Salgótarján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 48.08531° k. h. 19.78689°

Salgótarján

Salgótarján címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

megyeszékhely
megyei jogú város

Irányítószám

3100

Körzethívószám

Népesség

Teljes népesség

39 640 (2007)

Népsűrűség

419,44 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

100,80 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Salgótarján

é. sz. 48.08531° k. h. 19.78689°

Salgótarján megyei jogú város Észak-Magyarországon, Nógrád megye székhelye, népesség tekintetében Magyarország megyeszékhelyei közül Szekszárd után a második legkisebb.

[szerkesztés] A név eredete

A Salgótarján név a Salgó és a Tarján nevek összetételéből keletkezett. A Salgó a közeli Salgó várra utal, mely név a sajgó (ragyogó, fényes) melléknévből származik. A Tarján a honfoglaló magyar törzsek egyikéknek a neve volt, mely ótörök eredetű szó, jelentése fejedelem, alkirály.

[szerkesztés] Fekvése

A Cserhát-hegység északkeleti részén, a Karancs hegy tövében, a Karancs és a Medves között terül el. A várostól keletre Salgó várának romjai egy bazaltkúpon találhatók.

[szerkesztés] Története

A település már a középkorban is létezett, de kevés ismeretünk van róla, feltehetőleg kis falu volt. Nevének Tarján része az azonos nevű magyar honfoglaló törzs nevéből származik, a salgó régi magyar szó jelentése pedig: „fényes”.

Vára, melyről Petőfi Sándor Salgó című versét írta, a 13. században épült.

A településnek temploma már a 13. században is volt. A középkor folyamán "kenyeretlen Tarjánként" említik először a település állapotát jelezve. A 17. században már kovácsműhelye és malma is volt a falunak, amelynek ekkor 247 lakója volt. Fülek várának 1682-es ostroma után a település elnéptelenedett, és tíz évig lakatlan maradt. A lassan újra benépesülő település még sokáig nem tartozott a jelentősebbek közé.

1850-ben barnaszenet fedeztek fel a falu közelében. Beindult a bányászat, majd az erre alapuló ipar, így a település is gyors növekedésnek indult. Az 1860-as évek végén megalakult az akkori idők egyik legnagyobb társasága: a Salgótarjáni Kőszénbánya R.T. 1881-ben két cég egyesülésével óriási gyárkomplexum alakul ki elsősorban az itteni szénelőfordulásoknak köszönhetően: a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.T. Ez akkoriban az ország második legnagyobb vasfinomító vállalata volt. Az ide özönlő idegen munkások miatt ekkoriban a város etnikai viszonyai is jelentősen változni látszottak. A megszervezett oktatásnak köszönhetően azonban sikerült egységes magyar munkásréteget kinevelni. 1922-ben kapott városi rangot. A város első polgármestere dr. Förster Kálmán. 1950-ben az addigi Balassagyarmat helyett Salgótarján lett Nógrád megye székhelye. Ez újabb fejlődéshullámot indított meg. Ugyanebben az évben hozzácsatolták Baglyasalja községet, 1961-ben Zagyvapálfalvát, 1973-ban Zagyvarónát, 1977-ben pedig Somoskő és Somoskőújfalu községeket. Somoskőújfalu a 2004. szeptember 4-i népszavazás alapján 2006-ban levált Salgótarjánról.

1994-ben Salgótarján a megyei jogú városi rangot is megkapta.

[szerkesztés] Gazdaság

A város fejlődésében sokáig döntő szerepe volt a bányászatnak, amellyel az 1970-es évek elején felhagytak. Azóta a gépipar és a könnyűipar a jellemző. A több mint 100 éves múlttal rendelkező acélárugyártás gyakorlatilag megszűnt, egyedül a hideghengermű és a szöggyártó részleg üzemel. A város életében meghatározó volt az üveggyártás (sík- és öblösüveggyártás), azonban a síküveggyártás az 1990-es évek elején megszűnt. Ma már csak járműüveg készítése folyik, melyhez az alapanyagot az orosházi üveggyárból szállítják. A városban jelenleg egy ipari park található.(Mitsuba üzem, Szolgáltatóház melyet irodák részére tartanak fenn, és még pár kisebb cég.)

[szerkesztés] Kultúra

DŰVŐ Zenekar – nemzetközi elismerésnek örvend
Nógrád Táncegyüttes
Hibó Tamás grafikus művész
Czinke Ferenc grafikus művész
Szujó Zoltán grafikus művész

[szerkesztés] Látnivalók

Salgó vára

Salgó vára
Római katolikus templom (barokk stílusú, 18. század)
Magyarország egyetlen föld alatti bányamúzeuma
Nógrádi Történeti Múzeum
Somoskő vára
Karancs kilátó
Radnóti szobor (Varga Imre alkotása)
Képek Salgótarjánról, Nógrád megyéről [1]

[szerkesztés] Sport

Salgótarjánt legjobban a futballról ismerték meg évekkel ezelőtt. Mára már ez is letűnt. A legismertebb év az az 1970/71-es év, amikor is az SBTC 3. helyezést ért el az NB1-ben. A csapat most megyei I.osztályban szerepel. 2007-ben alakult az SBFC, ez a csapat az NB3-ban szerepel.

Utánpótlásnevelésben Salgótarján az élmezőnyhöz tartozik.

Több szabadidős és rekreációs sportot is űzhet az, aki Salgótarjánt választja.

Egyesületek:

Salgótarjáni Barátok Torna Klub

Salgótarján-Baglyasalja FC

Salgó Öblös Faipar (utánpótlás)

SASE

Salgótarján Triatlon Klub

Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület

Lendület Sportegyesület, Tenisz Egyesület

Horgász Egyesületek Megyei Szövetsége

Sportági Szakszövetségek és Sportbizottságok Szövetsége