad–Schönborn, Németország
Lubliniec, Lengyelország
[szerkesztés] Képgaléria
 |
 |
 |
 |
 56-os kápolna |
 56-os kápolna belseje Pongrátz Gergely sírjával |
 56-os Múzeum /eredeti 1956-os zászló/ |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Bács-Kiskun megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| Bács-Kiskun megye városai | |
|---|---|
| Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa | |
