Kiskunfélegyháza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kiskunfélegyháza | ||
---|---|---|
|
||
Közigazgatás | ||
Ország | Magyarország | |
Régió | Dél-Alföld | |
Megye | Bács-Kiskun | |
Kistérség | Kiskunfélegyházi | |
Rang | város | |
Irányítószám | 6100 | |
Körzethívószám | 76 | |
Népesség | ||
Teljes népesség | 30 946 (2007) | |
Népsűrűség | 125,06 fő/km² | |
Földrajzi adatok | ||
Terület | 256,30 km² | |
Időzóna | CET, UTC+1 | |
Elhelyezkedése | ||
Kiskunfélegyháza város Bács-Kiskun megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Bács-Kiskun megyei középváros a Duna-Tisza közén található. Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya. A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, Lakitelekre és Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő [1], a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.
Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 km-re található, amely az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.
[szerkesztés] Története
IV. Béla király 1240 körül a tatárok elől menekülő kunokat a Duna-Tisza közének e területére telepítette le. Ők alapították a régi Félegyházát. A település első ismert említése Zsigmond király 1389-es oklevelében található, „Feledház” néven. A Félegyháza név a köznyelvben ma is élő változat. Eredetének magyarázatára több elmélet született. Az egyik szerint pap nélküli, csak templommal rendelkező település lehetett az Árpádok alatt (félegyház). Egy másik feltevés alapján magas halmon állt temploma (felső egyház) után kapta a nevét. A „Feled” előtagból egyesek azt magyarázzák, hogy félbemaradt a templomépítés.
A török a mohácsi vész után elpusztította Félegyházát. 1743-tól főként jászsági (különösképp Jászfényszaru lakosai), kiskunsági, Heves megyei lakosokkal telepítették be. 1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangott kapott Mária Teréziától, mely státusz évi 4 országos vásár tartását engedélyezte.
Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozása. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjjártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).
Forrás:
[szerkesztés] Városrészek
- Bankfalu
- Bikahegy
- Juronovits-telep
- Kossuthváros
- Közelszőlő és Móraváros
- Molnártelep
- Petőfi lakótelep
- Petőfiváros
- Árpádváros
[szerkesztés] A város jelene
- Kiskunfélegyháza napjainkban is jelentős iskolaváros. Több gimnázium és középiskola is található a városban. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskola a Móra Ferenc Gimnázium, amely most is a régió egyik legismertebb gimnáziuma.
- A városban sok cég termel, amely több száz embernek biztosít munkalehetőséget a térségben.
- Több száz ember fordul meg a városban egészségügyi célból. A betegellátásban kiemelt jelentőségű a Városi Kórház.
- Kiskunfélegyházán szintén sokan fordulnak meg nap, mint nap bevásárlási céllal. A városban szuper- és hipermarketek széles skálája van jelen, és jelenleg is több építése zajlik.
- A városba érkezők célbajutását segítik a helyi buszjáratok, amelyek rendszeresen indulnak a Vasútállomásról és a Szent János térről.
[szerkesztés] A jövő
Több beruházás is folyik illetve kezdődik meg hamarosan Kiskunfélegyházán. A Fürdőszálló és az ott található Törökfürdő is hamarosan „újraéled” majd, hiszen rövidesen megkezdődnek azok a beruházások, melynek keretében a félegyházi strandból élmény- és gyógyfürdő lesz egy hotelkomplexummal együtt.
Hamarosan több főiskola is megkezdi majd az oktatási célra kijelölt épületek kialakítását, így megkezdődhet a városban a felsőfokú oktatás.
[szerkesztés] Látnivalók
- A szecessziós stílusban épült Városháza (Kossuth utca)
- Móra Ferenc szülőháza (Móra Ferenc utca)
- Móra Ferenc szobra (Móra Ferenc tér)
- Petőfi Sándor emlékszoba (Petőfi Sándor utca)
- Hattyúház (Szent János tér)
- Petőfi-kút (Petőfi tér)
- Petőfi szobor, Köllő Miklós alkotása (Petőfi tér)
- A „ligetös” főutca – Európa talán leglátványosabb főutcája a leghosszabb platánfasorával. A fák védettek.
- „Kőkáposzta” szökőkút, amely a Földet ábrázolja (Béke tér)
- Fürdőszálló (Blaha Lujza tér) Késő eklektikus stílusban épült
- Halászcsárda (Görög ház) – az egykori csárda ma üzletházként működik (Petőfi tér)
- Klazsik-ház – a neoreneszánsz-kora eklektikus épület ma szintén üzletház (Kossuth utca)
- Holló László szülőháza – romantikus lakóház, ma Korona Galéria, amely állandó kiállításoknak ad otthont (Korona utca)
- A nagy múltú Móra Ferenc Gimnázium (Kossuth utca)
- Petőfi Sándor Szakközépiskola, az egykori Tanárképző Főiskola, udvarán a költő szobrával (Kossuth u.)
- Hősök Parkja (Hősök tere)
- Kiskun Múzeum – a múzeum állandó és időszakos kiállítások helyszíne (Dr. Holló Lajos út)
- Szélmalom
- Kálvária (Szentesi út)
- Nepomuki Szent János-szobor (Szent János tér)
- Sarlós Boldogasszony „Ótemplom” (barokk, 18. század közepe; Béke tér)
- Szent István-templom (Újtemplom; Kossuth u.)
- Kalmár-kápolna (Móra Ferenc tér)
- Szoborpark Kovács Ferenc alkotásaiból (Dr. Holló Lajos út)
- A világ egyetlen működő piramisa, a volt Piramis Diszkó, ma ezoterikus központ.
Lásd még: Kiskunfélegyháza műemlékeinek listája.
[szerkesztés] Rendezvények, fesztiválok
- Kiskun Napok
- Városalapítók Napja
- Gasztronómiai Fesztivál
- Libafesztivál
- Zöld Nap
[szerkesztés] Gazdaság
A város ipara jelentős.
Jellemző területei: Élelmiszeripar (pl. Fornetti, Koch's torma), gépgyártás (pl. Transelektro), zöldségtermesztés, baromfitenyésztés, húsfeldolgozás, műanyagipar, tejipar, cipőipar.
[szerkesztés] Híres emberek
A város szülötte többek között:
- Móra Ferenc író.
- Petőfi Sándor a hivatalos álláspont szerint ugyan nem itt született, de gyermekkorát itt töltötte, és nagy hatással volt rá a város. A költő félegyházinak érezte és vallotta magát.
Mindkét irodalmi alak emlékét emlékszoba őrzi, amelyek folyamatosan várják a látogatókat.
- Falu Tamás költő
- Gubcsi Lajos költő
- Holló László festőművész
- Huszka József néprajzkutató [2]
- Szántó Piroska festő, grafikus.
- Balogh Erika színművésznő
A várost ma is pezsgő kulturális élet jellemzi. Több évtizede működik a Holló László Képzőművész Kör, melynek minden évben nyílik kiállítása. A város képzőművészeinek több kiállítási lehetősége is van. Magyarország kortárs alkotói közül is sokan , köztük Sáska Tibor, Bors Ildikó, is maga mögött tudhat egy-egy jelentősebb kiállítást.
[szerkesztés] Iskolák
[szerkesztés] Általános Iskolák
- Bankfalui Általános Iskola
- Constantinum Intézmény Móra F. Katolikus Általános Iskolája
- Darvas József Általános Iskola
- Dózsa György Általános Iskola
- Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat
- József Attila Általános Iskola
- Platán Utcai Általános Iskola
- Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (TKIKI Batthyány Lajos Általános Iskolája) (TKIKI Petőfi Sándor Általános Iskolája) (TKIKI Művészeti Alapiskolája)
[szerkesztés] Középiskolák
- Móra Ferenc Gimnázium
- Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium [3]
- Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola
- Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola
- Közgazdasági Szakközépiskola
- Constantinum Katolikus Gimnázium [4]
[szerkesztés] Testvérvárosai
- Braunfels, Németország
- Kjellerup, Dánia
- Die, Franciaország
- Eeklo, Belgium
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kiskunfélegyháza hivatalos honlapja
- Térkép Kalauz Kiskunfélegyháza
- www.kkfhaza.hu
- kiskunfelegyhaza.lap.hu
- Légifotók Kiskunfélegyházáról
Izsák | Kecskemét | Szolnok | ||
Soltvadkert | Szentes | |||
Kiskunhalas | Szeged | Orosháza |
Bács-Kiskun megye városai | |
---|---|
Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa |