Ipolyság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ipolyság (szlovákul Šahy, németül Eipelschlag) város a mai Szlovákiában a Nyitrai kerület Lévai járásában. A 8000 lakosú, település egykor Hont vármegye székhelye volt. Pereszlény és Tesmag tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 3.1 A város és a zsidók 4 Látnivalók 5 A város határain túl ismert személyek 6 Források 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Az Ipoly völgyében, annak jobb partján a magyar határ mellett fekszik. A bal parti városrész neve Homok. (é. sz. 48°4′0’’, k. h. 18°58′0’’48.0666666667, 18.9666666667)

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a régi magyar ság (= domb) főnévből ered, de mások szerint egykor kabar törzsnév volt.

[szerkesztés] Története

1244-ben említik először Sag néven. Premontrei kolostorát 1237 körül alapította a Hont-Pázmány nemzetségbeli Márton bán, első erődítményei a 15. század közepén épültek. 1446-ban Lévai Cseh László cseh zsoldosaival elfoglalta és kirabolta a kolostort. 1451-ben Giskra serege szállta meg, erődítményét pedig megerősítette, Hunyadi János foglalta vissza tőle. 1546-ban királyi rendeletre megerősítették, a kolostort várrá alakították át. 1550-ben a török sikertelenül ostromolta, de 1552-ben elfoglalta. 1595-ben szabadult fel, ezután erődítéseit lebontották, csak a kéttornyú templom és a kolostor épülete maradt meg, melyet 1736-ban átalakítottak. 1704 végén itt fogadta II. Rákóczi Ferenc a fejedelemmé megválasztásának hírét hozó erdélyi küldöttséget [1]. A város virágzása a 18. század végén kezdődött, 1806-ban a rendek határozata alapján a megyeszékhelyet Kemencéről Ipolyságra helyezték át. 1849. január 11-én a település mellett folyt az 1848–49-es szabadságharc egyik ütközete Guyon Richárd és Anton Csorich csapatai között. A vasút 1886-ban érte le a települést, amely 1909-ben került vasúti összeköttetésbe Budapesttel is. 1910-ben 4206 lakosából 4003 magyar és 122 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye székhelye volt. 1923-ban elvesztette megyeszékhelyi rangját. 1938-ban az első település volt, amelyet Csehszlovákia az első bécsi döntés értelmében visszaadott Magyarországnak. 1941-ben még lakosságának 96%-a magyar volt. Ebben az időben érte a várost a legnagyobb tragédia is, A Holokauszt elvitte a lakosság negyedét. 1945 után a magyarság egy részét deportálták Csehországba, egy részét áttelepítették Magyarországra, a szintén kitelepített svábok falvaiba, pl. a Bakonyban Hidegkútra. 1960-ban elvesztette járási székhelyi rangját is. 2001-ben 8061 lakosából 5015 magyar, 2787 szlovák, 45 cseh és 33 cigány.

[szerkesztés] A város és a zsidók

Ipolyságra több zsidó a 19. században költözött, ők alapították a 19. és a 20. század peremén a Neumann nyomdát. Ma is két zsidó temető van a városban, ortodox a város északi peremén a másik Homokban. A városban volt egy talmud iskola is. A három zsinagógából még kettő megmaradt. A Nagy zsinagógát a zsidó közösség eladta a városnak, a másik a Honti múzeum része, ott áll a Holokauszt emlékmű. A 19./20. század fordulóján a zsidó közösség több mint 1200 személyt számlált, ez a lakosság 25 % volt. Ezt a közösséget 1944-ben a koncentrációs táborokba hurcolták. A polgármester Jána Lőwy információi szerint csak harmincan tértek haza, a legtöbbje emigrált, a város utolsó csak zsidó szülőktől származó polgára 2006-ban halt meg. ^{[1] [2]}

[szerkesztés] Látnivalók

• Kéttornyú római katolikus templomát 1734-ben a jezsuiták építették barokk stílusban. Legrégibb emléke egy 16. századi Madonna-szobor.
• A jezsuták kolostora a 17. század végén épült a korábbi kolostor maradványainak felhasználásával. Több gótikus részlete látható. Feltárása során középkori temetőt és sok használati tárgyat találtak.
• Az egykori vármegyeháza 1827 és 1857 között épült copf-klasszicista stílusban. Itt nyílt meg 1902-ben a Honti Múzeum. Jelenleg városháza.
• Az evangélikus templom 1903-ban épült.
• A neológ zsinagóga 1852-ben épült, a súlyosan leromlott épületet nemrég felújították, kulturális központ működik benne.
• A Lengyel Szálló a 19. század végén épült. 1932-ben Móricz Zsigmond is megszállt benne.
• A gimnázium épülete pénzügyi palotának épült a 20. század elején.
• A római katolikus elemi iskola épülete 1872-ben épült.
• Az Ipoly közelében álló Centrál Szálló 1906-ban épült.
• A volt városháza 1888-ban épült klasszicista stílusban.
• A Fő tér közepén 1859-től a város védőszentjének, a Szeplőtelen ISTENANYÁNAK a szobra áll.
• A Janko Kráľ utcában 18. századi Szent Flórián-szobor áll.

[szerkesztés] A város határain túl ismert személyek

• Bárdos Remig Sándor (1868 – 1932) nyelvész, pannonhalmi főapát, egyházi író
• Sipos Antal (1839 – 1923) zongoraművész, zeneszerző, a Zemeakadémia tanára
• Lovcsányi Lajos (1850 – 1915) tanár, pedagógiai író, több tankönyvet írt
• Vértes József (1861 – 1944) író, szerkesztő, tanár
• Salkovszky Jenő (1889 – 1970) politikus, újságíró, ügyvéd
• Ferdinand Daučík (1910 – 1986) – híres futbalista és az FC Barcelona edzője volt
• Kollányi László (1934 – 2006) Fleischmann Rudolf díjas növénynemesítő
• Ipolyságon él N. Tóth Anikó író[2]
• Szokoly Alajos (1871 – 1932) atléta – három éves korától keresztapja (Schőn Alajos) ipolysági házában nevelkedett

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Ipolyság város hivatalos honlapja
• Tourist-channel.sk
• Ipolysági Polgár info - független hírportál
• Nemhivatalos oldal
• Településinfó
• Ipolyság.lap.hu linkgyűjtemény
• Ipolyság Szlovákia térképén
• Muzeum.sk

A Lévai járás települései

Léva (Levice) Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) ·Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok ) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) ·Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Mohi (Mochovce) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zseliz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare)