Hont
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Hont | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Megye | Nógrád |
Kistérség | Balassagyarmati |
Rang | község |
Irányítószám | 2647 |
Körzethívószám | 35 |
Népesség | |
Népesség | 560 (2007) |
Népsűrűség | 23,92 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 24,14 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Hont község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település a 2-es főút mentén található.
[szerkesztés] Története
A középkorban Hont vármegye székhelye volt.
A település az egyik legelső magyar vármegye, (Nagy-)Hont központja volt, a földvár a 10—11. század fordulóján épülhetett. Feltehetően az egykori megye és a település névadója a Géza fejedelem idején Gizella királyné kíséretében Magyarországra érkező Hont lovag volt, aki a Szent István uralkodása alatt kiépülő vármegyerendszerben eredetileg egy nagyobb, északi terület ura lehetett. E területbe tartozhatott Gömör és Nógrád vármegye területe is, melyek azután az új megyék megszervezésével önállósultak, kettészelve (Nagy-)Hont vármegyét Hontra és Kis-Hontra.
A 13. században többször említik hadnagyát, udvarbíráját, de a tatárjáráskor sikeresen ellenálló várak között nem szerepel. A régészeti ásatások tanúsága szerint a várat tűz pusztította el, és a legkésőbbi előkerült leletek 13. századiak. Tehát lehet, hogy a földvár a tatárok támadásakor pusztult el, lehet hogy néhány évtizeddel később, de többé nem épült fel. Területét azonban a falu elfoglalta, és napjainkban is sűrűn be van építve lakóházakkal.
A barokk stílusú római katolikus templom 1776-ban épült. Az I. világháború előtt a településen haladt keresztül a Párkány-Ipolyság-Balassagyarmat-Losonc vasútvonal, de a trianoni szerződés ezt kettészelte, és az 1960-as években a Drégelypalánk-Hont-Ipolyság szakaszon a síneket is felszedték. 1945-ig az esztergomi érsekség volt a legnagyobb birtokos a településen.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Honti-szakadék
- Csitári kápolna, Csitári-forrás
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hont a Vendégvárón
- A honti földvárról a Várak honlapon
- A Hont-Csitári kápolnáról és kegyhelyről történet és képek
nem csitári-forrás hanem tsitári-forrás